Folyópályatervezés


Minden akadály, amely a kerékpározókat vizuálisan elválasztja a forgalom többi részétől, valójában elrejti a kerékpározót. Ez ellentétes a biztonsággal.
(Jan Heine)

 

Folyópálya hálózati elemek választéka

Építsenek nekünk kerékpárutakat — hangzik el gyakran. Pedig bringával biztonságosan közlekedni nem feltétlenül csak kerékpárúton lehet, sőt!

Európa fejlettebb országaiban, ahol immár jó két-három évtizede kiépült a városi kerékpárutak hálózata, ma már sok helyütt egyes kerékpárutak bontása van napirenden: az elmúlt évtizedek balesetei bebizonyították, hogy a kerékpárutak nyújtotta biztonság gyakran csupán képzeletbeli, látszólagos. Ezért ma már differenciáltabban gondolkodnak a kerékpárszerűek úthálózatáról.

Németországban például az ottani KRESZ, a StVO 1997-es módosítása óta csak meghatározott feltételek fennállása esetén kötelező a kerékpárutak használata. Az azóta összegyűlt tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol — lakott területen — van az úttal párhuzamos olyan kerékpárút, amelynek használata nem kötelező, szinte kizárólag csak a kerékpárúton közlekedő kerékpárvezetőket ütötték el, az úttesten tekerőket viszont alig. Ezt a példát csak azért említettük, hogy előre egyértelművé tegyük: a kerékpárközlekedés egyáltalán nem a hazai szokás szerint így-úgy összetákolt kerékpárutaktól válik biztonságossá.

Most bemutatjuk a kerékpárszerűek hálózataiban alkalmazható elemeket, azok előnyeit, hátrányait, és elmondjuk, melyiket hol érdemes alkalmazni. Az is ki fog derülni, hogy milyen a jó kerékpárút.

Alapvető hálózati elemek

A hálózatfejlesztés célja a minél egységesebb, az úthasználók számára intuitívan, könnyen érthető hálózatok létrehozása. Az alapvető hálózati elemek alkalmasak különböző távolságokat megtévő, nagy járműáramlatok levezetésére.

Kerékpáros utca
Kerékpársáv
Kerékpárút
Kisforgalmú utca
Nyitott kerékpársáv

További hálózati elemek

A további hálózati elemek közé soroltuk azokat az elemeket, amelyeket speciális helyi körülmények, vagy kötöttségek esetén érdemes, vagy lehetséges tervezni, akár a lehetőségek kihasználására, akár a kötöttségek kezelésére.

Árvédelmi töltés
Egyirányú gépjárműforgalmú út
Erdészeti üzemi út
Gyalog- és kerékpárút
Gyalogos-kerékpáros övezet
Kerékpáros nyom
Kerékpározható autóbusz forgalmi sáv
Kerékpározás villamosforgalommal közös felületen
Korlátozott sebességű övezet
Lakó-pihenő övezet
Mezőgazdasági út
Párhuzamos út, párhuzamos szervizút
Részben vagy teljesen burkolt útpadka
Shared space (közös tér, megosztott tér, közös használatú tér, naked street)
Széles forgalmi sáv

Taktikai urbanizmus

MI A TAKTIKAI URBANIZMUS?

A taktikai urbanizmus az épített környezet kis költségű, ideiglenes változtatásait jelenti, általában városokban, amelyek célja a helyi városrészek és a városi találkozóhelyek javítása. A taktikai urbanizmust szokás gerilla urbanizmusnak, pop-up urbanizmusnak, városjavításnak vagy D.I.Y. urbanizmusnak is nevezni.

A 2020-as COVID járvány idején világszerte nagyon gyakorivá és sikeressé váltak a taktikai urbanizmus körébe sorolható beavatkozások, már nem csupán külföldön, hanem hazánkban is.

AZ OLDAL CÍMKÉPE

Tanulságos részletei miatt választottuk ezt a fotót:

  • látványos, hogy a 30 km/h sebességhatárú utca járműközlekedésre szolgáló felületeinek burkolására nem a nagyobb sebességű utakra való aszfaltot, hanem térkőburkolatot terveztek, amelynek a színe is üzenetértékű (nem aszfaltszín),
  • a gyalogos felület színben, mintázatban látványosan elkülönül a járművek felületétől,
  • a mikromobilitás irányhelyesen közlekedik, tükörsima felületen, amelyet nem felfestés, hanem egy sor térkő választ el az úttesttörzstől,
  • a gépjárműközlekedés felületét megtörik a fugák,
  • a gépjárműközlekedés felületén a térköveket 45 fokban elfordítva helyezték el, ez is lassító hatású,
  • az engedélyezett legnagyobb sebességet könnyen észlelhető burkolati jel mutatja.

A kép forrása: Nadácia Ekopolis

 

Az írás a következő oldalon folytatódik.

Utoljára módosítva: 2022-06-11 09:22