Folyópályatervezés


Minden akadály, amely a kerékpározókat vizuálisan elválasztja a forgalom többi részétől, valójában elrejti a kerékpározót. Ez ellentétes a biztonsággal.
(Jan Heine)

 

A folyópályát tárgyaló rész tartalma:
Tervezési alapelvek
Épített elemek
A hálózatfejlesztés forgalomtechnikai eszközei
Elemváltások
Műtárgyak

Tervezési alapelvek

A holland CROW design manual for bicycle traffic öt fontos alapelvet, alapkövetelményt határoz meg a kerékpárforgalmi tervezéshez.

Az öt alapkövetelmény vizsgálata

  • hálózati szinten
  • folyópálya szintjén
  • csomópont szintjén
  • útfelület szintjén külön-külön szükséges.

ÖT ALAPELV A KERÉKPÁRSZERŰEK HÁLÓZATÁNAK TERVEZÉSÉHEZ

1. Kohézió
A kerékpárszerűek járműcsaládjának hálózata összefüggő egészet alkot, és minden lehetséges kiindulási pontot minden potenciális úti céllal összeköt.
2. Közvetlenség
A kerékpárszerűek hálózata mindig a lehető legközvetlenebb útvonalat kínálja az úthasználóknak (a kerülőutakat a lehető legkisebbre csökkentve).
3. Biztonság
A kerékpárszerűek hálózata garantálja a kerékpározók és más úthasználók közúti biztonságát és egészségét.
4. Komfort
A kerékpárszerűek hálózata biztosítja, hogy a kerékpározók a lehető legkevesebb kellemetlenséget (rezgések, a magasságkülönbségek miatti extra megerőltetés, a többi közlekedő által okozott kellemetlenségek) és késedelmet (megállások) szenvedjék el.
5. Attraktivitás
A kerékpárszerűek hálózatát úgy tervezték meg és illesztették a környezetébe, hogy az vonzó legyen.

Kohézió

Ez a hálózatokkal szemben támasztott legalapvetőbb követelmény.
Lényege, hogy a hálózat elemeit úgy kell összekötni, hogy mikromobilitási eszközökkel, kerékpárral bármilyen door to door utazás lehetséges legyen.
A kerékpárszerűek hálózata alkosson összefüggő és a közlekedők számára nagyon könnyen fölismerhető egységes egészet.
Könnyen megtalálható, az útvonalválasztás szabadságát nyújtja, az útvonalak folytonosak, a minőség konzisztens, a hálózat teljes.

Értékelése

  • hálózati szinten – A koherens hálózat lehetővé teszi a kerékpározók számára, hogy teljes útjukat kerékpározásbarát hálózati elemeken tegyék meg. A hiányzó kapcsolatok – olyan helyek, amelyekhez a kerékpárszerűek hálózata nem csatlakozik – kevésbé teljes és koherens hálózathoz vezetnek.
  • folyópálya szintjén – A koherens kerékpározható hálózat folytonosságot biztosít a teljes útszakaszon, fák, lámpaoszlopok, buszmegállók vagy egyéb akadályok zavaró hatása nélkül.
  • csomópont szintjén – A csomóponti átvezetéseket egyértelműen jelezni kell (út melletti kerékpárút esetén eltérő színnel)
  • útfelület szintjén

A hálózat kohéziója két fő jellemzővel írható le:

  1. Rácsméret (kohézió mértékegysége)
    A rácsméret a főhálózaton belüli (többé-kevésbé) párhuzamos kapcsolatok közötti távolságot jelenti, a hálózat kohézióját jellemző fontos paraméter. Az ajánlott rácsméret lakott területen 300–500 m, amely anélkül teremt egyensúlyt elegendő választási lehetőség és útvonalváltozat között, hogy meghosszabbodna az utazás vagy csökkenne az átkelési lehetőségek száma. A túl kicsi rácsok például gyakran túl sok átvezetést és csomópontot tartalmaznak, ami visszahat a felhasználói kényelemre.
    A rácsméret településen kívül azonban akár 1000–1500 m is lehet.

  2. Összekapcsoltság
    Az összekapcsoltság mértékét a hálózat élei (a folyópályák) között kapcsolatot adó csomópontok száma határozza meg.

A hálózat kohéziója

  • az összekapcsoltság növekedésével nő,
  • a rácsméret növekedésével csökken.

