A 2011 végén alakult Kerékpáros Miskolc Egyesület először 2012-ben foglalkozott a kerékpárosokat érintő balesetekkel, amikor a 2011. év baleseteit dolgoztuk föl. Akkor egyrészt elkészítettük Miskolc és környéke baleseti ponttérképét, másrészt elemző tanulmányunkban több baleseti gócpontot határoztunk meg és javaslatokat tettünk az újabb balesetek megelőzése érdekében szükséges beavatkozásokra.
2013-ban folytattuk a munkát, gyűjtöttük a feldolgozáshoz szükséges információkat 2012-ről és 2013-ról.
Ennek eredményeképp idén összefoglaló tanulmány készül a 2011-2013 közötti három évről, és nemsokára a baleseti ponttérképre is felkerülnek az újabb évek helyszínei, ezek már GPS-koordináták alapján.
Addig pedig néhány előzetes információ.
(Fontos tudni, hogy az adatok azokra a közúti balesetekre vonatkoznak, amelyek személyi sérüléssel jártak, legalább egy kerékpáros résztvevőjük volt, és a rendőrség tudomására jutottak.
Az adatgyűjtési terület pedig Miskolc és környéke, azonos a 2011-es tanulmányban foglaltakkal.)
1. A Miskolcon és környékén ismertté vált balesetek száma:
2011-ben 52, ebből 31 a városban, 21 a városkörnyéki településeken, vagy lakott területen kívül.
2012-ben 44, ebből 23 a városban, 21 a városkörnyéki településeken, vagy lakott területen kívül.
2013-ban 55, ebből 31 a városban, 24 a városkörnyéki településeken, vagy lakott területen kívül.
2013-ban tehát Miskolc lakott területén az előző évhez képest 25%-kal több lett az ismertté vált összes kerékpáros érintettségű baleset.
Erre fontos odafigyelni, azonban a képet több tényező is árnyalja:
- a növekedés csak a 2012-es, kiugróan kedvező évhez képest jelentős, a 2011-es adatokhoz képest viszont kevésbé,
- Miskolcon 2011-ről 2012-re 123%-kal, majd 2012-ről 2013-ra újabb 21%-kal nőtt a kerékpáros közlekedés volumene. Közben a 2013-as (miskolci, lakott területi) esetszám megegyezik a 2011-essel, tehát a város közlekedésében három esztendő alatt összességében úgy nem nőtt az esetszám, hogy ezalatt a forgalom volumene nagyságrendekkel növekedett.
Más szavakkal: Miskolcon a fajlagos baleseti kockázat a három év folyamán összességében jelentősen csökkent.
A városkörnyék települései nem egyformán érintettek baleseti szempontból.
Már a 2011-es és 2012-es adatok alapján feltűnt, hogy egy településen különösen sok a kerékpáros érintettségű baleset: Bőcsön. Míg a többi településen 0, 1, vagy ritkábban 2 baleset fordult elő, 2011-2012-ben csak Bőcsön összesen 5.
2013-ban picit kedvezőbbek a számok, Bőcsön 1 eset vált ismertté.
Összességében azonban a három év alatt a Miskolc környéki településeken regisztrált 66 baleset közül 6 Bőcsön történt. Ez 9,1%-os részesedést jelent, miközben összesen 31 településről beszélünk (azaz: a települések 3%-án fordult elő a balesetek 9,1%-a). A települések lakosságszámának összevetésekor is 3% körüli részesedés adódik. Számos fontos körülményt nem ismerünk (így pl. a kerékpár részarányát az egyes települések közlekedési munkamegosztásából), de a bőcsi halmozódás így is feltűnő, és hozzá kell még tenni, hogy Bőcsön 2011-ben és 2013-ban is elhunyt 1-1 kerékpáros baleset következtében.
2. Hol halmozódtak a balesetek?
A legsúlyosabb környéki halmozódás tehát Bőcsön van.
De mi a helyzet Miskolcon?
A három év alatt Miskolc lakott területén (tehát összesen mintegy 450 km útfelületen) összesen 85 balesetet regisztráltak.
Ezek közül 6 eset (azaz 7%) a Csabai kapuban történt, ahol csak 2013-ban, egyetlen útcsatlakozásnál (a Szigethy utcánál) három kerékpáros járt szerencsétlenül, mindhármuk sérülése 8 napon túl gyógyuló volt. (Egyébként mindhárom baleset a kora délutáni órákban történt.)
Miskolcon ma a Csabai kapu tekinthető a legkevésbé biztonságos szakasznak.
