Kiderült? Ez várható Miskolc közlekedésében


A Kerékpáros Miskolc Egyesület egy hónapja megkérdezte Miskolc polgármesterjelöltjeit, hogy hogyan gondolkodnak városunk közlekedésének jövőjéről. Megkeresésünkre az öt jelölt közül négyen reagáltak valamilyen módon. Nézzük, mit sikerült megtudnunk!

1. Aki sehogy sem reagált

Először minden jelöltet a publikus e-mail címén kerestünk meg. Többen már erre reagáltak, azonban nem mindenki.
Ezért második körben — az elsőre nem reagálókat — külön megkerestük a Facebookon is.

Pakusza Zoltántól azonban a Facebook érdeklődésünkre sem kaptunk semmilyen választ, így az ő véleményét sajnos nem tudjuk bemutatni.

2. Aki reagált, de kérdéseinkre nem válaszolt

Kopcsó Gábor Facebook megkeresésünkre nagyon barátságosan válaszolt, felajánlotta a személyes találkozás lehetőségét és megadta a telefonszámát.

Mi ezt a lehetőséget a jövőre vonatkozóan köszönettel fogadtuk, de azt kértük, hogy a játék tisztasága érdekében a többiekhez hasonlóan adja meg a válaszokat kérdéseinkre, ezt azonban nem tette meg, így sajnos az ő véleményét sem tudjuk bemutatni.

3. Akik megválaszolták a kérdéseket

Három jelölt, Fülöp József Istvánné, dr. Alakszai Zoltán és Veres Pál válaszolt kérdéseinkre.

Mindhármuknak (és csapatuknak) nagyon köszönjük, és nemcsak a válaszokat, hanem a válaszadásra fordított figyelmet, időt, energiát is.

Következzenek a három jelölt nevének betűrendjében a kapott válaszok!

Általános kérdések és gyalogos közlekedés
1. Vállalja-e, hogy polgármesteri működése alatt a közlekedéstervezés, -szervezés stratégiai vezérelveként a Vision Zerot alkalmazza?

Dr. Alakszai Zoltán:

Bármely közlekedési balesetben elszenvedett haláleset értelmetlen és megelőzendő halál, amelyért a felelős vezetőknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük.

Miskolc városában jó és sikeres összefogás tapasztalható a rendőrség, a polgárőrség, a KÖZÚT, a civil társadalom és a Város szakemberei által, és a közúti-közlekedési fejlesztéseknek köszönhetően, amelyek következtében jelentősen tudtuk csökkenteni a neuralgikus közlekedési gócpontokat. A tervezett további fejlesztések pedig még biztonságosabbá teszik majd Miskolcot a közlekedés terén is. Jó példa erre a kerékpáros hálózat bővítése és a KME-vel való együttműködés, illetve ennek keretében az információcsere és a párbeszéd is. Folytatni kívánom a Kerékpáros Kerekasztal működését, a párbeszéd erősítését a „Biztonságos Közlekedést Mindenkinek Miskolcon” alapelv szerint.

Jelenleg – közlekedési szempontból – védett, járműmentes övezetek, gyalogos zónák Miskolcon: Széchenyi utca és abból nyíló utcák. További fejlesztési tervem, hogy a belvárosi övezet kiterjesztésre kerül, amelynek következtében a gyalogos és a kerékpáros közlekedés biztonsága erősödni fog.

Fontos célom a Safe City modell erősítése a városban, a forgalomirányítási rendszerek fejlesztése, a kamerahálózat bővítése, az olyan okos megoldások kialakítása, mint a dinamikus forgalmi, figyelmeztető jelzésrendszer, mely nagymértékben hozzájárul a balesetek elkerüléséhez, megelőzéséhez.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Az autósok tartsák be azt a szabályt, hogy a gyalogos átkelő helyet olyan sebességgel közelítsék meg, hogy az esetleges figyelmetlenül lelépő gyalogost ne érje baleset. Megtudjanak állni a gyalogos átkelő hely előtt.

Veres Pál:

A Vision Zero definíciója a fentieknél jóval bővebb. Átfogó szemléletmódot követel meg egy „Vision Zero Várostól”. Az említett legfontosabb alapelv tekintetében válaszom Igen, polgármesteri működésem alatt a további közlekedéstervezés során egyik stratégiai vezérelveként a Vision Zero iránymutatásait alkalmazni fogjuk, figyelembe véve Miskolc sajátos közlekedési rendszerének adottságait.