A tervezés során a kohézió optimumának megtalálása a feladat, mert a kohézió maximalizálása (=a rácsméret minimalizálása és az összekapcsoltság maximalizálása) a gyakorlatban nem megvalósítható.
A CROW Design Manual szerint, ha az utazás (kerékpározás) távolságának mintegy 70%-át a főhálózaton lehet megtenni, a hálózat kielégíti a forgalmi igényeket.

Tervezéskor a kohéziót biztosítani kell:

  • a hálózat minden hierarchiaszintjén
  • az egyes hierarchiaszintek között

KOHÉZIÓ ÉS A TÖBBI KÖZLEKEDÉSI MÓD

A kerékpárszerűek hálózatában értelmezett kohézió mellett elengedhetetlen a többi közlekedési mód különösen a közösségi közlekedés hálózataival való kohézió is. A kerékpár fontos közlekedési eszköz – vagy lehet – a vonatokhoz való hozzáféréshez. Hollandiában az összes vasúti utas 40%-a kerékpárjával utazik az állomásra. Ha a kerékpárszerűek hálózata jól csatlakozik a vasúti hálózathoz, a szinergia nyilvánvalóvá válik.

Fontos a gyalogos hálózatokkal való harmonizáció, például a kerékpározók városközpontokba való bejutásának megkönnyítése, ahol kerékpárjaikat parkolhatják és gyalogos területeken folytathatják útjukat. A kerékpárszerűek és a gyalogosok számára külön hálózatok fenntartása hozzájárul a biztonsághoz azáltal, hogy minimalizálja az esetleges konfliktusokat.

A P+R parkolók is legyenek könnyen megközelíthetők kerékpárszerűekkel.

Közvetlenség

A közvetlenség fogalmába tartozik minden olyan faktor, amely befolyásolja az eljutási időt.

CROW: a kerékpárvezetőnek lehetőleg mindig közvetlen útvonalat kell nyújtani, a kerülőutakat a minimumra redukálva.

A közvetlenség biztosítása városi környezetben jelentősen javíthatja a kerékpárszerűek versenyképességét.
Példa: egyirányúsítás a gépjárműforgalom számára, módszűrők, csak gyalog és kerékpárral járható útvonalak kialakítása. Csomópontokban a késleltetés csökkentése (gyalogos, kerékpáros előnyitás, hosszabb zöldidők az aktív közlekedési módoknak).

Az útvonalak rövidek és gyorsak legyenek.

Mértékegysége: kerülőút aránya a légvonalhoz képest. Értéke főhálózaton nem lehet nagyobb, mint 1,2, további útvonalakon 1,3–1,4.

Biztonság

A kerékpárszerűek hálózatának biztonsága fontos ahhoz, hogy megnyerhetők legyenek a kerékpározásnak az érdeklődő, de félő emberek.

Kulcskérdés a nagy sebesség- és tömegkülönbségek kiküszöbölése, amennyire csak lehetséges.
Folyópályán kerékpársávval, vagy kerékpárúttal, csomópontban különszinten vezetéssel, vagy a sebesség csökkentésével.

Közúti biztonság hálózati szinten

A gépjárműforgalommal való találkozás esélye
A gépjárműforgalommal járó konfliktusok számának a lehető legkisebbnek kell lennie.

  • Lehetőség szerint kerülni kell a keveredést a nagy gépjárműforgalmú áramlatokkal. Ez például a városközpontokon és lakónegyedeken átmenő gépjárműforgalom kerülőutakra terelésével valósítható meg.
  • A mellékutak gépjárműforgalmának és a csomópontok számának korlátozása.
Közúti biztonság az útszakasz (folyópálya) szintjén

Folyópálya szinten a következő kritériumok fontosak:
A gépjárműforgalommal való találkozás ideje és hossza

  • Az utazás azon részének minimalizálása, amíg a gpjárműforgalommal való konfliktusok lehetségesek. Ez például elkülönített kerékpárutak alkalmazásával valósítható meg.
    Kerékpárvezetők általi láthatóság
  • Az útfelületnek, a szegélyeknek, az útburkolati jeleknek stb. jól láthatónak és jól megvilágítottnak kell lennie.
    Kerékpárok, kerékpárvezetők láthatósága
  • Ahol lehetségesek a konfliktusok a kerékpárosok és az egyéb forgalom között, a kerékpározóknak jól láthatónak kell lenniük, és szemkontaktusnak kell lennie.
    A kerékpárvezetés összetettsége
    A kerékpárvezetők és az egyéb forgalom találkozásánál a lehetséges problémákat minimalizálni kell.
  • Minél nagyobb a gépjárműforgalom áramlása és volumene, annál nagyobb szeparációra van szükség.
  • A létesítményeknek elég széleseknek kell lenniük a biztonságos találkozáshoz, az előzéshez és a kitérő mozgásokhoz.
Közúti biztonság a csomópontok szintjén

Sok tragédia történik a csomópontokban. Ezért ez az a hely, ahol sokat lehet tenni a kerékpározók közúti biztonságának javítása érdekében. Sok esetben a geometria megváltoztatására van szükség.

