Tekerj a suliba!


Minden egyes apró cselekedet számít.
Minden egyes ember, minden egyes nap és minden egyes percben tehet azért hogy jobb legyen a világ.
(Jane Goodall)
Mi az a TESU?

A TESU (TEkerj a SUliba!) című program eredetileg a Forgalomcsillapítás Diósgyőrben című városi projekt szemléletformáló kampányának egyik legfontosabb eleme volt, amelyet a 2018. évi Európai Mobilitási Hét miskolci rendezvényeinek keretében valósítottunk meg.

Miért vágtunk bele?

A TESU célja, hogy megmutassa a hagyományosan autóval iskolába járó diákoknak, szüleiknek, a pedagógusoknak, hogy az aktív közlekedési módok alkalmasak a városi közlekedésben az egyéni autóhasználat legalább részbeni kiváltására.

Fontos megérteni, hogy a kerékpár/roller/stb. nem csupán a sportolás, és nem csupán az egészséges életmód fontos eszköze. Legalább ilyen fontos szerepe lehet a mindennapi közlekedésben. Ha az emberi erővel hajtott eszközök egyre több és több kilométeren helyettesítik az egyéni autóhasználatot, akkor élhetőbbé válik a város, mert tisztább lesz a levegő, ugyanannyi közlekedő kevesebb helyen is komfortosabban elfér, nőhet a zöldfelületek aránya, csökken a zaj az utcákon és jelentős mértékben biztonságosabbá is válik a közlekedés.

A TESU-t a gyerekek miatt két szempontból is fontosnak tartottuk.

Egyrészt nem más, mint Európa legnagyobb autós szervezete, az ADAC ajánlja – és hangsúlyozza ezt számos, szülőknek szóló kiadványában is –, hogy közúti gyermekbalesetek szempontjából a legveszélyeztetettebbek azok a gyerekek, akiket rendszeresen autóval hordanak iskolába. Ennek csupán egyik, de talán legfontosabb oka, hogy az autóban ülő gyermekek sokkal később tanulnak meg biztonságosan közlekedni, mint az iskolába gyalog, vagy biciklivel járó kortársaik. Az ADAC azt ajánlja a német szülőknek, hogy csak kivételes esetben vigyék a gyereket autóval iskolába.

Svájcban egy kutatóintézet azt vizsgálta, hogy hogyan hat a gyerekek lelki fejlődésére, személyiségére az iskolába vezető út megtételének módja. A vizsgálatban részt vevő, 8-9 éves gyerekeket arra kérték, rajzolják le, milyennek látják az iskolába vezető útjukat. A vizsgálat eredménye sokkoló volt: olyan rajzok születtek, amelyeket nem is szükséges kommentálni (a hivatkozott kép bal oldalán az autóval hordott gyermek rajza).

Mik voltak az előzmények?

A program előzményeként előadás tartására hívtuk Bereczky Ákost, aki a Budapesti Közlekedési Központban sikerrel vezényelt le egy nemzetközi uniós projektet, amely az iskolába közlekedés módváltásának elősegítését célozta. Az előadás jó alkalmat nyújtott arra is, hogy a megjelent pedagógusokkal, iskolavezetőkkel gondolatokat cseréljünk, hogyan lehetne Miskolcon is támogatni az aktív közlekedési módokkal való suliba járást, és előkészítsük a TESU programot.
2018-ban a programban 5 általános és 2 középiskola vett részt (tanulók, munkatársak, szülők):

  • Diósgyőri Nagy Lajos király Általános Iskola
  • Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola
  • Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola
  • Miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kaffka Margit Általános és Alapfokú Művészeti Tagiskolája
  • Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Építőipari és Művészeti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium

A későbbi években bővült a résztvevő tanintézmények köre.

Mi lett az első TESU eredménye?

Az első TESU 5 napja alatt összesen 717 gyerek és felnőtt szerzett oklevelet, azaz érkezett az iskolába legalább egyszer kizárólag emberi erővel hajtott eszközzel, amely nemcsak bicikli, hanem roller, görkori, deszka is lehetett.

A cél természetesen az volt, hogy ne csak alkalmi, hanem rendszeres legyen az aktív módon való suliba járás. A 717 oklevelet szerző közül 528-an legalább háromszor választották az iskolába járás programban kért módját, azok pedig, akik minden lehetséges napon így döntöttek, 354-en voltak.

