Kerékpáros nyom

A kerékpáros nyom jelzése forgalomtechnikai támogató eszköz, de a nyom nem kerékpárforgalmi létesítmény és nem való útirányjelzésre.

Kizárólag úttesten, gépjárművekkel vegyes forgalomban alkalmazható.

A) A kerékpáros nyom a világban

A kerékpáros nyom jellegzetesen amerikai találmány.
Feltalájóként James Mackay közlekedéstervezőt tartják számon, először 1993-ban alkalmazták, Denverben. Mackay átmeneti megoldásnak szánta, mivel egyre nőtt a nyomás a kerékpározás lehetőségeinek javítása iránt, azonban komolyabb építési beavatkozásokra lehetőséget nyújtó források nem álltak rendelkezésre.
Az első nyomok még kerékpározót ábrázoltak egy teljes nyíl belsejében.

A kerékpáros nyomokat az USA-ban az MUTCD előírásai alapján mindig sávközépre festik, sőt az is lehetséges, hogy a (külső) forgalmi sáv felületének középső akár 50%-át beszínezzék (általában zöldre).

A kerékpáros nyomok a világban a kétezres évek elején, a San Franciscó-i felfestéseket követően terjedtek el. Az alapvető cél a várakozósávok melletti ajtórányitásos ütközések megelőzése, valamint az előzések biztonságosabbá tétele (elegendő előzési oldaltáv elérése).

Európában a kerékpáros nyomok megjelenése leginkább a cseheknél, a franciáknál és a spanyoloknál jellemző.
Az észak-amerikai alkalmazási módhoz képest nagyon lényeges különbség, hogy a nyomokat Európában nem sávközépre, hanem csak a szegélyhez képest biztonságos haladást nyújtó távolságra festik (Magyarországon főszabály szerint ez 30 cm, valójában 40–50 cm lenne optimális).
Csehországban viszonylag elterjedtek a kerékpáros nyomok (piktogramový koridor, cyclopiktokoridor).

A német tervezési iskola sokáig nem vett tudomást a kerékpáros nyomról, de mind Németországban, mind Ausztriában végeztek kísérleteket a kerékpáros nyomokkal. Az osztrák RVS 03.02.13 irányelv tartalmazza a burkolati jelet. Használatuk azonban egyik országban sem jellemző.

A legfejlettebb és legnagyobb biztonságot garantáló tervezési iskolák (holland, dán) viszont egyáltalán nem alkalmazzák a kerékpáros nyomot.

B) A hazai burkolati jel

A burkolati jel szabványos szélessége Magyarországon 1 méter. Azért ennyi, mert az elméletben egyenesen haladó kétkerekű kerékpár alapesetben 0,7 m szélességű teret foglal el, azonban a valóságban a kerékpár kígyózó mozgással halad, emiatt ezt mindkét oldalról meg kell növelni 0,15–0,15 m-rel.

Hazánkban két változata ismert:

• kétrészes nyom: dupla nyílhegy – torzított kerékpárjelkép,
• háromrészes nyom: dupla nyílhegy – torzított kerékpárjelkép – dupla nyílhegy.

A kétrészes kerékpáros nyomot folyópályán alkalmazzák, a háromrészest pedig csomópontokon.

Gyakran tapasztaljuk a burkolati jelek hibás fölfestését:

• túl keskeny (<1 m) a burkolati jel szélessége,
• a torzított kerékpárjelkép elejével nem az úttest középvonala felé néz,
• a burkolati jel külső éle és az út szegélye között nincs legalább 0,3 m, de inkább 0,4 m távolság.

A hibák elkerülése érdekében a kerékpáros nyom burkolati jelek elhelyezésére vonatkozóan a kivitelező számára a műszaki leírásban és a forgalomtechnikai tervlapokon részletes szöveges utasítást kell adni.

C) A burkolati jellel meghatározott virtuális sáv

A kerékpáros nyom jelzésének célja:

• A kerékpárvezetők számára biztonságos haladási útvonalat ajánlani.
• A gépjárművezetők figyelmét felhívni a kerékpározókra.

Fontos tudni, hogy a kerékpáros nyom nem kötelez semmire, és nem is tilt semmit.

A kerékpáros nyom, ill. a kerékpáros nyommal kijelölt virtuális sáv nem növeli meg az út szélességét, sem kapacitását, csupán figyelemfelhívással, orientálással támogatja az úthasználókat. Az úttest mellett húzódó parkolósáv esetén pl. azért festik fel a szokottnál beljebb a kerékpáros nyomot, hogy a kerékpárvezetőket – az ilyen helyzetben különösen veszélyes – szoros jobbra tartástól a sávközép felé orientálják. A szorosan jobbra tartó kerékpározó párhuzamos parkolósáv mellett ugyanis állandó veszélyben van: bármikor rányithatnak egy kocsiajtót. Merőleges, vagy ferde várakozósáv esetén a kölcsönös láthatóság hiánya, a tolató műveletek a veszély forrásai.

A kerékpáros nyom előnyei korlátozottak:

• A kerékpárvezetők valamelyest kevésbé a szegélyhez tapadva közlekednek.
• Parkolósávok mellett alkalmazva hozzájárulhat az ajtónyitás miatti, vagy a kitolatásokkor bekövetkező ütközések megelőzéséhez.
• Segítheti az együttműködő közlekedési kultúra fejlődését.

