Bringával a tilosban. Vagy mégsem?


Mai posztunkban két, itthon ismeretlen csomóponti forgalomszabályozási megoldást mutatunk be.
Az elsőt jelzőlámpás csomópontokban alkalmazzák, és bringával egy irányban enged közlekedni piros esetén is, a második bármely útkereszteződésben alkalmazható, és akár több irányú továbbhaladásra is vonatkozhat.
Szerintetek jók, biztonságosak, vagy épp ellenkezőleg: balesetveszélyesek, ezért nem is szeretnétek itthon ilyesmit?
Szavazzatok a poszt végén: melyik kéne, melyik nem! Véleményeteket pedig a poszt után kommentben írhatjátok meg.

Figyelem!
Ebben a posztban olyan közlekedési szabályokról lesz szó, amelyek kizárólag egyes külföldi államokban érvényesek, Magyarországon nem!
A posztban leírtak csak tájékoztatásul szolgálnak, Magyarországon nem ezek alapján, hanem a hatályos magyar KRESZ előírásai szerint kell közlekedni!

Jobbra kanyarodás pirosnál

Amióta közlekedési jelzőlámpák vannak, mindig nagyon fontos volt, hogy a közlekedők a lámpán kapott utasításokat tényleg betartsák: hiszen aki zöldön át halad, a bizalmi elv értelmében joggal feltételezheti, hogy szabad lesz a kereszteződés, de ez ugye akkor igaz, ha a piroson senki sem halad át.
A jelzőlámpákra csakis a gépjárműforgalom miatt van szükség, a gyalogosok és a kerékpárosok forgalma lámpák nélkül is szabályozható lenne, és általában az is elmondható, hogy a védtelen közlekedők -- bár biztonságukat növelik a jelzőlámpák -- a jelzőlámpás irányítás vesztesei, mert számukra az ilyen forgalmi rend jelentős veszteségidőkkel jár. Magyarországon ugyanis a jelzőlámpák fázisterveit általában a gépjárműforgalom igényeire optimalizálják, a gyalogosok és a kerékpárosok szempontjait figyelmen kívül hagyva, de legalábbis eléggé háttérbe szorítva.

Részben talán a rugalmatlan, és egyoldalúan a gépjárműforgalomra optimalizált forgalomszabályozással is magyarázható az a kétségtelen tény, hogy mind a gyalogosok, mind a kerékpárosok közül viszonylag sokan és sokszor figyelmen kívül hagyják a jelzőlámpa piros jelzését, aminek jobb esetben bírság, rosszabb esetben akár baleset is lehet a következménye.

Közben egyre több külföldi példa mutatja, hogy a jelzőlámpás irányítás engedményt nyújthat a kerékpárosoknak.

Grüner-Pfeil-Niederlande

Hollandiában 1990 óta alkalmazzák a Rechtsaf voor fietsers vrij kiegészítő jelzést, amely azt jelzi, hogy a kerékpáros a jelzőlámpa piros jelzése esetén is jobbra kanyarodhat (más irányba nem haladhat).

[gallery type="slideshow" size="full" link="file" ids="4052,4051"]

Franciaországban 2012 óta van érvényben az új szabályozás (Tourne à droite cycliste), ők a hollandoknál is tovább mentek, náluk a T-elágazásokban egyenesen továbbhaladókra (Tout droit) is alkalmazható.
A macisajtos francia tábla nagyon szemléletesen mutatja a szabály lényegét: ahol ilyen tábla van elhelyezve a jelzőlámpánál, ott a jelzőlámpa piros fénye a kerékpárosokra -- de csakis a nyíllal jelzett irányban -- úgy érvényes, mintha elsőbbségadás kötelező tábla lenne. Tehát kerékpárral tovább lehet haladni a táblán kis sárga nyíllal jelzett irányba, de elsőbbséget adva a zöld jelzésen érkező minden közlekedőnek.
(A táblának jelzőlámpa-változata is ismert.)

images-cms-image-004608188

És a példa ragadós: már Belgiumban is megjelentek az első ilyen kereszteződések, sőt, posztunknak talán épp az ad aktualitást, hogy a Bázelben 2013 júniusában indult pilotprojekt sikere alapján Svájcban idén már szélesebb körben -- így például Luzernben is -- tesztelik ezt a forgalmi rendet.

De milyen tapasztalatokat hozott a bázeli pilotprojekt?

  • A kerékpárok és a gépjárművek közötti konfliktusok száma csökkent.
  • A kerékpározók örömmel használták ki az új lehetőséget.
  • A szabályozást a gyalogosan közlekedők is elfogadták.
  • A kísérlet tartama alatt egyetlen baleset sem történt.
  • Az új lehetőség gyorsította a kerékpáros közlekedést.
  • Az autóval közlekedők is nyertek, mivel a zöld jelzés megjelenésekor nem kell a kerékpárosokat kerülgetniük.

Az Idaho-stop

Az USA Idaho államában 1982 óta van egy különleges szabály az ottani KRESZ-ben, amely ugyan teljesen biztonságosnak bizonyult és nem eredményezte a balesetek számának növekedését, a világban valamiért mégsem terjedt el széles körben több évtized alatt sem.

A szabály lényege, hogy a kerékpárosok számára egy fokozattal könnyített jelentésű a STOP-tábla és a jelzőlámpa piros fénye is.
A kerékpárosokat a STOP-tábla nem kötelezi megállásra, csupán elsőbbségadásra, de ha a bringás a kereszteződéshez érve megállás nélkül meg tud bizonyosodni róla, hogy nem érkezik gyalogos, vagy másik jármű, amely számára elsőbbséget kell adnia, akkor a STOP-tábla mellett megállás nélkül elhaladhat.
Ugyanezzel a logikával a piros lámpa a kerékpárosok számára a STOP-tábla jelentésével bír, vagyis a pirosnál mindig meg kell állni, de ha nincs keresztező forgalom, a piros alatt is át szabad haladni.
Nagyon lényeges, hogy ez a szabály nem a kereszteződésen történő ész nélküli átdöngetést engedi meg, hanem az a célja, hogy figyelembe vegye a kerékpár többi járműtől eltérő sajátosságait, könnyű manőverezhetőségét, de a megállás, a lábletétel kellemetlenségét is.
Tehát az elsőbbségi szabályok továbbra is vonatkoznak a kerékpárosokra is, csupán az alkalmazás módja könnyített.

Nézzük videón!

Az Idaho-stop hatásait, biztonsági kérdéseit részletes prezentáció tárgyalta a 2012-es VeloCity Globalon, Vancouverben.

Szerinted jó lenne nálunk is ilyen szabálymódosítás?
A pirosnál jobbra kanyarodás kéne, jó dolog.
Az Idaho-stop kéne, jó dolog.
Micsoda kérdés, mindkettő kell!
Inkább egyik sem, ezek így veszélyes hülyeségek.
hosted by szavazo.net

(Fotók: internet)