A diákok közlekedése

A hét oktatási intézmény (5 alapfokú és 2 középiskola) összesen 2537 diákja közül 667-en vettek részt a programban (azaz ennyien közlekedtek a mobilitási hét legalább egy napján emberi erővel hajtott eszközzel).

Csak az öt általános iskolát tekintve az összesen 1798 tanuló közül 633-an voltak, akik legalább egyszer választottak valamilyen emberi erővel hajtott eszközt a suliba járáshoz.

A két középiskola összesen 739 diákja közül viszont mindössze 34-et sikerült részvételre csábítani.

Az alacsony középiskolai részvételi arány okai szerteágazóak, de kettőt – amelyek szempontjából fontos körülmény, hogy a középiskolákban jelentős a nagyobb távolságról, az agglomerációból naponta bejárók száma – fontosnak tartunk kiemelni:

  • Miskolcon nincs működő városi közbringarendszer.
  • Miskolcon hiányoznak a B+R kerékpárparkolók (Tiszai és Gömöri pályaudvar, Búza téri autóbusz-állomás).

A TESU fontos célkitűzése volt, hogy a módváltás lehetőleg ne egyszeri legyen, hanem minél tartósabb. Ennek mérésére vizsgáltuk, hogy a hét folyamán a gyerekek hány utazást tettek meg a programban.

Az összesen 667 résztvevő gyerek összesen 2388 alkalommal ment bringával/görkorival/rollerrel suliba, ez valójában kétszer ennyi (4776) utazást jelent, hiszen tanítás után haza is kell menni.

Az összes résztvevő iskola tanulói által megtett 2388 TESU utazást elosztva az összes tanuló és az érintett összes tanítási nap szorzatával (tehát azzal a számmal, ami megmutatja, hogy összesen hányszor kellett iskolába menniük) kiderül, hogy a gyerekek 19,3%-os gyakorisággal választották a programban ajánlott aktív közlekedési módokat a program időszakában:

Más szóval ezt azt jelenti, hogy az aktív, emberi erővel hajtott eszközökkel történő iskolába közlekedés az érintett iskolák átlagában a mobilitási héten 19,3% volt. Ez igen jelentős részarány, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ebben még nincs benne a többi fenntartható közlekedési mód (gyaloglás, közösségi közlekedés).

Ugyanez a mutató a programban résztvevő általános iskolák diákjai körében egész meglepő, 25,6% lett, tehát az általános iskolások a hét alatt a lehetséges összes iskolába utazás több mint egy negyedét biciklivel, gördeszkán, rollerrel, görkorcsolyával tették meg.

A középiskolákban viszont csak az összes utazás 2,6%-a volt TESU-s.

A program nagy eredményének tartjuk, hogy minden általános iskolában sikerült a tanulók legalább egyötödét megszólítanunk, de olyan is volt, ahol a gyerekek közel fele közlekedett legalább egyszer emberi erővel hajtott járművel a program időszakában.

Legalább ennyire fontos, hogy a suliba gurulás nem korlátozódott egy alkalomra, amint azt a grafikonon ábrázolt gyakorisági értékek mutatják. A TESU hetében az összes iskolába utazás legalább 15%-át minden programba vont iskolában emberi erővel hajtott eszközzel tették meg a gyerekek, a legaktívabb suliban pedig több mint egyharmadát!

Végül érdekességképpen – a Kaffka Margit Tagiskola példáján – bemutatjuk az egyes, TESU-ban elfogadott eszközök használatának megoszlását is. A nagyon tanulságos számok szemléletesen mutatják, hogy a rövid távolságú városi közlekedésben milyen praktikus és mekkora jövő előtt áll a roller, amelyet majdnem olyan szívesen használtak a gyerekek, mint a biciklit. Erre a közlekedéstervezésnek is érdemes gondolnia.

  Alkalom Részarány
Gördeszka 23 4,1%
Görkori 18 3,2%
Kerékpár 266 47,4%
Roller 254 45,3%
És a folytatás?

Miskolc város vezetői (a korábbi és a jelenlegi városvezetés egyaránt) örültek a TESU sikerének, és vállalták, hogy a mobilitási hét keretében a program megismételhető.

Ezért a programot 2019-ben és 2020-ban is megismételtük. Sajnos, a 2020 őszi, a COVID-járvány miatt nehéz tanévkezdés jelentősen megnehezítette a szervezést, de ha sikerül úrrá lenni a víruson, a TESU újraindul.

Utoljára módosítva: 2021-10-13 19:41