Kerékpárral a városban?
6 előny a pedáltaposóknál
1. Függetlenség
Ha bringával indulsz útnak, lényegében semmihez sem vagy kötve, szabad vagy. Kevésbé korlátoznak behajtási tilalmak, mintha autót vezetnél, nem vagy kötve sem mentrendhez, sem csatlakozáshoz.
Az egyetlen dolog, ami megfoghat: az időjárás. De az is csak addig, amíg tapasztalatlan vagy. A rutinos városi bringásokon az időjárás sem fog ki.
2. Gyorsaság
Bár a hazai városok többségének még sokat kell fejlődnie a kerékpárközlekedés előnyben részesítése terén, a kerékpározás még a gyakorta nem optimális körülmények ellenére is gyors eljutást garantál az átlagos városi távolságokon.
3. Fenntarthatóság
Viccesnek tűnhet, pedig nagyon igaz: ha kerékpárral közlekedsz, dagadhat a melled a büszkeségtől, mert nemcsak önmagaddal teszel jót, hanem szomszédaiddal, kollégáiddal, városod többi lakosával és gyerekekkel, a jövő generációval.
A nem kicsit antiszociális autózással szemben, ha kerékpárral közlekedsz:
- sokkal kevesebb útfelületet és parkolófelületet használsz a köz területéből, ezért több marad zöldfelületekre, enyhébb lehet városod klímája,
- nem vered szét magad alatt az utat, kevesebbet kell költenie a városnak a közutak fenntartására,
- tiszta marad a levegő,
- nincs zajszennyezés,
- a többi városlakó számára is könnyebb közlekedni (azoknak is, akik maradnak az autózás mellett).
(Mindezt úgy kell elképzelni, hogy egy város szintjén akkor hatnak igazán, ha sokan és sokszor választják a kerékpárt az autó helyett.)
4. Olcsóság
Bár az egyéni autóhasználók messze nem fizetik meg az autózás társadalmi költségeit, így is sokat spórolhat az, aki kerékpárra vált. Ugyan bizonyos költségek csak teljes váltással úszhatók meg (kötelező biztosítás, adó, műszaki vizsga día, stb.), de a futással arányos költségek is jelentősek, márpedig ezek nem merülnek föl, ha bringázol.
5. Testi egészség
A napi rendszerességű kerékpározás egyben testmozgás is, távolságtól, tempótól függően kis jóindulattal akár edzésnek is nevezhető.
De hajtva a pedálokat mindenképpen használod a tüdődet, a szívedet, tehát a légzési és eringési rendszeredet, és persze dolgoznak az izmaid. Rendszeresen bringázva javul az állóképességed, nő a testi erőd. Legalább ilyen fontos az immunrendszerre gyakorolt pozitív hatás: javul az alkalmazkodóképességed, nem fog elfújni, ágynak dönteni az első őszi szellő.
6. Lelki egészség
Valamennyire még a forgalomban kerékpározás is kikapcsol, megnyugtat. Pozitívabb lesz az életszemléleted, gondolkodásod.
Csekkold/pótold!
Ne feledd: amikor a városban bicajozol, akkor közlekedsz! Járművezető vagy (jogi értelemben is: ha bármilyen bajt okozol, azért járművezetőként felelsz), ezért is nagyon fontos, hogy tudatosan vegyél részt a forgalomban.
Megijedni azért nem kell, a tudatosság nem ördöngősség, ezeken az oldalakon segítünk, elmondunk mindent, amire szükséged van.
A tudatos közlekedés, a felelősségvállalás azzal kezdődik, hogy rendben tartod a járművedet (igen, mondtuk már, a bringád jármű).
Kezdjük a felszerelésekkel! Vannak kötelezőek és vannak, amelyeket érdemes használni, de nem kötelező.
Röviden a lényeg, ami kötelező:
- jól működjön a kormány, és ne akadályozza a bringa egyéb kezelőszerveinek működését,
- legyen jól működő, esős időben is hatásos, egymástól független féked elöl is és hátul is,
- legyen egy előre fehér (kadmiumsárga) és egy hátrafelé piros fényű lámpa vagy villogó a kerékpáron vagy rajtad,
- legyen prizmád, elöl fehér, hátul piros,
- legyen 2 db küllőprizmád, vagy reflexcsíkos gumiköpenyed az első keréken,
- legyen csengőd.
