Az angoloknál immár tényleg számít az emberélet, nálunk mikor fog?


Az Angliára, Skóciára és Walesre vonatkozó KRESZ 9 fejezetének összesen 50 szabálya változott 2022. január 29-től.

A módosítás deklarált célja a közúti közlekedés és különösen a legvédtelenebb úthasználók biztonságának növelése, valamint a gyaloglás és a kerékpározás közlekedési lehetőségeinek javítása

Nézzük meg a fontosabb változásokat!

Előre szólunk: ez egy TLDR írás, aki nagyon rövid összefoglalót szeretne, az itt talál zanzásított változatot.

Aki azonban szeretné megérteni a módosítások miértjeit, és arra is kíváncsi, hogy mi a helyzet ugyanezekkel a szabályokkal itthon, az szánjon rá egy negyedórát és olvasson tovább.

Célmeghatározás

Az angol KRESZ első számú szabálya tegnapelőttől kb. így hangzik (nem hivatalos fordítás):

"A KRESZ célja, hogy elősegítse a közúti közlekedés biztonságát, ugyanakkor támogassa az egészséges, fenntartható és hatékony közlekedési rendszert."

ÉS ITTHON?

A magyar KRESZ preambulumában ugyan a biztonság szó szerepel, de a közlekedési rendszer egészséget, fenntarthatóságot, hatékonyságot támogató voltáról nincs szó.

Az utakon nem vagyunk egyenlőek

Szintén kulcsfontosságú, hogy szabályba foglalták:

"Fontos, hogy MINDEN közlekedő tisztában legyen a KRESZ-szel, legyen tekintettel a többi közlekedőre, és értse meg a mások biztonságáért viselt felelősségét.

A közutakon történő ütközések mindenkit megviselnek, függetlenül attól, hogy fizikailag megsérülnek-e vagy sem. De azok, akik olyan járműveket vezetnek, amelyek ütközés esetén a legnagyobb kárt okozhatják, a legnagyobb felelősséggel tartoznak azért, hogy óvatosan közlekedjenek, és csökkentsék a másokra jelentett veszélyt. Ez az elv leginkább a nagyméretű teher- és személyszállító gépjárművek, a kisáruszállítók/buszok, a személygépkocsik/taxik és a motorkerékpárok vezetőire vonatkozik.

A kerékpározók, a lovaglók és a lóvontatású járművek vezetői szintén felelősek a gyaloglók veszélyeztetettségének csökkentéséért.

Mindez nem vonja el a felelősséget a közút MINDEN használójától, beleértve a gyaloglókat, a kerékpározókat és a lovaglókat is, hogy tekintettel legyenek saját és más úthasználók biztonságára.

Mindig gondoljon arra, hogy a szembejövő emberek látás-, hallás- vagy mozgáskorlátozottak lehetnek, és ez nem biztos, hogy nyilvánvaló."

De miért?

Mivel a brit módosító csomagnak ez a legfontosabb része, itthon azonban többek számára érthetetlennek tűnhet, külön magyarázatot fűzünk hozzá.

A huszadik századi autóközpontú gondolkodás máig visszaköszön a különböző államok KRESZ-eiben, fő szempontként tekintve a forgalom folyamatosságát (de persze a gyalogló- és kerékpárforgalmat nem beleértve a forgalom fogalmába). Ez a doktrína csak lassan adja át a helyét az új szemléletnek, amely abból indul ki, hogy a nagyobb tömeg és nagyobb sebesség nagyobb veszélypotenciállal jár, ennek megfelelően nagyobb felelősséggel is kell társulnia.

A közutakon bekövetkező ütközések, elütések, gázolások esetén ugyanis a halált, vagy súlyos sérülést közvetlenül a járművek mozgási energiája okozza, ez roncsolja az emberi testet, de a felelősség valójában a vezetőé, hiszen az ő döntése, hogy mekkora energiát szabadít el járműve vezetése közben.

Attól függően, hogy éppen milyen módon, eszközzel, járművel közlekedünk, aktuálisan más-más úthasználói kategóriába tartozunk.

