A módorientált utcatervezés átültetése a gyakorlatba
A részvétel a módorientált utcatervezés feltétele
A különböző módorientált utcatervezési pilotok megmutatták, hogy az időben történő részvétel és a párbeszéd döntő jelentőségű a sikeres megvalósításhoz. A város, a tevékenységek, a közterület és a közlekedés sokféle érdek és igény keveréke. A pilotokba a hollandok az érdekeltek különféle, széles összetételű csoportjait vonták be. Ily módon kezdettől fogva biztosítható, hogy a problémákat és a lehetséges megoldásokat integráltan (közterület és közlekedésből egyaránt), és különböző érdekek alapján vizsgálják és tervezzék meg. Olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek a különböző fázisokban használva támogatják és felgyorsíthatják a folyamatot.
Gyakran egy konkrét szűk keresztmetszet miatt, vagy az utca vagy útvonal elégtelen minőségének közismertsége miatt akad meg a folyamat. De lehet összefüggés a nagyobb területek hasonló, kapcsolódó problémáival. Minden esetben fontos az összes érdekelt fél megkeresése, motiválásuk a tervezési folyamatban való részvételre. Ideális esetben az önkormányzat az ügyfél (önálló döntéshozó, költségvetés és végrehajtó hatalom). Fontos, hogy megfelelő elvárásokat megfogalmazva olyan konkrét fejlesztéseken folyjék a munka, amelyek a részvételi folyamatnak köszönhetően széles körű támogatásra számíthatnak.
Workshopok
A módorientált utcatervezés részvételi folyamata olyan workshopok sorából áll, amelyek egybeesnek a tervezési folyamat fő lépéseivel.
A probléma jellegétől és a résztvevők körétől függően a workshopok száma bővíthető vagy – viszonylag egyszerű problémák esetén – esetleg kissé csökkenthető. Bár a folyamat strukturált, minden esetben fontos választóvonalat vonni a szerkezeti szintű megfontolás és a helyi szintű tervezés között.
A jó és kiegyensúlyozott vita érdekében fontos, hogy a workshopokon résztvevők összetétele a lehető legkülönbözőbb legyen. Legyenek résztvevők a különböző köztértervezési- és közlekedési szakterületekről, szakmai civil szervezetektől, de különböző érdekek képviselőiből is, például lakók és vállalkozók, a közösségi közlekedés utasai, a rendszeresen kerékpárral közlekedők közül stb. A workshop résztvevői az egész folyamat során alkossanak a lehető legnagyobb mértékben állandó csapatot (multidiszciplináris csoport). Ily módon az emberek egymástól tanulnak, és együtt fejlődnek. A folyamatban így mindenki mindig, minden szinten tisztában van a dilemmákkal és szempontokkal, még azokkal is, amelyek a saját szakterületén vagy részleges érdeklődésén kívül esnek.
A workshopokat szakértőkből és folyamatfelügyelőkből álló csoport készíti elő és segíti, az ő feladatuk az egyes workshopok eredményeinek földolgozása, amely a következő workshop bemenete lesz.
Az öt workshop előkészítése
a) A multidiszplináris csoportok megalakítása
b) Városi séta
c) Fotóriport
A multidiszciplináris csoport sétájának célja a tervezési terület sajátosságainak megtekintése, megismerése. A hangsúly a közterület meglévő és kívánt minőségére irányuljon, és nem a közlekedési problémákra. Meglepő tevékenységek találhatók, és meglepő akadályok azonosíthatók. Az elemzés eredményei – milyen az övezet vagy utca, és milyen övezet vagy utca a cél – a közterület minőségi térképén rögzíthetők.
A multidiszciplináris csoportok fotóriportjának célja a releváns helyek dokumentálása: mi az értékes, mit lehet és mit kellene javítani. A készíthető fényképek számát a tudatos választás és a priorizálás kikényszerítése érdekében érdemes korlátozni.
1. workshop – a közterület minősége
A tervezési terület közös megértéséhez nagyon hasznos lehet interaktív foglalkozás az érdekelt felekkel. A strukturált párbeszéd arról, hogy az emberek mire büszkék a tervezési területen, és mi ad okot elégedetlenségre, nagyszerű betekintést nyújt a közterületben rejlő lehetőségekbe. Ez nagyon jól megtehető a városi séta és a fotóriport eredményei alapján.