A dobozban megtalálod, hogy ugyanerről pontosan mit mond a jogszabály.
A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBEN RÉSZT VEVŐ KERÉKPÁRRA VONATKOZÓ ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI FELTÉTELEK
(6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szövege)
§ (1) A kerékpárt fel kell szerelni
a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,
b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,
d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,
e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel, és
g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ–EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.
(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzemmódú is lehet.
(3) A kerékpárt fel szabad szerelni
a) oldalán borostyánsárga,
b) mindkét oldali lábpedálon elől és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel, továbbá
c) a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz. A szélességjelző behajtható kivitelű is lehet.
(4) A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben — olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja — 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.
(5) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés d)–f) pontjában említett világító vagy fényjelző berendezéssel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.
(6) A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva. Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel.
(7) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).
(8) A kerékpár utánfutót fel kell szerelni
a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú — a pótkocsira előírt — fényvisszaverővel,
b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.
(9) Az önálló energiaforrással rendelkező és dinamóval szerelt lámpákat kivéve a kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.
(10) A kerékpár utánfutót fel szabad szerelni elől az utánfutó középsíkjától balra és jobbra szimmetrikusan, az utánfutó széleitől 150 mm-re nem távolabb, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,90 méter magasságban kettő, nem háromszög alakú fehér színű fényvisszaverővel.
(11) Az önálló energiaforrással rendelkező lámpákat kivéve a kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.
(12) A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.
(13) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy
a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
c) az (1) bekezdés f) pontjában említett fényvisszaverők az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 0,90 méternél távolabb ne legyenek,
d) az (1) bekezdés g) pontjában említett keréken az oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverő (küllőprizmát) távolsága a kerékabroncstól 0,10–0,15 méter legyen,
e) a (3) bekezdésben említett szélességjelző felnyitott állapotban a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30–0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35–0,90 méterre legyen.
Mi van a bazárban?
Nézzük, mik azok a felszerelések, amelyek nem kötelezők, de elterjedtek és/vagy hasznosak.
Sisak
Szögezzük le: városi kerékpározásról beszélünk.
A városi kerékpározás nem túra és nem sport, hanem közlekedés.
Ennek megfelelően normális minőségű, sima, akadály- és kátyúmentes úthálózatot feltételez, szakszerűen kialakított forgalmi rendekkel.
Ha ez adott, akkor a sisak a városi kerékpározásban fölösleges.
Egész egyszerűen azért, mert a városi kerékpárközlekedés nem valami különleges veszéllyel járó tevékenység, hanem normál napi rutin.
Vedd észre a képen, hogy mikor viselnek az emberek sisakot.
Az utcán gyalogolva? Soha. Könnyebb gyalogtúrán? Soha.
Extrém módon gyalogolva (pl. hegyet mászva)? Jellemzően szinte mindig.
Közúton autózva? Soha. Autós túrán? Soha.
Autóversenyen? Mindig.
Miért van ez így? Mert így logikus, így van értelme, ez a veszély mértékének megfelelő, adekvát viselkedés.
Illetve nem egészen. Nézzük csak Patrick M. Lydon kitűnő képén (amelyet mi magyarítottunk):
Érdekes módon, bár sokkal gyakoribb, hogy autóban ülve szenved valaki fejsérülést, autóban valahogy mégsem erőlteti senki a sisakot...
AMIHEZ TÉNYLEG KELL
(Ez persze nem a városi közlekedés.)
Túrázás, sportolás:
- országúti kerékpározás, a nagy sebsség fizikája miatt,
- erdei kerékpározás – itt már a sisak sildje is jól jön, mert véd a fölcsapódó ágak ellen,
- extrém bringás sportok.
Ha lakott területen kívül, 40 km/h-nál nagyobb sebességgel kerékpározol, akkor a KRESZ alapján kötelező sisakot viselned!
Szóval tőlünk ne várjátok, hogy nyomjuk a sisakhisztit, inkább mi várjuk el az illetékesektől, hogy teremtsenek olyan korrekt állapotokat a közutakon, hogy tényleg fölösleges legyen a sisak.
De lebeszélni sem akarunk senkit: ha nagyobb biztonságban érzed magad tőle, viseld egészséggel a városi forgalomban is. Ha viseled, gondoskodj a szíjak előzetes beállításáról, és ne feledd indulás előtt becsatolni. Ha csak sisakban érzed magad biztonságban, gondold végig azt is, vajon mennyire véd a panyókára vetett sisak, ami esésnél hamarabb elgurul valamerre, mint ahogy földet ér a fejed. Ez az, amit már nem szoktak elmondani a sisakkampányok, innen szoktuk tudni, hogy nem őszinte cél vezérli őket.