2. Vállalja-e városvezetői ciklusa alatt évente legalább 2 olyan gyalogos-átkelőhely biztonságnövelő fejlesztését (pl. a sávokat elválasztó sziget építésével, vagy jelzőlámpás biztosítással), ahol a gyalogosoknak kettőnél több forgalmi sávot kell keresztezniük?

Dr. Alakszai Zoltán:

Több forgalmi sávot keresztező gyalogosmozgások elsősorban a várost keresztülszelő főúthálózaton találhatók. A rendelkezésre álló baleseti adatok szerint kirívóan veszélyes átkelések nincsenek Miskolcon.

Az „okoszebra” projektjeink eddig hatékonynak bizonyultak (és jelenleg is vannak ilyenek megvalósítás alatt) és kiemelem azt a tényt, hogy egy biztosító társaság 50 %-kal finanszírozza meg ezek telepítését. Ezek mellett alkalmazunk „csúszásgátló” zebrákat is (pl. iskola közelében), amely szintén hatékony biztonságnövelő lehetőség.

A Magyar Közút Nonprofit ZRt.-vel együtt és közösen időről-időre egyeztetünk Miskolc közlekedésfejlesztési kérdéseiről, további fejlesztésének lehetőségeiről. Ebbe – természetesen – a városi (és a KÖZÚT-hoz tartozó) – többsávos – utak és az ezeken végrehajtandó fejlesztések (pl. gyalogátkelőhely létesítése) beletartoznak.

Nem azt kívánom „megígérni”, hogy évente 2 db-ot fogunk telepíteni, hanem azt ígérem, hogy ahol szükséges ilyen fejlesztés, oda anyagi forrásokat kívánok majd biztosítani. (más szavakkal: lehet egy évben kevesebb, de több is, mint kettő ilyen jellegű projekt. Így tartom őszintének a választ.)

Fülöp József Istvánné:

Igen.

A jelző lámpák megfelelő beállításával legyen elég idő a biztonságos átkeléshez. Négy vagy több sávos átkelésnél indokolt lehet a sávokat elválasztó sziget.

Veres Pál:

Igen. A Nagy-Miskolc Program összeállítása során sok jelzést kaptunk a miskolciaktól erre vonatkozóan. Példaként említem a Vörösmarty út – Uitz Béla út kereszteződését, mely négysávos, stoptáblával ellátott kereszteződés, ahol egy világító stop tábla elhelyezése a fentiek szerint hozzájárul az esti – éjszakai gyalogos közlekedés biztonságosabbá tételéhez.

3. Biztosítja-e a legvédtelenebb úthasználók számára dedikált felületek folyamatos használhatóságát? A járdákra, kerékpárutakra történő ráparkolás határozott visszaszorítása mellett a téli üzemben való használhatóságra is gondolunk.

Dr. Alakszai Zoltán:

A járdán való parkolás sokszor felmerült kérdéskör, amelyet radikálisan vissza kell szorítani a kisgyermekesek, babakocsit tolók érdekében. Ugyanígy a kerékpárút rendeltetésszerű használatának biztosítása is kiemelt jelentőséggel bír számomra is. Meg kívánom jegyezni, hogy a Miskolci Városgazda Kft. munkája – lakossági visszajelzések alapján is – sokat javult, amely keretében a téli síkosság mentesítés is kiemelt jelentőséggel bír. Igyekszem abban az irányban fejlesztéseket megvalósítani, hogy a renitens magatartást ún. fizikális akadályokkal is lehetetlenítsük, kizárjuk.

Válaszom tehát, igen, biztosítani kívánom.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

A kerékpárosok és gyalogosok figyelmesebben közlekedjenek az olyan járdán ahol a kerékpárosoknak is egy sáv van kialakítva ill. kijelölve.

Télen nagyobb figyelmet kell fordítani a járdák hő és jégmentesítésére.

Veres Pál:

Igen.

4. Vállalja-e, hogy polgármesteri ciklusa első időszakában kidolgoztatja a lakóövezetek önmagát magyarázó kialakítással történő forgalomcsillapításának helyben alkalmazandó egységes elvek szerinti megoldásait, és ciklusa során minden évben újabb területeken valósít meg csillapító intézkedéseket, de kizárólag a kidolgozott elvek szerint.

