Bringával a tilosban. Vagy mégsem?
Mai posztunkban két, itthon ismeretlen csomóponti forgalomszabályozási megoldást mutatunk be.
Az elsőt jelzőlámpás csomópontokban alkalmazzák, és bringával egy irányban enged közlekedni piros esetén is, a második bármely útkereszteződésben alkalmazható, és akár több irányú továbbhaladásra is vonatkozhat.
Szerintetek jók, biztonságosak, vagy épp ellenkezőleg: balesetveszélyesek, ezért nem is szeretnétek itthon ilyesmit?
Szavazzatok a poszt végén: melyik kéne, melyik nem! Véleményeteket pedig a poszt után kommentben írhatjátok meg.
Figyelem!
Ebben a posztban olyan közlekedési szabályokról lesz szó, amelyek kizárólag egyes külföldi államokban érvényesek, Magyarországon nem!
A posztban leírtak csak tájékoztatásul szolgálnak, Magyarországon nem ezek alapján, hanem a hatályos magyar KRESZ előírásai szerint kell közlekedni!
Jobbra kanyarodás pirosnál
Amióta közlekedési jelzőlámpák vannak, mindig nagyon fontos volt, hogy a közlekedők a lámpán kapott utasításokat tényleg betartsák: hiszen aki zöldön át halad, a bizalmi elv értelmében joggal feltételezheti, hogy szabad lesz a kereszteződés, de ez ugye akkor igaz, ha a piroson senki sem halad át.
A jelzőlámpákra csakis a gépjárműforgalom miatt van szükség, a gyalogosok és a kerékpárosok forgalma lámpák nélkül is szabályozható lenne, és általában az is elmondható, hogy a védtelen közlekedők — bár biztonságukat növelik a jelzőlámpák — a jelzőlámpás irányítás vesztesei, mert számukra az ilyen forgalmi rend jelentős veszteségidőkkel jár. Magyarországon ugyanis a jelzőlámpák fázisterveit általában a gépjárműforgalom igényeire optimalizálják, a gyalogosok és a kerékpárosok szempontjait figyelmen kívül hagyva, de legalábbis eléggé háttérbe szorítva.
Részben talán a rugalmatlan, és egyoldalúan a gépjárműforgalomra optimalizált forgalomszabályozással is magyarázható az a kétségtelen tény, hogy mind a gyalogosok, mind a kerékpárosok közül viszonylag sokan és sokszor figyelmen kívül hagyják a jelzőlámpa piros jelzését, aminek jobb esetben bírság, rosszabb esetben akár baleset is lehet a következménye.
Közben egyre több külföldi példa mutatja, hogy a jelzőlámpás irányítás engedményt nyújthat a kerékpárosoknak.
Hollandiában 1990 óta alkalmazzák a Rechtsaf voor fietsers vrij kiegészítő jelzést, amely azt jelzi, hogy a kerékpáros a jelzőlámpa piros jelzése esetén is jobbra kanyarodhat (más irányba nem haladhat).
Franciaországban 2012 óta van érvényben az új szabályozás (Tourne à droite cycliste), ők a hollandoknál is tovább mentek, náluk a T-elágazásokban egyenesen továbbhaladókra (Tout droit) is alkalmazható.
A macisajtos francia tábla nagyon szemléletesen mutatja a szabály lényegét: ahol ilyen tábla van elhelyezve a jelzőlámpánál, ott a jelzőlámpa piros fénye a kerékpárosokra — de csakis a nyíllal jelzett irányban — úgy érvényes, mintha elsőbbségadás kötelező tábla lenne. Tehát kerékpárral tovább lehet haladni a táblán kis sárga nyíllal jelzett irányba, de elsőbbséget adva a zöld jelzésen érkező minden közlekedőnek.
(A táblának jelzőlámpa-változata is ismert.)
És a példa ragadós: már Belgiumban is megjelentek az első ilyen kereszteződések, sőt, posztunknak talán épp az ad aktualitást, hogy a Bázelben 2013 júniusában indult pilotprojekt sikere alapján Svájcban idén már szélesebb körben — így például Luzernben is — tesztelik ezt a forgalmi rendet.
De milyen tapasztalatokat hozott a bázeli pilotprojekt?
- A kerékpárok és a gépjárművek közötti konfliktusok száma csökkent.
- A kerékpározók örömmel használták ki az új lehetőséget.
- A szabályozást a gyalogosan közlekedők is elfogadták.
- A kísérlet tartama alatt egyetlen baleset sem történt.
- Az új lehetőség gyorsította a kerékpáros közlekedést.
- Az autóval közlekedők is nyertek, mivel a zöld jelzés megjelenésekor nem kell a kerékpárosokat kerülgetniük.
