Október közepén Egerben tartották az V. Magyar Közlekedési Konferenciát. Egyesületünk elnöke idén a közlekedésbiztonsági szekcióban adott elő, ebben a posztban a közlekedésbiztonsági szekció mellett a mikromobilitási szekció történéseiről is beszámolunk.
A rendezvényre előbb persze el is kellett jutni. Sajnos, a vasútállomásról a konferenciára tartva Eger úthálózata nem a legmeggyőzőbb arcát mutatta. Erről is mutatunk néhány képet.
Viszont a konferenciára érkezve ilyen kedves látvány fogadott.
KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZEKCIÓ
A Berta Tamás vezette szekció két gondolatkörrel foglalkozott:
a közúti közlekedésbiztonság aktuális helyzete,
a KRESZ módosítása.
A szekciót Berta Tamás levezető elnök köszöntőjét követően Bíró József, a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozat elnöke nyitotta meg. A hazai közúti közlekedés biztonságával foglalkozó gondolatai közül kiemelésre különösen érdemesek a Közlekedési Kultúra Napja rendezvénysorozatról mondottak. Ebben idén először egyesületünk is részt vett, és tervezzük, hogy jövőre is csatlakozunk.
Külön előadást nem tartott, de a szekció munkájában közreműködött Gyulainé dr. Tóth Zsuzsanna is, a Magyar Autóklub képviseletében.
Óberling József: a jövőben a legveszélyesebb három szabálysértésre koncentrálnak
Az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője előadásában a legfrissebb statisztikákkal szembesítette a hallgatóságot.
Elmondta, hogy a főkapitányságok a jövőben minden megyében a három, a statisztika alapján legveszélyesebb szabálysértés kiszűrésére fognak fókuszálni, ezek pedig a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás.
Bemutatta az idén 30 éves ORFK-OBB fontosabb kampányait, végül büszkén jelentette be, hogy magyar rendőrfőtiszt tölti be a ROADPOL elnöki tisztét.
Dr. Pauer Gábor: A közlekedésbiztonság hazai trendjeinek áttekintése
A KTI Közlekedésbiztonsági Kutatóközpont tudományos munkatársa prezentációjának már a címlapot követő első diáját is hosszabb ideig nézegettük, hiszen átfogó képet nyújt a hazai közúti közlekedésbiztonságról a ma hatályos KRESZ 1976-os megszületésétől napjainkig.
A bemutatott diák önmagukban is nagyon tanulságosak.
Révész Máriusz: egészségesebb, élhetőbb Magyarországért dolgozunk
A Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára összefoglalta mindazt, ami 2017 óta a KRESZ legvédtelenebb úthasználókat támogató módosítása érdekében történt és fontos érvekkel támasztotta alá néhány kulcsfontosságú módosítás szükségességét.
Emellett kitért a kerékpározás más ágaira és az államtitkárság további tevékenységeire, valamint az AÖFK (Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ) számos kampányára. Külön értékelte a másfél méteres kampányt.
Kunhalmi Zoltán: paradigmaváltás Európában – az osztrák módosítások nemzetközi trendet követnek
A Kerékpáros Miskolc Egyesület elnöke előadásában az osztrák KRESZ legutóbbi évtizedben megvalósult fontosabb változásait tekintette át. Mielőtt részletesen beszélt volna a szabályváltozásokról, két példával érzékeltette, hogy az osztrák változások az egységes európai trendbe illeszkednek, és mekkora jelentőségűek. A trend jellemzésére a német Wende kifejezést említette, amelyet ma Mobilitätswende, Verkehrswende kifejezésként (tehát a mobilitás, a közlekedés fordulataként) emlegetnek, és hogy ennek mi a célja, arra az olasz KRESZ első mondatait idézte, vetítette ki. Prezentációjában összefoglalta az elmúlt évtized legfontosabb osztrák változásait, amelyek közül az idén október 1-jén hatályba lépettekről nemrég honlapunkon is megjelent egy poszt.
A szekció vitája nem hozott különösebb meglepetést: szakmai fölvetések helyett inkább a szokásos toposzok hangzottak el, mint pl. jogosítványt a bicikliseknek – a pódiumon ülők pedig higgadt, szakmai válaszokat adtak.
