Élvezd a gyaloglást

Gyalog a városban?

Sokszor bele sem gondolunk, hiszen annyira természetes. Mégis, a gyaloglás ugyanolyan közlekedési mód, mint a kerékpározás, a közösségi közlekedés vagy az autózás.

A városi mobilitás, közlekedés alapja a gyalogosforgalom. A munkába, vásárolni vagy ügyet intézni igyekvő felnőttek, a suliba tartó diákok mellett a járdán játszó gyermekek, a babakocsit toló szülők vagy a mozgáskorlátozott, járókerettel vagy kerekesszékkel közlekedő emberek szintén a gyalogosforgalom részei.

Amikor el akarunk jutni egyik helyről a másikra (szoktuk úgy is mondani: tetszőleges A-ból tetszőleges B pontba), különböző közlekedési eszközöket vehetünk igénybe, de bárhová is akarunk menni, az útvonal egy részét mindig gyalog kell megtennünk, tartsunk akár a parkoló kerékpárhoz, akár az autóhoz, akár a közösségi közlekedés (a busz, a villamos, a vonat) megállójához.

A gyaloglás azt is jelenti, hogy önállóan vagyunk mozgásban: a gyerekek, az idősek, a kevés pénzzel vagy fizikai korlátokkal rendelkező emberek a gyaloglás révén mobilak, miközben nem biztos, hogy tudnak biciklizni vagy megengedhetnek maguknak egy autót. Újabb tendencia, hogy egyre több környezettudatos fiatal sem szeretne már autót, akik egyébként megengedhetnék maguknak, de értékrendjük miatt fenntarthatóan szeretnének közlekedni.

Egy jó városban a séta egészséges és szórakoztató módja a mozgásnak: friss levegőn vagy, impulzusok érnek és kapcsolatba léphetsz más emberekkel.

Az egészségügyi szakértők legalább napi 5000 lépést javasolnak, ami körülbelül három-négy kilométeres távnak felel meg, és a tempótól függően körülbelül 40-60 percet jelent. 10 000 lépés akár a felére is csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét.

A gyalogláshoz – minden más közlekedési móddal ellentétben – semmilyen segédeszközre, sem járműre, sem parkolóhelyre nincs szükségünk.

Kedvet persze akkor kapunk hozzá, ha városainkban vonzó gyalogosforgalmi létesítményeket, azaz széles gyalogos felületeket, ahol pedig nagy a gépkocsiforgalom, biztonságos átkelőhelyeket is találunk. Fontosak az olyan helyek, amelyek megállásra, ott időzésre hívnak. Ha jól tervezték a várost és vezetői jól menedzselik, akkor a mindennapokban szükséges szolgáltatások közel vannak, elérésük nem igényel hosszabb utazást.

A gyaloglás tehát a jövőben is a legalapvetőbb városi közlekedési mód marad, a rövid, 1–2 km-nél nem hosszabb távolságok megtételére.

Mire figyelj gyalogszerrel?

Városi környezetben a közlekedési szabályok (KRESZ) egyelőre kevéssé gyalogosbarátak. A legutóbbi idők és a jelen nemzetközi trendjei alapján várható, hogy a jövőben városainkban a gyalogosok közlekedési feltételei nagyobb figyelmet és prioritást kapnak.

Nézzük meg, a hatályos KRESZ alapján milyen fontosabb szabályok vonatkoznak ránk gyalogosként közlekedve!

A járdán

• ahol van járda, ott használata gyalogosan közlekedve kötelező,
• a járdát nem szabad beszennyeznünk, és nem szabad másokat veszélyeztetve közlekedni.

A gyalog- és kerékpárúton (melynek különféle változatait köralakú kék jelzőtáblában fehér kerékpárjelkép jelzi)

• gyalog- és kerékpárúton a kerékpárforgalmat nem akadályozhatjuk és nem veszélyeztethetjük,
• ha a gyalogosok és a kerékpárok részére szolgáló felületet vonal, gyalogos- és kerékpárjelképek felfestésével, eltérő burkolattal, vagy szegéllyel elválasztották, gyalog csak a kijelölt felületen szabad haladni.

