A Radkompetenz Österreich Közlekedési jog és kerékpár európai összehasonlításban címmel közöl érdekes információkat abból a tanulmányból, amelyet a luxemburgi közlekedési minisztérium rendelt egy osztrák, egy dán és egy svájci tervezőintézettől. A tanulmány az országok gyalogos és kerékpáros közlekedést támogató közlekedésszervezési és infrastruktúrára vonatkozó szabályait elemezte.
A tanulmány számos fontos kérdéssel foglalkozik, így például az előzési oldaltávval, a kerékpárút-használati kötelezettséggel és a csoportban kerékpározással, azonban fő témája a
jobbra kanyarodás pirosnál.
Ennek helyzetéről a Radlobby Österreich a Bécsi Műszaki Egyetem és az osztrák közlekedési minisztérium segítségével készített európai összehasonlítást. A TU Wien (Bécsi Műszaki Egyetem) prezentációjából kiderül, hogy az első állam, ahol ez törvényesen lehetővé vált, Hollandia, ahol 1991-ben vezették be.
[note]
Jobbra kanyarodó kerékpáros pirosnál. Ez meg mi?
Egyszerű, költséghatékony és biztonságos intézkedés a kerékpárközlekedés előnyben részesítésére.
Ilyen forgalmi rend esetén a jobbra kanyarodó kerékpáros a jelzőlámpa piros jelzése esetén is továbbhaladhat, elsőbbséget adva a zöld jelzésen haladóknak, amint azt -- egy másik megoldást is ismertetve -- 2015-ös posztunkban már bemutattuk nektek.
- Megkönnyíti és folyamatosabbá teszi a kerékpárforgalmat.
- Csökkenti a kerékpározók várakozási idejét a jelzőlámpáknál.
- A kerékpározó energiát takarít meg.
- Növeli a felelősségvállaló-képességet.
- Minimalizálja a kerékpározó holttérben töltött idejét. (biztonsági előny)
- Növeli a kerékpározás versenyképességét.
Alapelv: minden közlekedő biztonságát garantálni kell.
(Forrás: Leth, U.: Rechtsabbiegen bei Rot für Radfahrer, TU Wien, 2017)
[/note]
A hollandokat 2012-ben követték a franciák, két évig tartó kísérletek után, ahol elsősorban Bordeaux, Párizs, Nantes, Strasbourg, Valence és Mulhouse városokban ez a szabályozás már mindenütt jelen van.
[note]
Jobbra kanyarodó kerékpáros pirosnál. Egy kis franciázás
A franciák egy olyan kis jelzőtáblát helyeznek el a kerékpárosjelző jelzőfejénél, amely csak a kerékpározókra érvényes. A tábla engedélyezi, hogy kerékpárral át lehessen lépni a megállás helyét jelző vonalat, és a táblán nyíllal jelzett irányba tovább lehessen haladni. A továbbhaladó kerékpáros azonban minden más, a zöld jelzésen haladó közlekedő számára elsőbbséget köteles adni. Az egyenes irányba és a jobbra mutató nyilakat 2012. január 12. óta alkalmazzák, 2015. szeptember 23-tól viszont már balra mutató, és többirányú nyilakat is lehet használni.
Azoknál a jelzőlámpáknál, amelyeknél nem engedélyezhető minden fázisban a továbbhaladás, a tábla helyett villogó sárga szimbólumot használnak.
[/note]
A belgák épp 2012-ben, a francia bevezetés évében kezdtek kísérletezni, majd vezették be a megoldást.
A dánok a 2013-2015 között végzett kísérletek eredménye alapján 2016-tól vezették be véglegesen.
A dán útúgyi igazgatóság, a Vejdirektoratet jópofa animációt is készített hozzá:
Svájcban szintén 2013-ban kezdtek el vele foglalkozni. Bizony, a bázeli tapasztalatok is eléggé meggyőzőnek tűnnek.
bázeli kísérlet során kiderült: a pilotprojekttel összefüggésben egyetlen baleset sem történt, és a konfliktushelyzetek száma sem nőtt. Sokan éltek az új lehetőséggel. A forgalmi rend megszokásával nőtt a jobbra kanyarodók száma és csökkent a konfliktusok száma.
Jól fogadták a gyalogosok.
Míg el nem felejtjük: 2016-ban Szlovéniában is lehetővé tették a jobbra kanyarodást kerékpárral a pirosnál.
[note]
Jobbra kanyarodó kerékpáros pirosnál. Hogyan működik?
A kerékpáros közlekedés jellemzői teszik lehetővé.
- A személygépkocsihoz képest magasabb üléspozíció.
- A karosszéria hiánya.
- A csekély tömeg.
- A kisebb megközelítési sebesség.
- Kisebb veszélyeztetési potenciál.
- A kerékpározó a kereszteződésbe előrébb tud behaladni.
- A kerékpározó vizuális és auditív érzékelése jobb.
- A kerékpározó rugalmasabb és fordulékonyabb.
- A kereszteződést követően könnyű besorolni.
(Forrás: Leth, U.: Rechtsabbiegen bei Rot für Radfahrer, TU Wien, 2017)
[/note]
Figyelem!
Ebben a posztban olyan közlekedési szabályokról volt szó, amelyek kizárólag egyes külföldi államokban érvényesek, Magyarországon nem!
A posztban leírtak csak tájékoztatásul szolgálnak, Magyarországon nem ezek alapján, hanem a hatályos magyar KRESZ előírásai szerint kell közlekedni!
Mit szólsz ahhoz, amit olvastál? Szerinted beválna Magyarországon is, vagy hülyeség az egész?
Ha igen, ha nem, miért?
Véleményedet kommentben várjuk, ide a poszt alá!
A poszt a Radkompetenz Österreich és a TU Wien anyagai alapján készült.