Közlekedésbiztonság és kerékpározás az európai városokban – tudósítás az V. Magyar Közlekedési Konferenciáról


Október közepén Egerben tartották az V. Magyar Közlekedési Konferenciát. Egyesületünk elnöke idén a közlekedésbiztonsági szekcióban adott elő, ebben a posztban a közlekedésbiztonsági szekció mellett a mikromobilitási szekció történéseiről is beszámolunk.

A rendezvényre előbb persze el is kellett jutni. Sajnos, a vasútállomásról a konferenciára tartva Eger úthálózata nem a legmeggyőzőbb arcát mutatta. Erről is mutatunk néhány képet.

Hány hiba van a képen?
Így sikerült...
Nem hiányozhat a balesetmegelőzés lejárt szavatosságú Viagrája

Viszont a konferenciára érkezve ilyen kedves látvány fogadott.

A konferenciára érkezőket fogadó jelenet

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZEKCIÓ

A Berta Tamás vezette szekció két gondolatkörrel foglalkozott:

  • a közúti közlekedésbiztonság aktuális helyzete,

  • a KRESZ módosítása.

A szekciót Berta Tamás levezető elnök köszöntőjét követően Bíró József, a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozat elnöke nyitotta meg. A hazai közúti közlekedés biztonságával foglalkozó gondolatai közül kiemelésre különösen érdemesek a Közlekedési Kultúra Napja rendezvénysorozatról mondottak. Ebben idén először egyesületünk is részt vett, és tervezzük, hogy jövőre is csatlakozunk.

Külön előadást nem tartott, de a szekció munkájában közreműködött Gyulainé dr. Tóth Zsuzsanna is, a Magyar Autóklub képviseletében.

Óberling József: a jövőben a legveszélyesebb három szabálysértésre koncentrálnak

Az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője előadásában a legfrissebb statisztikákkal szembesítette a hallgatóságot.

Elmondta, hogy a főkapitányságok a jövőben minden megyében a három, a statisztika alapján legveszélyesebb szabálysértés kiszűrésére fognak fókuszálni, ezek pedig a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás.

Bemutatta az idén 30 éves ORFK-OBB fontosabb kampányait, végül büszkén jelentette be, hogy magyar rendőrfőtiszt tölti be a ROADPOL elnöki tisztét.

Dr. Pauer Gábor: A közlekedésbiztonság hazai trendjeinek áttekintése

A KTI Közlekedésbiztonsági Kutatóközpont tudományos munkatársa prezentációjának már a címlapot követő első diáját is hosszabb ideig nézegettük, hiszen átfogó képet nyújt a hazai közúti közlekedésbiztonságról a ma hatályos KRESZ 1976-os megszületésétől napjainkig.

A bemutatott diák önmagukban is nagyon tanulságosak.

Révész Máriusz: egészségesebb, élhetőbb Magyarországért dolgozunk

A Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára összefoglalta mindazt, ami 2017 óta a KRESZ legvédtelenebb úthasználókat támogató módosítása érdekében történt és fontos érvekkel támasztotta alá néhány kulcsfontosságú módosítás szükségességét.

Emellett kitért a kerékpározás más ágaira és az államtitkárság további tevékenységeire, valamint az AÖFK (Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ) számos kampányára. Külön értékelte a másfél méteres kampányt.

Kunhalmi Zoltán: paradigmaváltás Európában – az osztrák módosítások nemzetközi trendet követnek

A Kerékpáros Miskolc Egyesület elnöke előadásában az osztrák KRESZ legutóbbi évtizedben megvalósult fontosabb változásait tekintette át. Mielőtt részletesen beszélt volna a szabályváltozásokról, két példával érzékeltette, hogy az osztrák változások az egységes európai trendbe illeszkednek, és mekkora jelentőségűek. A trend jellemzésére a német Wende kifejezést említette, amelyet ma Mobilitätswende, Verkehrswende kifejezésként (tehát a mobilitás, a közlekedés fordulataként) emlegetnek, és hogy ennek mi a célja, arra az olasz KRESZ első mondatait idézte, vetítette ki. Prezentációjában összefoglalta az elmúlt évtized legfontosabb osztrák változásait, amelyek közül az idén október 1-jén hatályba lépettekről nemrég honlapunkon is megjelent egy poszt.