Dr. Alakszai Zoltán:

„Fekvő-rendőrök” és sebességkorlátozó táblák kihelyezése, illetve útburkolati jelek felfestése lehetséges megoldások, azonban – ahogyan a kérdés is (legalább) sugallja – ezt egységes elvek mentén érdemes megvalósítani. Véleményem szerint is a közlekedési problémák, sőt balesetek kialakulásának elkerülésére is alkalmas irány a kérdésben megfogalmazott lehetőség. Miskolcon a következő időszakban – megválasztásom esetén – támogatni fogom forgalomcsillapított zónák, lakóövezetek ilyen irányú közlekedési fejlesztéseit. Ebben a munkában számítok a szakemberek mellett a civil társadalom segítségére és közreműködésére is. Koncepcióterv készítése szükséges tehát, a konzultációkhoz bevonásra kerülnek majd az érintett közlekedési szakemberek (KME, KÖZÚT, MVK, ÉMKK, Rendőrség, Miskolc város). A terv által feltárt, beavatkozást igénylő helyszíneken immáron egységes elvek mellett lesz lehetőség a csillapító intézkedések bevezetésére. Elsősorban a költséghatékony megoldásokkal kell minél jobb eredményeket elérni.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Közlekedési szakemberekkel felülvizsgáljuk az eddig tett intézkedéseket és javaslatokat is dolgoznánk ki, amit szükség szerint megvalósítanánk.

Veres Pál:

Igen, sőt azt is, hogy hogy a kidolgozandó elvek mindenki számára érthetőek lesznek.

5. Miskolcon az iskolák, óvodák, bölcsődék körüli közlekedés sokfelé okoz komoly gondot és napi balesetveszélyt. Vállalja-e a problémakör vizsgálatát, és az érintettekkel közösen megfelelő csillapítási intézkedések kidolgozását, megvalósítását a gyermekintézmények környezetében?

Dr. Alakszai Zoltán:

Ennek a problémakörnek a javítására tervezem a közösségi, a kerékpáros közlekedés további népszerűsítését. Lehetőség szerint utcák egyirányúsírását is, amellyel csökkenthető a veszély kialakulása. A városban korábban is történtek „ilyen” intézkedések (pl. iskolák, óvodák közelében középső sziget kialakítása, csúszásgátló burkolat kialakítása, stb.), amelyet folyatni kívánok.

A család és az oktatási intézmények ez irányú felelőssége elkerülhetetlen, ezért a velük való párbeszéd is fontos rész e tekintetben.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Vannak rá jó példák iskolák környékén forgalom lassító fekvő rendőrök, sebesség csökkentő kresztáblák kihelyezése stb…

Veres Pál:

Oktatási intézményvezetőként magam is szembesültem ezzel a problémával. Igen az említett problémakör vizsgálatát megkezdjük, és az érintettekkel közösen megfelelő csillapítási intézkedések kidolgozását, megvalósítását a gyermekintézmények környezetében is elkezdjük, a legrosszabb helyzetben lévő intézményekkel.

6. Tervezi-e a belvárosi sétáló övezet kiterjesztését, és/vagy bárhol a városban újabb sétálóutcák, 0 kibocsátású zónák létesítését?

Dr. Alakszai Zoltán:

Ahogyan az előzőekben már jeleztem, igen. További forgalomcsillapított zónaként jöhet elsőként szóba a Szentpáli-Palóczy-Kis-Hunyad-Dayka-Uitz B. utcák által határolt területe.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Tapolcán, Diósgyőrben illetve mindenütt ahol turisztikai szempontból is fontos helyek.

Veres Pál:

A Nagy Miskolc Program kiemelt fejlesztésként kezeli a város eltérő adottságú városrészi központjainak fejlesztését. Ennek keretében csillapított, városrészi központok fejlesztése indul meg, ahol amellett, hogy a jelenleginél több szolgáltatás is elérhető, élhető területek és gyalogosbarát közterületek alakulnak ki a helyben lakók számára.

Kerékpár, mikromobilitás
7. Vállalja-e a meglévő kerékpárforgalmi hálózati elemek felülvizsgálatát, kapacitívvá, biztonságossá és komfortossá alakításukat?

Dr. Alakszai Zoltán:

A kerékpárforgalmi hálózat továbbfejlesztése és még inkább kerékpáros-baráttá tétele terveim között szerepel. A meglévő hálózati elemek vizsgálata egyébként folyamatos, a KME bevonásával végezzük. Az elmúlt időszakban is történtek kapacitásbővítő és a kerékpárosok számára kerülőútként használható hálózati elemek megvalósítása. Ezek bővítése és az együttműködés fenntartása terveimben szerepel.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Közlekedési szakemberekkel felülvizsgálnám és javaslatot tennék és meg is valósítanám a kerékpáros közlekedés jobbá és biztonságosabbá tételére.