A tervezési folyamat az utca térbeli tulajdonságainak és azonosságának, valamint az utca által keltett érzések megalapozásával kezdődik.
Az érintettek röviden (egy szóval) leírják személyes érzéseiket az utcájukon. Ezeket a szavakat egy szófelhő képviseli (lásd az 5.3. Ábrát). Az érzések felhője az utca sokszínűségét közvetíti. Az utca különféle érzéseket vált ki, a legfontosabb helyszíntől, a hangulatos és boldog utcától az éjszaka nem biztonságos és zajos versenypályáig.
Egymás asszociációinak és érveinek feltárása és megvitatása jó alapnak tűnik a további folyamatban való kollektív részvételhez. Ezt követően a csoport információt kap a módorientált utcatervezés alapelveinek megfelelő dizájn különböző lehetőségeiről és minőségeiről. Ezután meg kell érteni, hogy a tervezési döntések mit jelentenek a términőség és az élhetőség szempontjából a közlekedési funkcióval kapcsolatban. A résztvevők megnevezik és meghatározzák a kívánt közterület-minőséget.
2. workshop – közlekedési hálózatok
A második workshopon a résztvevők információkat kapnak többek között a közlekedéspolitikáról, valamint a jelenlegi és a kívánt közlekedési struktúrák keret- és előfeltételeiről. A második workshop feladata eljutni az összes járműcsalád kívánt közlekedési hálózatához.
3. workshop – figyelembe vétel szerkezeti szinten
A harmadik workshopon a résztvevők azonosítják a kívánt közterület-minőség és a kívánt közlekedési szerkezet közötti konfliktusokat, beleértve a legnagyobb megengedett sebességet is. Ezután a csoporttal tervezési döntéseket hoznak a konfliktusok megoldására.
Esetleg több forgatókönyv vagy változat összehasonlításával, közösen meghatározott kritériumok alapján. Ennek eredménye a városi közlekedési környezetek meghatározása utcánként vagy övezetenként.
4. workshop – a közterület elrendezése és kialakítása helyi szinten
A negyedik workshopon a résztvevők a hely szintjén hoznak döntéseket annak érdekében, hogy a közterület konkrét kialakításának alapjaként elérjék a legmegfelelőbb doménekre bontást.
Ebben a folyamatban nagyon hatékony eszköz a Streetsketch (Streetmix, Raumverteiler) alkalmazás, az elrendezési változatok teszteléséhez.
5. workshop – visszacsatolás
Az ötödik workshop, a visszacsatolások vizsgálata elengedhetetlen.
Ha a tervezés során felmerülő dilemmákat helyi szinten nem lehet megfelelően megoldani, akkor vissza kell térni a szerkezeti szintre (az elgondolt városi közlekedési környezetek kiigazítása), és ha szükséges, akár a szakpolitika szintjére is (a kívánt köztér- és közlekedési minőségek) . Ez a módorientált utcatervezés egyik pillére.
HIVATKOZÁSOK
ANWB – Mobycon: Urban Mobility. A New Design Approach for Urban Public Space
George Liu: Mode-orinted Street Design
AZ OLDAL CÍMKÉPE
Ezen a fényképen nem azt kell észrevenni, ami hosszában látható, hanem a kép előtere az igazán érdekes.
Nem, nem a két lányra gondolunk.
Nem, mégcsak nem is arra, hogy kényelmesen elférnek egymás mellett, mert az egyirányú kerékpárút szélességét okosan tervezték.
Amire gondolunk, az a folytonos járda (doorlopend voetpad) – egyike a csomópontokban alkalmazott követésre érdemes megoldásoknak.
A folytonos járda nem a módorientált utcatervezés része, hiszen később, csak a részlettervezés fázisában előkerülő megoldás. Viszont kitűnő eszköz a módorientált utcatervezés elveinek gyakorlatba történő átültetésére.
Részletesen a Folyópálya- és csomóponttervezés menüpont csomóponttervezési blokkjában ismertetjük.
Fotó forrása: Dutch Cycling Embassy
Utoljára módosítva: 2022-01-08 13:01