A baleseti gócpont felszámolása érdekében 2013 késő őszén sor került egyszerűbb forgalomtechnikai beavatkozásokra, amelyeket azonban a Kerékpáros Miskolc Egyesület nem tart elegendőnek a helyzet végleges és megnyugtató rendezésére. Továbbra is fenntartjuk a többek között a 2011-es baleseti tanulmányban is megfogalmazott álláspontunkat: a déli tengely kerékpárforgalmi létesítményei jelen állapotukban már egyáltalán nem alkalmasak (és a jelenlegi, egyoldalú kétirányú, felfestéssel elválasztott gyalog- és kerékpárút korrekciókkal sem tehető alkalmassá) a folyamatosan és dinamikusan növekvő kerékpárforgalom biztonságos és versenyképes levezetésére, ezért teljesen új megoldás kidolgozására van szükség, amely minden közlekedési mód igényeit tekintetbe veszi.
További helyszínek, ahol halmozódtak a balesetek:
- a Mikes Kelemen utca becsatlakozása a Görgeybe, ahol a szabálytalanul, a járdán érkező bringásokat ütik el az egyébként elsőbbséggel rendelkező autók,
- az Árpád utcán a belváros felé vezető irányban a villamospályával fonódó szakasz, ahol a kerekek megcsúsznak, és/vagy beleakadnak a villamossín vályújába, ezért a kerékpáros más jármű közrehatása nélkül bukik,
- a Középszer becsatlakozása a Miskolctapolcai útba, ahol az átvezetésben haladó kerékpáros részére nem adják meg az elsőbbséget,
- a városon kívül, Hollóstetőről Lillafüred felé haladva, kb. félúton egy erősebb balos kanyarban is minden évben szállnak el kerékpárosok. Nem a gázolás, autókkal ütközés a jellemző, hanem az, hogy a bringás nem tudja bevenni a kanyar ívét, és elszáll,
- a kerékpárút átadása óta a Vologda utcán is történtek balesetek. Itt rálátási problémák, a gyalogosok jelenléte, a nagyon kis sugarú, szélesítés nélküli kanyarulatok okozzák a legtöbb gondot.
3. Néhány további adat
Miskolcon sok év óta nem halt meg baleset következtében kerékpáros, ami nagyon fontos. Sajnos, 2013-ban történt egy haláleset. Egy tízéves kislány gyorsult fel bringájával a 24%-os esésű utcájukban, és csapódott neki úgy az utca aljában egy kerítésnek, hogy szörnyethalt.
Ez tragikus eset, azonban látni kell, hogy más jármű közrehatása nélkül következett be, és az szerencsére továbbra is igaz, hogy kerékpáros gázolás következtében Miskolcon évek óta nem fordult elő haláleset. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a fennálló, valós problémák ellenére is elmondható, hogy Miskolcon kellő körültekintéssel közlekedve egyáltalán nem veszélyesebb bringázni, mint bármely más módon közlekedni. A balesettől való félelem tehát senkit se tartson vissza a kerékpározástól, de persze szabályosan és körültekintően tekerjetek!
2013-ra vonatkozó további információk:
- az 55 kerékpáros érintettségű baleset közül 33-at (60,0%) kerékpáros, 20-at (36,4%) gépjárművezető, 2-t (3,6%) gyalogos okozott,
- az okozó kerékpárosok részaránya azért ilyen magas, mert benne vannak az egyrésztvevős balesetek is. Ha csak a kerékpár/gépjármű ütközéseket tekintjük (ebből 34 volt), akkor a kerékpáros okozó arány 44%, a gépjárművezető okozó arány pedig 56%,
- az 55 eset közül 10 esetben (18,2%) állapítottak meg ittasságot.
A balesetek kiváltó okait grafikonon mutatjuk be.
4. Az egyrésztvevős balesetek aránya
Egyrésztvevős alatt azokat a baleseteket értjük, amikor a kerékpáros úgy esik el, szenved balesetet, hogy abban senki más és semmilyen más jármű nem részes. Tehát nem ütközik sem gyalogossal, sem motorral, vagy autóval.
A statisztika alapján az egyrésztvevős balesetek aránya jelentős és növekvő. A három esztendő alatt Miskolcon és környékén regisztrált 151 baleset közül 37, az összes baleset 24,5%-a az egyrésztvevős.
2011-ben az egyrésztvevős balesetek aránya még 13,5% volt, 2012-ben azonban 31,8%-ra nőtt, és tavaly is közel ennyi (29,1%) maradt.
Amellett, hogy ez alaposabb elemzést igényel, feltehető, hogy a kerékpáros forgalom növekedésével az utakon megjelenő egyre több új kerékpáros tapasztalatlansága az egyik fontos oka a jelenségnek.
A 10, ittassággal összefüggő baleset közül 6 (60%) volt egyrésztvevős.
Érdemes azt is észrevenni, hogy az összbaleset-számon belül az egyrésztvevős balesetek arányának növekedése egyben az ütközések, gázolások részarányának csökkenését is jelenti.
(A fényképek forrása a boon.hu portál)