Veres Pál:

Programomban konkrét fejlesztéseket is nevesítettünk. Nem várhatjuk meg, hogy súlyos baleset hívja fel a figyelmet Lillafüred kerékpáros „elérhetetlenségére”, emellett a Szinva mentén javasolt „Szinva Zöld Folyosó” is ilyen fejlesztések megvalósításának helyszíne lesz.

A konkrét vállalások mellett a meglévő kerékpárforgalmi hálózati elemek felülvizsgálatába bevonjuk a miskolci kerékpáros szervezeteket, ezt követően cél a teljes hálózat kapacitívvá, biztonságossá és komfortossá alakítása.

8. Vállalja-e a kerékpárforgalmi hálózat további fejlesztését, és azt, hogy az újabb fejlesztések a XXI. század követelményeinek megfelelő színvonalúak lesznek?

Dr. Alakszai Zoltán:

A konfliktusok elkerülése számomra kiemelt feladat. A közlekedésben is. Ahogyan fentebb is írtam, a további fejlesztés fontos számomra és igen, figyelembe kell venni – a lehetőségek adta mértéken belül – a kerékpárosok elvárásait, a jogszabályi előírások betartásával.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Az 1988.évi I. tv. szerint kell eljárni, ill. új kerékpárutakat létesíteni.

Veres Pál:

Igen, kapcsolódva a korábbi ponthoz adott válaszhoz, szeretnénk, ha a közeli tavak folyamatos – nem megszakadó – kerékpárutakkal elérhetőek lennének. Statisztikai kerékpárutak helyett valóban használható kerékpárút hálózatra van szükség, ezzel kapcsolatban a részletes tervezés során a miskolci kerékpáros társadalom véleményére számítok.

9. Tervezi-e a kerékpárközlekedés feltételrendszerének az úthálózat fejlesztésén túli javítását?

Dr. Alakszai Zoltán:

E kérdésben szívesen összefogok majd olyan vállalkozásokkal, cégekkel, de akár „boltokkal” is, amelyek – hasonlóan a jó miskolci példához – hajlandóak kis anyagi ráfordítással ilyen jellegű fejlesztést végrehajtani.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Pályaudvarok és idegenforgalmi helyek környékén indokolt lenne kerékpár hangárok kialakítása. (Lehetőség szerint őrzött parkolás.)

Veres Pál:

Igen. Meggyőződésem, hogy ezen a területen lépésről lépésre, a felmerülő igények mentén kell haladnunk. Elsőként a Belvárosban, Tapolcán és Diósgyőrben javaslom, hogy hozzunk létre pumpával is felszerelt szervizpontot, ha lehet valamilyen más fejlesztéssel összekapcsolva. Nézzük meg a tapasztalatokat és ennek alapján fejlesszük tovább a rendszert. A részletes intézkedések kidolgozásába bevonjuk a miskolci kerékpáros szervezeteket.

10. Hogyan tekint a városi mikromobilitás világszerte terjedő eszközeire?

Dr. Alakszai Zoltán:

Véleményem az, hogy fel kell mérni pontosan a városlakók mikromobilitási eszközök iránti igényét. A kerékpáros megosztó rendszerek kialakítása ma már világszerte elfogadott és a legtöbb nagyváros használja ezeket (más megosztó rendszerek mellett is). Egy ilyennek Miskolcon is van létjogosultsága. Fontos azonban, hogy a vonatkozó szabályozások egyértelműek legyenek (pl. e-roller a járdán?)

Fülöp József Istvánné:

Miskolcon is terjedésükre számít, meg kell találni a módját, hogy illeszthetők a városi közlekedésbe.
Ezeknek az eszközöknek a használatára egész országra érvényes közlekedési szabályt kellene kidolgozni. ( Elektromos kerékpár, elektromos robogó stb…)

Veres Pál:

Nem szeretnék „politikai” választ adni a kérdésre, mert azt gondolom a kérdéseik mindannyiunk (gyalogosok, kerékpárosok, rolleresek és autósok) számára fontos témát érintenek. Kérem fejtsék ki pontosabban, mire gondolnak.

Amennyiben az új, világszinten terjedő, akár megosztott módon is használható eszközökre gondolnak úgy, mint a Segway, e-roller, One Wheel stb. véleményem szerint ezek Miskolcra „probléma szinten” még nem érkeztek meg, célszerű lenne az itt élők számára elfogadható szabályozást bevezetni azzal párhuzamosan, hogy elősegítjük a megosztott közlekedési eszközök elterjedését.