És mindenkori közlekedési módunktól függ, hogy mennyire vagyunk veszélyesek a többi úthasználóra. Minél nagyobb energiával közlekedünk, annál veszélyesebbek vagyunk másokra. Minél veszélyesebbek vagyunk, annál több a felelősségünk, amihez alaposabb tudásnak és következetesebb szabálykövetésnek is kell társulnia.

A szabálymódosítás leginkább ezen egyszerű tények tudatosítása, és a kellően felelősségtudatos gépjárművezetés elérése érdekében fontos.

A szabálymódosítás világújdonság, mert túllépnek a Bécsi Közúti Közlekedési Egyezménynek a járművezetők számára a legvédtelenebb úthasználókkal szemben fokozott ügyelési kötelezettséget előíró passzusán, ennél sokkal szofisztikáltabb az új szabály, amely az angoloknál pont a Bécsi egyezményéhez nagyon hasonló megfogalmazást vált le.

ÉS ITTHON?

Magyarország a 2009. évi C törvénnyel vette át a Bécsi Egyezmény legvédtelenebb úthasználókra vonatkozó szabályát. A KRESZ-be azonban csak korlátozottan került be a szabály, lásd 1/1975. KPM–BM együttes rendelet, 43. § (4).
Ez azt jelenti, hogy a mi KRESZ-ünk még addig sem jutott el, amit a britek most leváltanak...

Civil szervezetek (köztük a folyamatban meghatározó szerepet betöltve a Kerékpáros Miskolc Egyesület) 2017. február 1-jén kezdeményezték a KRESZ módosítását, korszerűsítését, elsősorban a legvédtelenebb úthasználók biztonságának növelése érdekében. A kezdeményezést fölkarolta Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, azonban mindeddig az ő elkötelezett támogatása ellenére sem sikerült eljutni a módosítás jogszabályként történő kihirdetéséig.

E módosító csomagnak kardinális eleme mind a Bécsi egyezmény védtelenekre vonatkozó szabályának beemelése a KRESZ-be, mind a bizalmi elv alóli kivételek taxatív fölsorolása.

Útkereszteződésben az egyenesen haladónak akkor is elsőbbsége van, ha történetesen gyalogol

Az új angol szabályok kimondják, hogy a járművezetőknek elsőbbséget kell adniuk azon gyaloglók számára, akik azon az úttesten kelnek át (vagy szándékoznak átkelni), amelyre a jáművezetők be kívánnak kanyarodni, és több apró finomítással közelít a számunkra is ismerős szabályokhoz.

Eltérés, hogy a módosítás kimondja azt is, hogy a középszigettel elválasztott gyalogos-átkelőhely két külön átkelőnek számít.

ÉS ITTHON?

Ezzel a szabálymódosítással az angolok csak követték a kontinentális KRESZ-eket, hiszen ez Európa államaiban, hazánkat is beleértve, régóta így van.

Kerékpárforgalmi létesítmények használata

A kerékpárforgalmi létesítmények használata a briteknél eddig sem volt kötelező, a kerékpárvezető saját tapasztalatát, ügyességét és az aktuális forgaalmi helyzetet figyelembe véve dönthetett róla, hogy a kerékpárforgalmi létesítményen halad, vagy sem. Ez nem változott, viszont finomodtak a megfogalmazások, és a kerékpározóknak jobban kell vigyázniuk a náluk is védtelenebb úthasználókra (gyaloglók).

ÉS ITTHON?

Magyarország mára Európa egyik legelmaradottabb állama a kerékpárút-használati kötelezettséget tekintve. Európa országai ugyanis az elmúlt évtizedekben sorra lazították a kerékpárút-használati kötelezettség szigorú szabályait.

Bár a már említett módosító javaslatcsomag tartalmazza a kötelező és a választható kerékpárutak megkülönböztetését, elfogadása még várat magára.

A kerékpározás további szabályai

Kerékpárral úttesten lehet ketten egymás mellett haladni, azzal, hogy ha a forgalmi helyzet úgy kívánja, egymás mögé sorolással kell segíteni a kerékpárok megelőzését.

Nincs változás abban, hogy a csengő a kerékpáron továbbra is ajánlott maradt, de nem kötelező.

