De mi van a rollerekkel?

Korábbi posztunkban bemutattuk a 2022. október 1-jétől érvénybe lépő osztrák KRESZ-módosítást, és párhuzamba állítottuk a hazai KRESZ korszerűsítésére irányuló erőfeszítésekkel.
Most pedig összefoglaljuk, hogy három éve hogyan szabályozták az osztrákok a rollerközlekedést, és ezt is párhuzamba állítjuk a hazai javaslatcsomaggal.

Előtte a dobozban rövid áttekintés a hazai KRESZ-ek történetéről, akit ez nem érdekel, át is ugorhatja, és máris a rollereknél lesz..

MÚLT ÉS JELEN

A mai osztrák KRESZ-t tartalmazó szövetségi törvény (Bundesgesetz) 1961. január 1-jén lépett hatályba, míg a magyar KRESZ-t tartalmazó KPM – BM együttes rendelet 1976. január 1-jén.

Mindkét jogszabály elég idős tehát, és mindkettőre igaz, hogy rengetegszer módosították már.

1961. január 1-jén, amikor Ausztriának új KRESZ-e (Straßenverkehrsordnungja, StVO-ja) lett, nálunk még az 1/1953 sz. BM rendelet volt a KRESZ, amelyet a 2/1964 sz. BM – KPM rendelet váltott föl 1963-tól, ezt követte az 1/1975 KPM – BM együttes rendelet, hogy azután máig ez maradjon a magyar KRESZ.

Érdekesség, hogy az első országos hatályú közúti közlekedési szabályrendelet Magyarországon még a XIX. században született: az 1897. évi 42.159 sz. m. kir. belügyministeri körrendelet azonban nem tekinthető teljes KRESZ-nek, mert csak a kerékpárok közlekedését szabályozta, összesen 21 paragrafusban, melyből 15 paragrafus tartalmazott viselkedési, illetve a kötelező felszerelésre vonatkozó szabályokat.

Ezt a m. kir. belügyminiszter 1910. évi 57.000. rendeletével kiadott szabályzat a gépjárművek közuti forgalmáról követte, amely még szintén nem KRESZ, hiszen csak a gépjárművek közlekedésével foglalkozott (figyelembe véve az 1909. évi párizsi egyezményt), így a kerékpárközlekedésre vonatkozó 42159/1897-es rendelet továbbra is érvényben maradt.

1930. január 1-jén lépett hatályba a már valamennyi közúti közlekedési módot szabályozó első magyar KRESZ, amely nemcsak sokkal terjedelmesebb volt a korábbi jogszabályoknál, hanem függelékeket, ábrákat is tartalmazott, a rendőri karjelzésektől a rendszámtáblákig. Elnevezése sem pár szóból állt: A m. kir. belügyminiszternek és m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1929. évi 250.000. B. M. számu rendelete, a közúti közlekedés rendjének és a közútakon a közrend fenntartásának egységes szabályozásáról. (A régi jogszabályok neveit az akkori írásmóddal írjuk, ez mai szemmel olykor furcsának tűnhet.)

Az első magyar KRESZ-t a 2500/1950. BM rendelet a közutakon a közlekedés rendjének és a rend fenntartásának szabályozása tárgyában (KRESZ) című jogszabály követte.

Alig telt el három év, és jött a harmadik magyar KRESZ, a közúti közlekedés rendjének szabályozásáról szóló 1/1953. BM számú rendelet.

A napjainkig hatályos ötödik magyar KRESZ-t, az 1/1975 sz. KPM – BM együttes rendeletet megelőző utolsó, negyedik KRESZ a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. BM – KPM együttes rendelet volt.

Szóval mi van a rollerekkel?