A kerékpárúton (melyet köralakú kék jelzőtáblában fehér kerékpárjelkép jelez)

• ahol az úttest azonos oldalán van a kerékpárúttal párhuzamos járda, nem szabad a kerékpárúton gyalogolni,
• ahol viszont nincs, ott gyalogosan a kerékpárúton kell közlekedni.

Az úttesten

• az úttest utolsó sorban vehető igénybe gyaloglásra (máris mondjuk, hogyan), csak ott, ahol sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs, vagy gyalogos közlekedésre alkalmatlan,
• az úttest szélén, csak egy sorban szabad haladni,
• lakott területen kívül kötelező, lakott területen ajánlatos a menetirány szerinti bal oldalon haladni (így könnyebben észlelhetjük egymást az érkező járművekkel és szemkontaktusunk lehet a vezetőikkel),
• ha azonban kerekesszékes, vagy kerékpárt, mopedet (segédmotoros kerékpár) toló gyalogosok vagyunk, vagy a többi gyalogost zavaró tárgyat cipelünk, akkor az úttest menetirány szerinti jobb szélét kell igénybe vennünk,
• lakó-pihenő övezetben, HA nincs járda, az úttest teljes szélességében szabad gyalogolni, a járműforgalom szükségtelen akadályozása nélkül,
• autópályán, autóúton gyalogolni tilos.

Gyalogosként éjszaka és korlátozott látási viszonyok között

• lakott területen kívül az úttesten, leállósávban, útpadkán tartózkodás tartamára fényvisszaverő mellényt, vagy ruházatot kell viselnünk,
• a járdán nem szállítható (a többi gyalogost zavaró) tárgyat cipelve elölről és hátulról is észlelhető lámpát kell vinnünk.

Az úttest keresztezése (átkelés)

• lakott területen főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában) szabályos,
• egyéb helyen – a járműforgalom zavarása nélkül – bárhol át lehet kelni, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban,
• a jogszabály tartalmaz egy eléggé cinikus kikötést is: a gyalogosnak az úttestre lépés előtt meg kell győződnie annak veszélytelenségéről – pedig egyrészt nem ő a veszély, hanem a gépjármű, másrészt a veszélytelenség pontos megítéléséhez szükséges információknak sok gyalogos nyilvánvalóan nincs birtokában,
• a KRESZ azt is előírja, hogy nem szabad takarásból (pl. parkoló jármű, a szabadlátást gátló más akadály mögül) az úttestre lépni.

Az úttest keresztezése (átkelés) a gyalogos elsőbbségével

• ha útkereszteződésen haladsz át, elsőbbséged van a veled párhuzamos útról az általad keresztezett útra bekanyarodó járművekkel szemben, zebra hiányában is,
• elsőbbséged van, ha már a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen haladsz, az azt keresztező járművekkel szemben – a magyar KRESZ azonban egyelőre Európa legelmaradottabbjai közé tartozik, mivel az eléggé általános nemzetközi gyakorlattal szemben az átkelőhely felállóhelyénél várakozó gyalogosnak nem, hanem csak a már az úttesten tartózkodónak biztosítja az elsőbbséget,
• az általános szabályokat a jelzőlámpa és a rendőr jelzése természetesen felülírja.

A szabályokon túl is érdemes gyalogosként is figyelmesen közlekednünk. Figyelni arra, hogy mit tesz a többi közlekedő, hogy megfelelően tudjunk reagálni.

Ez megfordítva is igaz: úgy mozogjunk, határozottan és céltudatosan, hogy szándékaink a többiek számára minél könnyebben felismerhetők legyenek.
Ez az együttműködő közlekedés egyik alapja.

Mindig törekedjünk rá, hogy szemkontaktusba kerüljünk azoknak a járműveknek a vezetőivel, amelyekkel keresztezzük egymás útját.

Ne feledjük, hogy a nagyméretű járműveknek a holttere is nagy. Bár ezt a problémát ma már igyekeznek műszaki megoldásokkal is csökkenteni, a gyalogosok számára nagy veszély a holttérbe kerülés. A jármű vezetője nem látja, nem tudja, hogy a holttérben ember tartózkodik – így nem is fog rá vigyázni.

Utoljára módosítva: 2022-01-11 16:44