A legfontosabb új szabály a kerékpározásban az úttesten, vegyes forgalomban közlekedő kerékpár helyzetének meghatározása.

A kerékpárral kétféle pozíciót lehet fölvenni a forgalmi sávban:

  1. Sávközépen haladás, ezt kisforgalmú vagy lassú forgalmú utcákban ajánlják és olyan szűkületeknél, ahol nem lehetne biztonságosan előzni a kerékpárt.
  2. A szegélytől legalább 50 cm-re haladás, ezt a nagyobb forgalmú útszakaszokra ajánlják.

Új szabályként vezették be a kerékpárral való indirekt balra kanyarodást is.

ÉS ITTHON?

Bár Európában egyre általánosabb, hogy egymás mellett közlekedhetnek a kerékpárok, a hazai döntéshozók ettől is elzárkóznak.

A vegyes forgalomban, úttesten kerékpározásnál ugyan a két pozíciót a magyar KRESZ nem tartalmazza, de immár egy évtizede feloldotta egy módosítás a kerékpárt a szoros jobbra tartás kötelezettsége alól, így egy évtizede szabályosan lehet kerékpározni 80 cm – 1 m-re a szegélytől beljebb – ezzel rendben vagyunk.

Az indirekt balra kanyarodást szintén az előbbi módosítás vezette be a hazai KRESZ-be, mindenkinek eszébe juthat a Kerékpáros közvetett kapcsolat jelzőtábláról.

Sebességválasztás, járművezetés

Fontosnak gondoljuk, ezért idézzük az alábbiakat:

"A nem biztonságos sebesség növeli az ütközés, elütés bekövetkezésének esélyét (vagy lehetetlenné teszi az ütközés elkerülését), valamint annak súlyosságát. A nem megfelelő sebesség megfélemlítő hatású is, elriasztja az embereket a gyaloglástól, kerékpározástól vagy lovaglástól."

"A vezetéshez folyamatos összpontosításra és figyelemre van szükség. Ne feledje, hogy még akkor is vezethet veszélyesen vagy túl gyorsan, ha nem szándékosan teszi."

ÉS ITTHON?

E szakaszok értékeléséhez fontos tudnunk, hogy a brit KRESZ kétarcú (méghozzá jó értelemben): van egy száraz jogszabály, amellyel csak a szakemberek foglalkoznak, de a kormány készít egy olyan változatot belőle, amely a közlekedő emberek számára érthetően tartalmazza az úthasználat során követendő viselkedési szabályokat.

Mi ez utóbbiból idéztünk, ennek megfelelője Magyarországon teljesen hiányzik, így nem csoda, hogy ezeket a nagyon fontos tudnivalókat sem közli a jogalkotó érthető formában a lakossággal.

Előzés

A régi szabály a motorkerékpárok, kerékpárok és a lovaglók (igen, az angol KRESZ sokat foglalkozik a lovasokkal) előzésekor legalább akkora oldaltávolságot kell tartani, mint gépkocsik előzésekor.

Az új szabály szerint

  • kerékpárok legfeljebb 50 km/h (pontosabban: 30 mérföld/h) sebességgel történő előzésekor legalább 1,5 m, azt meghaladó sebességnél pedig ennél több oldaltávolságot kell tartani,
  • lovaglókat, valamint fogatolt járműveket 16 km/h (10 mérföld/óra) sebességre lassítva, legalább 2 m oldaltávolságot tartva kell előzni,
  • (pontosan meg nem határozott) kis sebességgel kell haladni és legalább 2 méter oldaltávolságot tartani az úttesten közlekedő gyalogosok kikerülésekor,
  • külön előírás, hogy rossz idő (beleértve különösen a szelet) esetén és éjszaka a motorkerékpárok, kerékpárok, lovaglók, fogatolt járművek és a gyaloglók előzésekor/kikerülésekor fokozott óvatosságra és megnövelt oldaltávolságra van szükség.

Fontos új szabály az is, amely útkereszteződések előtt tiltja az előzést.