Mire nagyobb számban elterjednek a városban, legyen egy mindenki által ismert és elfogadott városi szabályozás erről. Több ellentmondás is fennáll a hazai kerékpáros szabályokban, sok kedvelt területről kitiltják az újfajta mikromobilitási eszközöket (egy eszközre való tiltás a gyakorlatban szinte mindenre vonatkozik) – ezeket célszerű városi szinten egyértelműsíteni.

Önkormányzat, polgármesteri hivatal, közösségi közlekedés
11. Hogyan tervezi a város (önkormányzat, holding cégek) gépjárműflottájának további fejlesztését?

Dr. Alakszai Zoltán:

Az országos Zöld Busz Stratégia mentén a teljes miskolci autóbuszflotta környezetkímélő, CNG üzeműre történő cserélése a fő célom:

  • Új CNG járművek
    Rövid távú tervem a meglévő diesel üzemű autóbusz állomány cseréje CNG üzeműre. Ez további 70 db CNG üzemű autóbusz jelent majd a városnak. És persze, alacsonyabb káros-anyag kibocsátást!
  • Környezetkímélő közlekedés
    A gázüzemű autóbuszból 98-98,5%-kal kevesebb nitrogén-dioxidot (NO2) jut a levegőbe, mint a dízelmotoros változatból, így Miskolc város levegőjébe a teljes CNG autóbuszflottának köszönhetően évente 58 tonnával kevesebb NO2 kerül.
    A zajszennyezés is jelentősen csökkent az új autóbuszoknak köszönhetően, a CNG-motor zajszintje átlagos 30 – 40%-al alacsonyabb, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező dízel autóbuszoké.
  • Biogáz a közösségi közlekedésben
    A város tulajdonában lévő biogáz erőmű alkalmas arra, hogy a megfelelő tisztítórendszer és CO2 kiválasztásra alkalmas technológiai átalakítás során az általa megtermelt teljes gázmennyiséget a miskolci CNG autóbuszok üzemeltetésére fordítsa.

A városi tagvállalatok gépjárműflottájának egységes kezelését is egy fontos feladatnak tartom, a beszerzendő gépjárművek esetében is kiemelt cél a kisebb káros anyag kibocsátású járművek beszerzése. Terveim között szerepel a flottában 11 db elektromos és egy db CNG gépjármű beszerzése, valamint a dízel vagy benzin üzemű járművek esetében is az EURO 6-os normáknak megfelelő gépjárművek beszerzése, a meglévők fokozatos, ütemezett és szükségszerű cseréje.

Fülöp József Istvánné:

Prioritásnak tekinti a dízelmeghajtásúak minél gyorsabb kiváltását az önkormányzati tulajdonú gépjárművek közül.
Új járművek beszerzésekor gáz, és elektromos járműveket esetleg hibrid meghajtásúakat szereznék be.

Veres Pál:

Folytatni kell az autóbusz flotta kevésbé környezetterhelő járművekre cserélését. Takarékos Miskolc Holdingban gondolkodunk, a beszerzendő új járműveknek – amennyiben beszerzésre sor kerül – nem szabad a Zöld rendszámos ám mégis nagy teljesítményű járműveknek lenni. Valóban Zöld várost akarunk, ennek tükröződnie kell a város gépjárműveinek valós kibocsátásában is.

12. Támogatja-e olyan megoldások terjedését a városban, amelytől a közlekedés, ezen belül különösen az egyéni gépjárműhasználat csúcsidei kapacitásigénye csökkenhet? Elöl fog-e járni jó példákkal a polgármesteri hivatal/önkormányzat?

Dr. Alakszai Zoltán:

A Miskolc Csoport intézményei, tagvállalatai esetén bizonyos munkakörökben a „home office” típusú munkavégzést elképzelhetőnek tartom, amelynek kedvező hatásait a közlekedésben is érezhetővé válhatnak, de a fiatal generáció igényként is megfogalmazza a felvételek során, így a HR stratégiám részét képezi ezen foglalkoztatási mód is a hagyományosokkal együtt.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Természetesen támogatnám azokat a munkákat amit otthon is ellehet végezni, azt otthon végezzék el a hivatal dolgozói.