MIKROMOBILITÁSI SZEKCIÓ
A mikromobilitási szekcióban idén egyrészt a kerékpárközlekedés tanulmányozására szervezett külföldi tanulmányutakról beszámolók hangzottak el, másrészt – Bodor Ádám bevezető előadása alapján indult – kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a városi mikromobilitás aktuális kérdéseivel.
Révész Máriusz levezető elnök köszöntője után máris következtek a szakmai beszámolók.
Emődy Barbara: Koppenhágában élmény biciklizni
A Magyar Kerékpárosklub Közlekedési Munkacsoportjának vezetője érezhető lelkesedéssel mesélt koppenhágai élményeiről. A kulcsszó az élmény, a tanulság, hogy olyan hálózatot kell tervezni, építeni, amelyen klassz érzés kerékpározni – Barbara prezentációja ennek fő szempontjait foglalta össze.
Abelovszky Tamás: Az angoloknál a képzés kitűnő feltételek között folyik és gyakorlatorientált
A Bringaakadémia vezetője ez alkalommal AÖFK színekben lépett a pódiumra és Angliában szerzett tapasztalatait osztotta meg a közönséggel.
Arról beszélt, hogy hogyan fejlődött az angoloknál a kerékpározás oktatása, hogyan jutottak el a mai háromszintes (bikeability level 1, 2, 3) képzésig, és hogyan lehet ezt a gyerekek számára vonzóan, száraz elméleti előadások nélkül, mégis eredményesen csinálni.
Előadása végén a hazai helyzet bemutatására is kitért.
Taskovics Andrea: stratégiai gondolkodásra van szükség
Vác főépítésze ugyanazon a tanulmányúton járt, mint Barbara, ő azonban egy városi főépítész szemével vizsgálta a meglátogatott városokat.
Előadásában leginkább a tervezés, stratégiaalkotás és a komplex szemlélet fontosságát hangsúlyozta.
Madarász-Losonczy Bálint: Hollandiában a városi közlekedés alapja a kerékpár
A Miniszterelnökség Aktív Mobilitási Főosztályának vezetője hollandiai tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.
Előadásában számokkal is érzékeltette, hogy a hollanok életében milyen fontos szerepet tölt be a kerékpározás.
A hollandok titkát a hosszú távú tervezésben, a konzekvens fejlesztésben, az úthálózat kitűnő színvonalában és a kerékpárparkolás profi megoldásában látta.
Bodor Ádám: A mikromobilitás fejlesztésének fontos szerepe van az élhetőbb városi környezet létrehozásában
A BKK mobilitásfejlesztési igazgatója a szekció második témakörét kinyitó előadásában nemcsak általában érvelt a városi mikromobilitás szükségessége, szerepe mellett, hanem a budapesti folyamatokról is részletesen beszélt.
Ezek közül legfontosabbnak a mobilitási pontok háromszintes hierarchiába szervezett rendszerét nevezhetjük, amelynek megvalósítása már meg is kezdődött Budapesten, egyre több ponttal lehet találkozni a városban.
Kerekasztal-beszélgetés a mikromobilitásról
A szekciót érdekes kerekasztal-beszélgetés zárta, melynek résztvevői voltak: Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója, Kofrán Gergely, a BKK programmenedzsere, Varga Denise, a Lime magyarországi képviseletének vezetője, Kovács Kornél, a TIM Szabályozási Főosztályának vezetője és Takács Zoltán, Veszprém város polgármesteri hivatalától.
A résztvevők egyetértettek a rollerek közlekedésének szabályozása szükségességében, mint Varga Denise elmondta, ezt a szolgáltatók is várják.
Kofrán Gergely beszélt a rollermegosztókkal kapcsolatos budapesti szabályozásról.
Érdekes volt, amit a veszprémi rollermegosztóról megtudhattunk: bár a rollermegosztás megjelenésével híre terjedt a városban, hogy mennyire balesetveszélyes, valójában semmilyen adat sem áll rendelkezésre, amely ezt hitelt érdemlően bizonyítaná.
A POSZTBAN LÁTHATÓ KÉPEK
A konferenciateremben készült kitűnő felvételeket a Közlekedéstudományi Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre, nagyon köszönjük nekik.
Eger közterületeinek anomáliáit Kunhalmi Zoltán fotózta.