A szekció vitája nem hozott különösebb meglepetést: szakmai fölvetések helyett inkább a szokásos toposzok hangzottak el, mint pl. jogosítványt a bicikliseknek – a pódiumon ülők pedig higgadt, szakmai válaszokat adtak.

MIKROMOBILITÁSI SZEKCIÓ

A mikromobilitási szekcióban idén egyrészt a kerékpárközlekedés tanulmányozására szervezett külföldi tanulmányutakról beszámolók hangzottak el, másrészt – Bodor Ádám bevezető előadása alapján indult – kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a városi mikromobilitás aktuális kérdéseivel.

Révész Máriusz levezető elnök köszöntője után máris következtek a szakmai beszámolók.

Emődy Barbara: Koppenhágában élmény biciklizni

A Magyar Kerékpárosklub Közlekedési Munkacsoportjának vezetője érezhető lelkesedéssel mesélt koppenhágai élményeiről. A kulcsszó az élmény, a tanulság, hogy olyan hálózatot kell tervezni, építeni, amelyen klassz érzés kerékpározni – Barbara prezentációja ennek fő szempontjait foglalta össze.

Abelovszky Tamás: Az angoloknál a képzés kitűnő feltételek között folyik és gyakorlatorientált

A Bringaakadémia vezetője ez alkalommal AÖFK színekben lépett a pódiumra és Angliában szerzett tapasztalatait osztotta meg a közönséggel.

Arról beszélt, hogy hogyan fejlődött az angoloknál a kerékpározás oktatása, hogyan jutottak el a mai háromszintes (bikeability level 1, 2, 3) képzésig, és hogyan lehet ezt a gyerekek számára vonzóan, száraz elméleti előadások nélkül, mégis eredményesen csinálni.

Előadása végén a hazai helyzet bemutatására is kitért.

Taskovics Andrea: stratégiai gondolkodásra van szükség

Vác főépítésze ugyanazon a tanulmányúton járt, mint Barbara, ő azonban egy városi főépítész szemével vizsgálta a meglátogatott városokat.

Előadásában leginkább a tervezés, stratégiaalkotás és a komplex szemlélet fontosságát hangsúlyozta.

Madarász-Losonczy Bálint: Hollandiában a városi közlekedés alapja a kerékpár

A Miniszterelnökség Aktív Mobilitási Főosztályának vezetője hollandiai tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

Előadásában számokkal is érzékeltette, hogy a hollanok életében milyen fontos szerepet tölt be a kerékpározás.

A hollandok titkát a hosszú távú tervezésben, a konzekvens fejlesztésben, az úthálózat kitűnő színvonalában és a kerékpárparkolás profi megoldásában látta.

Bodor Ádám: A mikromobilitás fejlesztésének fontos szerepe van az élhetőbb városi környezet létrehozásában

A BKK mobilitásfejlesztési igazgatója a szekció második témakörét kinyitó előadásában nemcsak általában érvelt a városi mikromobilitás szükségessége, szerepe mellett, hanem a budapesti folyamatokról is részletesen beszélt.

Ezek közül legfontosabbnak a mobilitási pontok háromszintes hierarchiába szervezett rendszerét nevezhetjük, amelynek megvalósítása már meg is kezdődött Budapesten, egyre több ponttal lehet találkozni a városban.

Kerekasztal-beszélgetés a mikromobilitásról

A szekciót érdekes kerekasztal-beszélgetés zárta, melynek résztvevői voltak: Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója, Kofrán Gergely, a BKK programmenedzsere, Varga Denise, a Lime magyarországi képviseletének vezetője, Kovács Kornél, a TIM Szabályozási Főosztályának vezetője és Takács Zoltán, Veszprém város polgármesteri hivatalától.

A résztvevők egyetértettek a rollerek közlekedésének szabályozása szükségességében, mint Varga Denise elmondta, ezt a szolgáltatók is várják.

Kofrán Gergely beszélt a rollermegosztókkal kapcsolatos budapesti szabályozásról.

Érdekes volt, amit a veszprémi rollermegosztóról megtudhattunk: bár a rollermegosztás megjelenésével híre terjedt a városban, hogy mennyire balesetveszélyes, valójában semmilyen adat sem áll rendelkezésre, amely ezt hitelt érdemlően bizonyítaná.

A POSZTBAN LÁTHATÓ KÉPEK

A konferenciateremben készült kitűnő felvételeket a Közlekedéstudományi Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre, nagyon köszönjük nekik.

Eger közterületeinek anomáliáit Kunhalmi Zoltán fotózta.