Korlátozott sebességű övezet

Leírása

Kezdetét minden úton Korlátozott sebességű övezet, végét szintén minden úton Korlátozott sebességű övezet vége jelzőtábla jelzi. A kerékpárok és más járművek azonos útfelületen, legfeljebb a zónahatáron kitáblázott megengedett sebességgel közlekedhetnek (ez leggyakrabban 30 km/h). Sebességcsökkentő elemek előnyösen alkalmazhatók, de alkalmazásuk nem kötelező feltétele az övezeti kijelölésnek.

Előnyei:

• A gépjármű- és a kerékpárforgalom sebessége közel azonos, ezáltal a forgalom biztonsága nő

• Nem csupán a kerékpározók számára előnyös. A gépjárművek haladása egyenletesebbé válik, csökken az üzemanyag-fogyasztás, és nemcsak a közlekedési ütközések, gázolások száma, bekövetkezési gyakorisága csökken jelentősen, hanem a sérülések súlyossága is

• Tekintve, hogy városi közlekedésben az eljutási idő nem az alkalmazott legnagyobb sebességtől, hanem leginkább a haladás egyenletességétől függ, az övezeti szabályozás hatására nem romlik úgy az eljutási idő, ahogy azt a laikusok várnák

• A jelentősen csökkenő dinamikus terhelések miatt az utak pályaszerkezete sokkal lassabban használódik el, ez hosszabb távon jelentős anyagi megtakarítás

• Az övezeti szabályozásba vont területen az ingatlanok felértékelődnek

Hátrányai:

• Nincsenek.

Hol érdemes alkalmazni?

Lakott területek forgalmi, vagy gyűjtőutakkal határolt területegységein, pl. nagyobb lakótelepeken, családi házas övezetekben, ahol a sebességcsillapítás nem csupán kerékpáros szempontból előnyös, hanem az ott élők egészséges levegőhöz, az elviselhetőség határa alatt maradó zajterheléshez, a nyugodt környezethez, pihenéshez fűződő érdekeit is szolgálja.

A 30 km/h sebességkorlátozás nagyon széles körben, a fő közlekedési útvonalak kivételével szinte mindenhol terjedő trend. Nyugat-Európában a korszerű forgalomszervezési elvek gyakorlati megvalósulásaként egyre általánosabban alkalmazzák (Tempo 30 Zonen), nálunk jelentős a lemaradás, ami főként az elmaradott szemléletből adódik.

Kialakítása

Nagyon lényeges, hogy a zónatáblák kihelyezésének önmagában semmi értelme nincs.

A korlátozott sebességű övezetnek csak akkor van értelme, ha a 85 percentilis sebesség az övezetben valóban nem haladja meg a kitáblázott sebességet. Ennek előfeltétele az övezet úthálózatának önmagát magyarázó, szabálykövető viselkedést kiváltó kialakítása.

A legalapvetőbb a zónahatárok egyértelmű jelölése, méghozzá minden behajtási ponton. Erre a táblázás önmagában semmiképpen nem elegendő, alapvető fontosságú a behajtási pontokon a sebességhatár útburkolati jellel való megismétlése.

A korlátozott sebességű övezet megtervezésének további szempontjai:

• Előnyös a minél szűkebb úttest, előnyös aszfaltburkolat helyett téglaburkolat alkalmazása, a hossztengelyhez képest 45 fokban elfordított téglákkal
• Felezővonalat, záróvonalat nem szabad felfesteni
• Folyópályán is érdemes sebességcsillapító megoldásokat tervezni, pl. sávelhúzás, menetdinamikai küszöb, virágosdézsák
• A csomópontok forgalmi rendje jobbkezes
• Célszerű a csomópontok teljes területének kiemelése, járdafülek tervezése
• A forgalomtechnika tervezésének vezérelve, hogy a gépjárművek sebességének csillapítását olyan eszközökkel kell elérni, amelyek a kerékpárszerűek közlekedését nem nehezítik

Jövője

Ha van hálózati elem, amelynek jövője megpecsételődött, akkor az a – jellemzően 30/h-s – korlátozott sebességű övezet.

No, nem azért, mert a 30 km/h sebességhatárra engedélyezett területek számának csökkenése lenne várható. Épp ellenkezőleg: az várható, hogy városi környezetben a teljes alaphálózaton 30 km/h lesz a sebességhatár, és csak a főhálózat marad 50 km/h-s. Ma az egész világ errefelé fejlődik.

Ebből az következik, hogy idővel jogszabály fogja előírni a 30 km/h-t általános határként, ezért nem kell majd külön táblázni.

Úttervezés közben erre már ma is érdemes gondolni.

Utoljára módosítva: 2022-03-13 18:14