Viszont máris mutatunk olyan dolgokat is, amelyek a mindennapokban is növelik a biztonságot kerékpárközlekedés közben.
Szemüveg
Bármikor is bringázol, szemüveget viselni mindig előnyös. Nem csupán a napfény, az UV sugarak ellen, vagy télen a szemedbe tükröződő hó, nagy hidegben a könnyezés ellen véd, hanem a szél, a szél által a szemedbe fújt por, a szemedbe repülő bogarak ellen is. Különösen a tapasztalatlanabb kerékpározók eshetnek pánikba, amikor a szemükbe repül egy bogár. Hirtelen odakapnak, és már el is estek a biciklivel...
Érdemes áldozni a jó szemüvegre! Fontos a karc- és törésállóság, hogy ne szilánkosan törjön. Fontos a látótér szöge. A szemüveg kiválasztása egyéni, lényeges, hogy a keret jól illeszkedjen a fejformádhoz.
A szellőzőnyílások kialakításán és a páramentesítő bevonaton múlik, hogy a szemcsi mennyire párásodik.
A lencse színét és faktorát az időjárási körülményeknek megfelelően kell megválasztani, ezért gazdaságosak a cserélhető pótlencsés szemüvegek.
A lencse minősége nagyon fontos: a szem a túl erős fény és az UV-sugarak ellen a pupilla beszűkítésével védekezik. A sötétített lencse alatt a pupilla kitágul, ezért – ha a természetes védekező funkciót nem pótolja megfelelő UV-védelem – a szem károsodhat az erős napfény következtében. Ezért vásárláskor győződj meg a kiválasztott szemüveg UV-szűrő képességéről.
Végül: jó, ha a szemüveghez ütésálló tokot is adnak.
Kerékpáros kesztyű
Az, hogy hűvösebb időben miért kell kesztyűt – méghozzá lehetőleg szélállót – húzni kerékpározáshoz, nem szorul magyarázatra.
Ám sokan nyáron is kesztyűben tekernek. Az izzadt tenyér ugyanis veszélyes, mert csúszik.
A jó kerékpáros kesztyű tenyér-részének kialakítása kényelmesebbé teszi a kormány fogását, letörölheted vele a homlokodról a verejtékcseppeket, bringázás utáni levételét pedig kis fül könnyíti meg.
Defektelhárítás eszközei
- Külső leszedő (általában 3 db/készlet),
- pumpa,
- javítókészlet (Tip-Top) folttal.
Sokan a defektes belső megragasztásához szükséges javítókészlet helyett tartalék belsőt hordanak magukkal, és defekt esetén a belsőt cserélik.
Kisebb defektek elleni védekezésre ma már nagyon jól használhatók a különböző defektmentesítő anyagok is, ezek választéka egyre nagyobb, és megbízhatóságuk is egyre jobb.
Ha bringád kerekei nem gyorszárasok, akkor levételükhöz villáskulcsot is kell magaddal hordanod.
Sárvédő
Azokra a kerékpárokra, amelyeken gyárilag nincsen sárvédő, viszont rendszeres közlekedésre szolgálnak, mindenképp ajánljuk a sárvédők utólagos fölszerelését – hiszen egy hirtelen jött záporban sárvédő nélkül pillanatok alatt kisdisznó lesz a bringásból.
Fontos, hogy mindkét keréken legyen. A hipermarketekben kapható olcsóbb műanyag sárvédők legtöbbje csak dísznek jó. Hátulra olyat javaslunk, amely már a hajtóműtől indul, így azt is védi a sártól, télen hólétől, hókásától. A vége pedig a tengely magasságáig leér.
A sárvédőket gumi-leffentyűkkel lehet kiegészíteni, így még jobban védenek.
Visszapillantó tükör
Kerékpárokon ritkán találkozunk vele, pedig sok forgalmi helyzetben megkönnyíti különösen a tapasztalatlan kerékpárvezető dolgát. Ha hátulról zajt hallasz, vagy bármilyen okból (pl. balra szeretnél kanyarodni) hátra kell fordulnod, ezt biztonságosan csak úgy teheted meg, ha közben a bringát továbbra is egyenesben tartod (azaz a karjaid nem fordulnak a törzseddel). Ha ez nehezen megy, mindenképp használj tükröt!