Az Idaho-stop
Az USA Idaho államában 1982 óta van egy különleges szabály az ottani KRESZ-ben, amely ugyan teljesen biztonságosnak bizonyult és nem eredményezte a balesetek számának növekedését, a világban valamiért mégsem terjedt el széles körben több évtized alatt sem.
A szabály lényege, hogy a kerékpárosok számára egy fokozattal könnyített jelentésű a STOP-tábla és a jelzőlámpa piros fénye is.
A kerékpárosokat a STOP-tábla nem kötelezi megállásra, csupán elsőbbségadásra, de ha a bringás a kereszteződéshez érve megállás nélkül meg tud bizonyosodni róla, hogy nem érkezik gyalogos, vagy másik jármű, amely számára elsőbbséget kell adnia, akkor a STOP-tábla mellett megállás nélkül elhaladhat.
Ugyanezzel a logikával a piros lámpa a kerékpárosok számára a STOP-tábla jelentésével bír, vagyis a pirosnál mindig meg kell állni, de ha nincs keresztező forgalom, a piros alatt is át szabad haladni.
Nagyon lényeges, hogy ez a szabály nem a kereszteződésen történő ész nélküli átdöngetést engedi meg, hanem az a célja, hogy figyelembe vegye a kerékpár többi járműtől eltérő sajátosságait, könnyű manőverezhetőségét, de a megállás, a lábletétel kellemetlenségét is.
Tehát az elsőbbségi szabályok továbbra is vonatkoznak a kerékpárosokra is, csupán az alkalmazás módja könnyített.
Nézzük videón!
(Fotók: internet)
9 hozzászólás
Érdekes kérdés. Jó dolog lenne, de csak akkor ha az úttesten van felfestett kerékpársáv, különben simán elsodornak az autósok. 🙁
Te nem értetted meg. Nem sodornak el, mert csak akkor mehetsz ha nem jön senki. Nem az van hogy pirosnál kanyarodhatsz jobbra, hanem hogy pirosnál kanyarodhatsz jobbra, ha megadtad az elsőbbséget a többieknek.
Van ahol kocsival is kanyarodhatsz jobbra pirosnál.
Mindegyik nagyon jó!
Csak a jelenlegi “buta” szabályok miatt nem közlekedek így és azért hogy a közlekedés többi résztvevőjének szemében ne legyek szálka.
De ha már ilyen frankó kerékpárosbarát szabály módosítások kerülhetnek előtérbe, akkor nem lehetne azt is felvetni, hogy azokon a közutakon, amelyik mellett nincs kerékpárút vagy kerékpársáv ott ne tilthassák ki a bringásokat?
Valóban jó dolgok ezek, bár Pesten is ez alapján közlekedik a bringások jó része (köztük én is), úgyhogy véleményem szerint odafigyeléssel teljes biztonsággal használható szabályozás volna…
ezek a bicikli utak létrehozói egy fontos dolgot elfelejtenek az úttest használatát autósok csak vizsgával használhatják ez feltételez egy minimális iq-t és minimális felelősséget viszont a biciklisektől nem várják el a minimális iq-t és a minimális felelősséget ezért fordul elő az hogy a biciklis megjelenik a kereszteződésben nagy sebességgel az autós nem láthatja be az egész utcát és amikor kialakul a baleset veszélyes szituáció akkor nem hibás a biciklis mert nem tudhatja hogy mennyivel száguldozhat át a kereszteződésen hiszen nem kell vizsgát tennie nem hibás az autós mert nem láthatta a száguldozó biciklist mégis megsérül valaki
a bicajozashoz tenyleg nem kell kresz-vizsga, de a legtobb varosi bringasnak van jogsija. nem a kepzes vagy papir hianya miatt kozlekednek ugy, ahogy teszik. ez leragott csont…
A bicikli utak létrehozói nagyon sok mindent nem vesznek figyelembe. Egyébként autós és biciklis szemmel is azt mondom, hogy igen kellene kerékpárra is valamiféle KRESZ-vizsga és jogosítvány, bár néhány esetben még az alkalmassági vizsga is jól jönne.
Az biztos, hogy a kresz ismerete előny kerékpározásnál, sőt ha van jogsi is az a legjobb mert -mint én is – tudok autós fejjel gondolkodni. De. Azt azért kategorikusan elutasítom , hogy a kerékpárosok között, arányaiban nagyobb lenne a debilek száma. Vagy úgy is mondhatnám az i.q és kresz ismerete között nincs szoros összefüggés. Ha pedig valaki balesetet okoz, azt nem menti fel a kresz nem ismerete.
A szavazásnál a “jobbra kanyarodás jó dolog ” mellé a francia T elágazást is bele kellett volna venni.