Az előzmények
A Miskolcon élőket hosszabb ideje lázban tartja az úgynevezett Y-híd beruházás.
Hogy miért Y, azt csak a jó ég tudja (valójában a műtárgy felülnézetben T-alakú), de az biztos, hogy a projektet botrányok sora kísérte, és sokáig nem volt világos az sem, hogy lesz-e bármilyen megoldás a kerékpárközlekedésre.
A tervezés a 2010-es évek elején indult el, korrekt társadalmasítása elmaradt. A Kerékpáros Miskolc Egyesület már akkor is hangoztatta, hogy a projekt a tervezett műszaki tartalommal korszerűtlen, elavult, jogszabálysértő és sok kárt fog okozni Miskolcnak, valamint, hogy a kerékpárközlekedést is meg kell oldani. Ebben azonban sok éven át sem sikerült eredményt elérni.
Végül 2020-ban a Kerékpáros Miskolc Egyesület közérdekűadat-igénylést nyújtott be a tervek megismerésére, majd partnereket keresett és szerencsére talált is. Ezután több civil együttműködésével végül elértük, hogy legyen egyeztetés a projektről a civil oldallal.
Világossá vált, hogy számos más baj is van, ezeket így vagy úgy, de a jelentős társadalmi nyomás hatására a NIF és HE-DO az utolsó pillanatban rohammunkával kezelni tudta – pedig nem is ők voltak a bajok okozói. Elég, ha a villámgyorsan megépített elkerülő útra gondolunk, amely nélkül elképzelhetetlen lett volna az építkezés alatti forgalomterelés, közlekedés.
Mára egyértelműen kiderült: ahogy az említett példa, az elkerülő út előkészítésének hiánya is a város sara volt, úgy a kerékpárközlekedés megoldásáról is a város feledkezett meg. Illetve dehogy feledkezett meg. Ezt a szempontot egyszerűen (és szándékosan) figyelmen kívül hagyták, mondván: itt nem számítanak kerékpárforgalomra.
MARADTUNK VOLNA A KÖZÉPKORBAN?
Maga az Y-híd több évtizedes álom Miskolcon. A három ágú közúti csomópont két ága évtizedek óta ível át a vasúti vágányok fölött, a harmadik ág azonban valamiért szintbeni maradt, pedig teljesen logikus lett volna a többi két ággal együtt különszinten kezelni.
Ezt azonban máshogy is meg lehetett volna oldani, mint ahogy végül megvalósul.
A teljes beruházás hibás, elavult koncepción alapul, áporodott szemléletet és súlyos szakmai elmaradottságot tükröz.
Fő célkitűzése nem is az Y megoldása volt, hanem egy városi autósztráda létrehozása Miskolc szívében. De akkor, amikorra az egyoldalúan autóközpontú tervezés okozta károk már mind Európa, mind az amerikai kontinens városait kijózanították.
Akkor, amikor rendelkezésre áll a várost elkerülő autópálya-körgyűrű, ép ésszel tehát azon kellett volna dolgozni, hogy az átmenő gépkocsiforgalmat erre a gyűrűre tereljék ki a városból. Ehhez képest az új úttal becsalogatják.
Az Y-beruházás legértelmetlenebb, legfelelőtlenebb, legkárosabb eleme a kórosan túlméretezett turbókör.
A baj nem a fejlődéssel van, a baj azzal van, ha hibás koncepció alapján építünk, mert az nem eredményez fejlődést.
Bár a 2020-as civil fellépés kapcsán mind Miskolc polgármestere, mind a térség országgyűlési képviselője először megpróbálta homokba dugni a fejét, a társadalmi nyomás végül rákényszerítette őket, hogy foglalkozzanak a projekttel. Ezek után sikerült ilyen-olyan megoldásokat találni a fölmerült számos problémára, közöttük a kerékpárközlekedésre is.
DE KI A HUNYÓ?
A beruházás előkészítésében, a szakmai tiltakozások elfojtásában, a nyilvánosság kizárásában, a társadalmasítás elmaradásában meghatározó szerepe volt Rostás Lászlónak, aki nyolc évig ült Miskolc főépítészi székében.
Sajnos, nemcsak ez maradt utána, hanem tengernyi más kár is, ezek közül csak egy, máig megoldatlan problémát említünk.
A Miskolcon kerékpározók személyesen neki köszönhetik a Thököly labirintust, hiszen ő módosíttatta a Tiszai pályaudvart a várral összekötő kerékpárút terveit, ő tetette át a kerékpárutat a Vologda északi oldaláról a délire, keresztezési kényszert teremtve. És ő volt az, aki elgáncsolta, hogy ha már létrejön a keresztezési kényszer, akkor legyen hozzá kerülőutak nélküli és biztonságos átvezetés is.
A kompromisszum
Nézzük tehát, hogyan lehet majd kerékpárral közlekedni a beruházás elkészültét követően.
Az Y-híd néven hírhedtté vált műtárgyon a kerékpározás nem lesz tiltott, de műszaki megoldásokkal segített sem. Így nem nyújt majd vonzó körülményeket a kerékpározásra.
Létesül viszont egy új útvonal, amely posztunk címképén is látható
- a Kisfaludy utca és az Alkotmány utca kereszteződésénél két átvezetés készül, amelyek új kerékpár-felüljáróra vezetnek,
- a kerékpár-felüljáró teljesen független az Y műtárgytól, régről meglévő pillérekre épül, és kerékpárútként a Gömöri deltavágány elé vezet,
- a Gömöri deltavágányt fénysorompóval keresztezi,
- ezt követően a kissé módosuló vonalvezetésű Pfaff Ferenc utcába torkollik,
- a kisforgalmú, kerékpáros nyomokkal tarkított Pfaff Ferenc utcában vegyes forgalomban lehet haladni,
- végül dél északi irányú kerékpárúton érhető el a Szinva partján fekvő kerékpárút.
Ez a vonalvezetés az eljutást ugyan biztosítja, azonban ahhoz képest, mintha a Sorompó utcából hajthatnának rá a Szinva kerékpárútra, jelentős, mintegy 40%-os úthosszabbodással járó kerülőútra kényszeríti azokat, akik a Kisfaludy utcából szeretnének a belvárosba jutni, vagy fordítva.
Ezért a Kerékpáros Miskolc Egyesület szeretné elérni, hogy ez a kapcsolat is megvalósulhasson.