Szélességjelző
A forgalomban ritkán találkozunk vele. Segíthet abban, hogy a kerékpárt az autósok nagyobb oldaltávolságot tartva előzzék.
A szélességjelzőnek – ha van – a bicaj hosszanti középvonalától balra 30-40 cm-re kell lennie, a földtől legalább 35, legfeljebb 60 cm-re.
Csomagtartó, kosár
Ha gyakran szállítasz magaddal különböző terjedelmesebb, vagy nehezebb dolgokat, hátizsák helyett érdemes megfontolni csomagtartó, sőt, akár kosár felszerelését a bringára.
Ez könnyebbé teszi a szállítást, de mindig ügyelj a szállított dolgok gondos rögzítésére, mert ha a csomagtartóról leesik, vagy betekeredik a küllők közé, szinte biztosan el fogsz esni.
Gyermekülés
A gyermeküléssel külön cikkben foglalkozunk majd.
Utánfutó
A kerékpár utánfutója lehet teherutánfutó, gyerekszállító, vagy kutyaszállító utánfutó. Különösen gyerekszállító utánfutónál fontos (a kicsi épsége miatt), hogy utánfutó vontatásakor megváltoznak a menettulajdonságok, máshogyan kell használni a kerékpárodat.
Vedd figyelembe, hogy hosszabb járműszerelvénnyel közlekedsz, ezért a megszokott hely már nem elég a megfordulásra, az utánfutó kialakításától függően nagyobb a helyigényed. Mivel ekkor plusz 10 kg-okkal terheled meg a bringát, figyelj a fokozatosságra. Ne akarj nagyon gyorsulni, mert az nagyon rángatja a kerékpárt, illetve fékezésnél is figyelj, a nagyobb súly miatt hosszabb a fékút. Lehetőleg mind a két féket használd, az elülsőt és hátulsót is. Ha csak az elülsőt használod, az utánfutó “felnyomja” a bicikli hátulját, amivel stabilitást veszítesz és könnyen eleshetsz, a hátulsó fék kizárólagos használata pedig nem elegendő a megálláshoz. Ehhez hasonló jelenség következhet be nagyobb lejtőn lefele jövet is, amikor az utánfutó nyom, ezért – ha lehetséges – utánfutóval ajánlatos kikerülni a nagyobb lejtőket. Emelkedőn sem könnyű felmenni, sokszor kikaparhat a hátulsó kerék, ha túlsúly van.
Ahogy említettük, lényeg a fokozatosság. Többféle csatlakozási móddal gyártanak és gyárthatsz magad is utánfutókat, egy dolog azonban nem változik: a váz egy kis ponton kapja a terhelést. Ha nagyon gyorsan akarsz indulni/megállni, nyúlnak, nyomódnak az alkatrészek, erős az igénybevételük. Ajánlatos a szokottnál sokkal lassabban indulni és megállni, érezni lehet kerékpárod mozgásán a határt, amin belül még jól viselkedik, nem rángat nagyon. Túl nagy sebességgel sem célszerű haladni, az előbb leírtak miatt.
Az utánfutót nagyon megviseli a padka, bukkanók, úthibák, így azokra figyelj még jobban, főleg ha gyermeket szállítasz.
Utánfutóval csakis tapasztalt bringás induljon útnak. Hétvégi tekerők ne kezdjenek el hirtelen futózni. Ajánlott először üresen próbálgatni, utána némi súllyal megpakolni, és csak akkor szállítani komolyabb terhet, vagy gyereket, amikor már tapasztalatokat szereztél, és biztonsággal tekersz utánfutóval.
AZ UTÁNFUTÓ ÜZEMELTETÉSÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI FELTÉTELEK
Az utánfutó egytengelyű, két nyomon haladó, legfeljebb 70 cm széles és 70 kg össztömegű lehet. Ezeknek a feltételeknek sok modern utánfutó nem tesz eleget.
Lényeges, hogy legyen rajta hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú – a pótkocsira előírt – fényvisszaverő prizma, továbbá a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpa. A kerékpár utánfutó hátulsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy bekapcsolása a kerékpár hátulsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.
Az írás a következő oldalon folytatódik.
Utoljára módosítva: 2022-01-08 12:59