Hátrányai:

• A fölöslegesen fölfestett nyomok az önmagát magyarázó út ellenében hatnak, negatívan befolyásolják a közlekedési kultúrát, hajlamossá teszik az úthasználókat, hogy más forgalomtechnikai jelzéseket is figyelmen kívül hagyjanak.
• A rosszul pozícionált (pl. várakozósávhoz közel festett), vagy hibásan fölfestett kerékpáros nyom nem segít, hanem veszélyt teremt.

Alkalmazása hol jöhet szóba?

Alkalmazásának olyan helyszíneken lehet értelme, ahol a kerékpárok haladása a KRESZ-ben meghatározott főszabálytól eltérően biztonságosabb és/vagy ahol a jelzés hiányában a kerékpárvezető fokozottabb aggressziónak lehetne kitéve.

• Olyan útszakaszokon, ahol a kerékpárok vegyes forgalomban parkolósáv(ok) mellett közlekednek (dooring megelőzésére balra orientálás).
• Olyan útszakaszon, amelyhez viszonylag közel (de nem az adott úttest mellett) valamennyire párhuzamos vonalvezetésű kerékpárút, gyalog- és kerékpárút van (az útszakasz jogszerű kerékpározhatóságának hangsúlyozására).
• Esésirányban olyan útszakaszon, amelyen jelentősebb magasságkülönbség miatt emelkedőirányban kerékpársáv szükséges, azonban az esés irányában a kerékpársáv létesítése nem indokolt, vagy kötöttségek miatt nem lehetséges.
• Az olyan kerékpárúttal, gyalog- és kerékpárúttal párhuzamos úttesten, ahol az úttest kerékpározhatóságát is biztosítani kell. Ez a KRESZ 54. §. (11) bekezdésében foglaltak alapján kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak használatának kötelezettsége alól mentesítve lehetővé teszi a kerékpárvezető számára az úttest használatát. Erre miskolci példa a Görgey utca, ahol a sportcsarnoktól a dél felé vezető irány külső sávjaiban felfestett kerékpáros nyomok lehetővé teszik, hogy ne kelljen kerékpárral átmenni a Népkert oldalába (ahol egyoldali kétirányú gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki), hiszen akkor a következő jelzőlámpás csomópontban újabb oldalváltással kellene a Csabai kapui elválasztott gyalog- és kerékpárútra áttérni.
• Olyan egyirányú gépjárműforgalmú utakon, ahol a gépjárművek engedélyezett sebessége > 30 km/h, (elsősorban a gépjárművel nem járható irányban, de ez pótcselekvés, ilyen esetekben a színezett burkolat alkalmazása a helyes megoldás).
• Vegyes forgalomban közlekedő kerékpárok előretolt felállóhelyre történő bevezetésére jelzőlámpás csomópontok környezetében.
• Olyan egysávos körforgalomban, ahol a kerékpárforgalmat a körpályán vezetik, a körpályán a belépő ágaknál sávközépre festendő 1-1 db háromrészes kerékpáros nyom burkolati jel. Miskolcon így történt ez pl. a Görgey utcai körforgalomban. Érdemes 1-2 nyommal már a behajtó ágon pozícionálni a kerékpárvezetőket.

Nagyon lényeges, hogy a burkolati jelek sorából fölépülő virtuális útvonal ne késztessen kifliző mozgásra, mert az nagyon veszélyes!

Napjainkban a kerékpáros nyom felfestése kezd pótcselekvéssé válni, általában olyan helyzetekben

• amikor hiányzik a politikai akarat a módváltás határozott támogatására (pl. parkolósáv, vagy forgalmi sáv kerékpársávvá alakítására),
• vagy nem akarnak/tudnak költeni a fejlesztésre.

Ez a forgalomtechnikai eszköz azonban nem alkalmas a gépjárműforgalomtól való elválasztás helyettesítésére, kiváltására (ahol ez szükséges lenne), mert

• nem érhető el vele a kerékpárforgalom olyan mértékű fejlődése, mint a jól megtervezett és kivitelezett kerékpársávokkal vagy kerékpárutakkal,
• nem nyújt olyan biztonságot, mint a kerékpársáv, vagy a kerékpárút,
• nem növeli a kerékpározók szubjektív biztonságérzetét sem.

Vegyes járműforgalmú úton a kerékpáros nyomok fölpingálása nem pótolja a színezett burkolatot.

Ezért érdemes a nyom hosszabb távon való kivezetéséről gondolkodni. Ugyanakkor a mai hazai útállapotok között alkalmazása bizonyos esetekben valóban elfogadható lehet.

Gyakran tapasztaljuk a kerékpáros nyom indokolatlan és káros alkalmazását:

• kisforgalmú, vagy korlátozott sebességű útszakaszokon,
• hosszabb út rövid szakaszán, két, a hosszabb útra merőleges másik út közötti kapcsolat jelzésére,
• csomópontok keresztezési sokszögében az alárendelt irányban,
• csomópontok keresztezési sokszögében kanyarodó irányban,
• gépjárművek által szabályosan nem járható felületeken,
• kerékpározható villamospályán (a sínszálak közé csak kerékpárjelkép való, chevron nem),
• pályázati útvonalak folytonosságának jelzésére,
• útirányjelzésre.

Ezekre a kerékpáros nyom nem való, ilyen célú alkalmazása kontraproduktív, ezért kerülendő!

Utoljára módosítva: 2023-04-10 14:37