További új szabály, hogy a körforgalomhoz, vagy útkereszteződéshez közeledő gépkocsival, ha azzal az útkereszteződésben balra szándékoznak kanyarodni (ez olyan, mintha nálunk jobbra szeretne), és az útkereszteződésben az előtte haladó vagy már álló, kanyarodásra váró kerékpár, lovagló vagy fogatolt jármű mögött kell maradni (hogy a kanyarodó gépkocsi ne üsse el az egyenesen haladó kerékpárt, stb.).

ÉS ITTHON?

A hazai KRESZ egyelőre nem segíti a gépjárművezetőket a védtelen úthasználók biztonságos előzésében alsó határértékek megadásával.

Pedig ez ma már világszerte általános.

A módosító javaslatcsomag a viták során eléggé felpuhult javaslatot tartalmaz (lakott területen legalább 1 m, lakott területen kívül legalább 1,5 m oldaltávolságot). Ez nemcsak a mostani angol módosításhoz, hanem a legutóbbi évek trendjéhez (pl. németek: lakott területen legalább 1,5 m, lakott területen kívül legalább 2,0 m) képest is soványka (=kevésbé biztonságos), de itthon még ennek elfogadtatása is nehéz.

Nemcsak közlekedésbiztonsági, hanem közlekedéspolitikai kérdés is ez: a kerékpározástól való egyik legnagyobb visszatartó erő sokak számára az elsodrástól való félelem. Ezért is fontos a nagyobb jogi védelem.

Nagyméretű gépjárművek előretolt kerékpáros felállóhelyek előtt

Az új szabály szerint a nagyméretű járművekkel az előretolt felállóhely első vonala előtt olyan távolságra kell megállni, hogy a nehézjármű vezetője a holtteret is figyelembe véve beláthassa az egész területet, amelyen a kerékpározók állhatnak.

ÉS ITTHON?

Az előretolt felállóhely nálunk is ismert, a kerékpározókat védő ilyen szabály azonban nincs.

Itt van a dutch reach is!

Az eddig is előírás volt, hogy a megállt autó úttest felőli oldalán az ajtó kinyitása előtt meg kellett győződni arról, hogy az nem veszélyeztet-e más úthasználót, pl. kerékpározót.

Tegnapelőttől azonban a meggyőződés módja is le van írva: körültekintés ÉS tükörbe nézés.

A brit Highway Code ezen felül még azt is tartalmazza, hogy ha körültekintéssel és tükörbe nézéssel sem lehetséges az ajtó kinyitásának veszélytelenségéről megbizonyosodni, akkor az ajtót az ajtóval ellentétes oldali kézzel kell kinyitni, ami a fej elfordítására késztet, így könnyebb elkerülni, hogy sérülést okozzunk az érkező egynyomú járművekkel közlekedőknek.

ÉS ITTHON?

A jármű ajtaját a vezető/az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

A magyar KRESZ 40. § (7) a vezetőre, a 23. § (3) pedig az utasra csupán ennyit ír elő. Lényegét tekintve ez is kb. ugyanaz, mint az angol előírás, amennyiben ugyanúgy tiltja az érkező egynyomú járművel közlekedők veszélyeztetését, az angol mégis sokkal több, mert világos, megjegyezhető, azt is mondhatjuk: hasznos tanács, amely segítség a közlekedőknek.

Villanyautó-töltés

Az angolok haladnak a korral: a töltésre beálló gépkocsival a villanyautó-töltőponthoz minél közelebb úgy kell megállni, hogy a gyaloglók számára a töltőkábel ne okozzon botlásveszélyt.

A töltés befejezését követően a töltőkábelt úgy kell visszahelyezni, hogy ne veszélyeztesse sem a gyaloglókat sem más úthasználót.

ÉS ITTHON?

Ilyen konkrét szabály a magyar KRESZ-ben nincs.

A POSZT CÍMKÉPE

Posztunk címképeként a Sky news hírének képét használtuk.

Ez az immár több éves rajz nagyon hasonlít a mostani jogszabálymódosítást bemutató Sky news cikk képére. Nemcsak szemléletes, hanem arra is emlékeztet, hogy a mostani innovatív módosítás több éves munka eredménye.