A kerékpárvezetés összetettsége
A kerékpározókkal való konfliktusok és (súlyos) ütközések, gázolások esélyét minimalizálja:

  • Az áthaladási távolság csökkentése (a csomópont legyen kompakt).
  • A közlekedők közötti szemkontaktus lehetőségének biztosítása.
  • A várakozási idők csökkentése (azért, hogy a kerékpárvezetők ne pirosozzanak).
  • A gépjárművek és a kerékpárok közötti sebességkülönbségek csökkentése a csomópont gépjárműforgalmának lelassításával.
  • Hely biztosítása az előzéshez és a kitérő manőverekhez.
  • A gépjárművek balra kanyarodásának korlátozása.
    A vakítás esélye
  • A kerékpárvezetőket ne vakítsa el a motoros járművek fényszórója
Közúti biztonság az útfelület szintjén

Az útfelület rossz állapota nem késztesse a kerékpárvezetőket arra, hogy tartózkodjanak a kerékpárutak használatától.

  • A kerékpárút útfelületének legalább olyan simanak kell lennie, mint az úttest felületének.
  • Az útburkolat könnyítse meg a kerékpár pályán tartását.
  • Az útburkolat állapota ne vonja el a kerékpárvezető figyelmét a forgalomról, és ne kényszerítsen a kerékpárvezetőre veszélyes manővereket.
  • Az útfelület (nedves állapotban is) elég érdes a biztonságos kerékpározáshoz.

Komfort

Cél a kerékpározókat érő megterhelések minimalizálása:

  • vibráció,
  • magasságkülönbségek miatti erőkifejtés-igény
  • más közlekedési módok okozta problémák,
  • késleltetések (kényszerű megállások).

Sima, egyenletes pálya – és átmenetek – szükségesek.

Attraktivitás

Az attraktivitás, a vonzerő jelentős mértékben szubjektív kategória, mégis foglalkozni kell vele, mert befolyásolja a kerékpározás modal split-részarányát.

Vonzerő hálózati szinten

Környezetminőség
Vonzó, ha

  • az útvonalak zöld területeken vezetnek át
  • az útvonalak élénk városi területeken vezetnek át
  • az útvonalak csendesek és tiszta levegővel
  • az útvonalak nem vezetnek elhagyatott területeken és elkerülik a bűnözésről ismert területeket
Vonzerő útszakasz szinten

Környezetminőség
A kerékpáros létesítmény közvetlen környezete vonzó a kerékpárhasználók számára.

  • Jól megtervezett és élénk
  • Fákkal és vonzó utcabútorokkal ellátott.
    Szociális biztonság
    A kerékpáros létesítmények a többi közlekedő számára láthatóak és jól megvilágítottak.
  • Nincsenek olyan falak vagy bokrok, amelyek menedéket biztosíthatnának a potenciális elkövetők számára.
Vonzerő az útfelület szintjén

Esztétikai minőség
Az útburkolat megjelenése illeszkedik a környék jellegéhez.

AZ OLDAL CÍMKÉPE

Tanulságos részletei miatt választottuk ezt a fotót:

  • látványos, hogy a 30 km/h sebességhatárú utca járműközlekedésre szolgáló felületeinek burkolására nem a nagyobb sebességű utakra való aszfaltot, hanem térkőburkolatot terveztek, amelynek a színe is üzenetértékű (nem aszfaltszín),
  • a gyalogos felület színben, mintázatban látványosan elkülönül a járművek felületétől,
  • a mikromobilitás irányhelyesen közlekedik, tükörsima felületen, amelyet nem felfestés, hanem egy sor térkő választ el az úttesttörzstől,
  • a gépjárműközlekedés felületét megtörik a fugák,
  • a gépjárműközlekedés felületén a térköveket 45 fokban elfordítva helyezték el, ez is lassító hatású,
  • az engedélyezett legnagyobb sebességet könnyen észlelhető burkolati jel mutatja.

A kép forrása: Nadácia Ekopolis

Az írás a következő oldalon folytatódik.

Utoljára módosítva: 2021-09-09 10:16