Magyarországon a KRESZ-módosítás kapcsán a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdés az elektromos rollerek közlekedésének szabályozása. Ez egyrészt jogos társadalmi igény, hiszen a rollerközlekedés valóban szabályozatlan, másrészt lassan kezd hisztivé válni. Ma a közúti közlekedésben ugyanis rengeteg olyan, a közlekedés biztonságát és a környezet védelmét érintő probléma van, amelyek rendezése sokkal sürgetőbb a rollermizériánál (előző posztunkban több ilyennel is foglalkoztunk). Az alábbi képen szépen látszik, hogy a gépkocsik mennyivel arrogánsabban szorítják ki a járdáról az embereket, mint a néhány e-roller. Agymosott világunkban mégis természetesnek tűnik a gépkocsik brutális városi térfoglalása, a rollerhiszti pedig tökéletesen alkalmas rá, hogy elvonja erről a közfigyelmet.

Az e-rollerek persze Ausztriában is terjednek, jogos tehát a kérdés: ezzel nem foglalkozik az osztrák módosító csomag? A válasz: nem. Méghozzá azért nem, mert már korábban, 2019-ben szabályozták a közlekedésüket, máris mondjuk, hogyan. (Így ez legalább olyan terület, amiben csupán néhány év a lemaradásunk.)

Újradefiniálták a jármű fogalmát.
Eszerint nem minősülnek járműnek az elsősorban nem úttesten történő használatra szánt kis eszközök, melyek közül a jogszabály nevesíti a legfeljebb 300 mm külső felniátmérőjű, ülés nélküli, kormányrúddal és járófelülettel ellátott mini- és kisrollereket, továbbá a járműszerű játékokat (például a legfeljebb 300 mm külső felniátmérőjű gyermekkerékpárokat, melyekkel legfeljebb 5 km/h sebesség érhető el), valamint a télisport-eszközöket.
Ezeket az eszközöket a gyalogos felületeken lehet használni (pl. egy gyalog- és kerékpárúton a gyaloglók részére rendelt felületen haladhatnak, az úttesten azonban nem), a gyaloglók veszélyeztetése vagy akadályozása nélkül. Gyerekek a 8. életévük betöltését követően rollerezhetnek egyedül, a fiatalabbak csak 16. életévét betöltött személy felügyelete mellett.

A legfeljebb 25 km/h sebességre képes elektromos rollerekkel közlekedőkre nagyrészt a kerékpárvezetőkre meghatározott viselkedési szabályok érvényesek.
Az elektromos rollerekkel a legalább 12. életévüket betöltött személyek közlekedhetnek, ez alól kivétel a mi lakó-pihenő övezetünkhöz hasonló Wohnstraße, továbbá ha a 12 éven aluli gyermek kerékpározási igazolványt szerzett, vagy 16. életévét betöltött személy felügyel rá.

Elektromos rollerrel a kerek jelzőtáblával jelzett kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak, valamint a kerékpársávok, a nyitott kerékpársávok, a kerékpárút-átvezetések használata kötelező.
A négyszögletes jelzőtáblával jelzett (tehát nem kötelező) kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak igénybe vehetők, de ilyen jelzőtáblától a kerékpárokhoz hasonlóan az e-rollerek is haladhatnak az úttesten is.
Járdákon, gyalogutakon és gyalogos övezetekben főszabály szerint elektromos rollerezni tilos, ez alól azonban a közút kezelője a legfeljebb 600 W teljesítményű és legfeljebb 25 km/h sebességgel haladni képes rollerek számára felmentést adhat.
Fontos előírás, hogy ezen eszközök legnagyobb sebessége járdán, gyalogúton, gyalogos övezetben és a mi lakó-pihenő övezetünkhöz hasonlító felületeken (Wohnstraße, Begegnungszone) csak gyalogos sebességnek megfelelő lehet.

Az elektromos rollereken kötelező a jól működő fékberendezés, előre fehér, hátulra piros, oldalra sárga fényvisszavető, sötétben és rossz látási viszonyoknál előre fehér fényű, hátulra piros fényű világítás.

A 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni képes elektromos rollerek vezetéséhez segédmotoros kerékpár, vagy bármely más jármű vezetésére jogosító vezetői engedély továbbá sisak viselése szükséges, és a gépjárműforgalom felületein közlekedhetnek.