Veres Pál:

A Nagy-Miskolc Program több konkrét célkitűzést is megfogalmaz ezzel kapcsolatban. Jelentősen növelni fogjuk az elektronikusan elintézhető ügyek számát – ne kelljen a miskolciaknak ennyi üggyel az ügyfélszolgálatokra utazni és ott sorban állni. E-jegyrendszert vezetünk be a jelenlegi közösségi közlekedési eszközökön, ez már rövid távon is egyszerűsít számos napi problémát, ami az autó igénybevételét célszerűbbé tette sok miskolcinál. Az önkormányzatnak értelemszerűen elől kell járnia ezekben a kérdésekben – is.

13. Tervezi-e a város élhetőségének javítása érdekében az aktív közlekedési módokat és közösségi közlekedést használó városlakók kedvezményezését, támogatását?

Dr. Alakszai Zoltán:

Már jelenleg is van ilyen megoldás, gondoljunk csak a Kiss Ernő utca felújítása előtt bevezetett „autós bérletre”, amely rendkívül népszerű lett és ezért is azóta is alkalmazza az MVK. Tervezem hasonló „akciók” bevezetését és siker esetén megtartását is. Bizonyos városi szolgáltatások összekapcsolásával is kedvezhetünk a városlakóknak, ez irányú törekvéseim is vannak.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Természetesen támogatnám és figyelembe venném a város lakók kezdeményezését.

Veres Pál:

Igen.

14. Polgármesteri ciklusa alatt meg kívánja-e valósítani a városi közbringa rendszert, illetve támogatja-e a különböző eszközmegosztó rendszerek megjelenését Miskolcon?

Dr. Alakszai Zoltán:

Ahogyan a 10-kérdésre adott válaszomban is leírtam, igen.

Fülöp József Istvánné:

Mind a városi közbringa rendszert, mind a car sharingot, mind a robogó-, mind a rollermegosztókat támogatja.

Veres Pál:

A közbringa rendszerre szükség van, már évek óta működnie kellene Miskolcon legalább próba/teszt üzemben. A fővárosi modell tanulságait a rendszer felállításakor figyelembe kell vennünk, ott az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közbringa használata a bérlési adatok szerint mintegy 40-50 százalékkal esett vissza az elmúlt két évben. Ennek egyik oka épp a kérdés második felében érintett megosztott eszközök elterjedése. Véleményem szerint fejlettebb – akár e rásegítéses – kell indulnunk. Látva a fővárosi tapasztalatokat, lépésről lépésre történő bevezetést javaslok, mert amellett, hogy létre kell hozni a rendszert, nem lehet cél, hogy egy jelentős veszteséget termelő kihasználatlan eszközpark jöjjön létre.

Már a kampánynyitó eseményen élő facebook videóban is mindenki követhette, hogy bejelentettem: elősegítjük az új eszközmegosztó rendszerek megjelenését Miskolcon.

15. Tervez-e a közösségi közlekedést előnyben részesítő megoldásokat a városban?

Dr. Alakszai Zoltán:

Ahogyan az eddigi fejlesztések is alkalmazzák már ezeket a megoldásokat, és sikeresek, mindenképpen: igen.

Miskolc város jelentős közúti fejlesztéseket is tervez megvalósítani a közeljövőben. Ilyen például az Y-hídmegépítése, a Futó utca négysávosítása, az Egyetemi csomópont körforgalmi kialakítása. Ezekkel a fejlesztésekkel jelentősen bővülnek majd a közlekedési kapacitások – megteremtve a lehetőséget a közösségi közlekedés feltételrendszerének a javítására is.

Korábbi fejlesztések is tartalmaztak közösségi közlekedési járművek előnyben részesítését, a város forgalom irányítási rendszerének fejlesztése szükséges további jelzőlámpák rendszerbe állításához, mely szintén jövőbeni elképzeléseimmel összhangban vannak. A menetidő csökkentése, gyorsabb eljutási lehetőségek biztosítása hozzájárul a közösségi közlekedés részarányának növeléséhez, a városban élőknek és közlekedőknek nyújtott szolgáltatási színvonal emelkedéséhez, ezért programom tartalmaz ezirányú elképzeléseket, törekvéseket is.

Fülöp József Istvánné:

Igen.

Buszsávok kialakítása és a többi közlekedő jármű szabályos közlekedésének betartatása ezeken a buszsávokon.

Veres Pál:

Igen.

16. Tervezi-e a polgármesteri hivatal és a Városgazda Kft. közútkezeléssel foglalkozó szakterületének megerősítését?

Dr. Alakszai Zoltán:

A Városgazda munkatársainak létszámát – éppen a közmunkásoknak a szabad munkaerő piacon való sikeres megjelenése okán is – az elmúlt időszakban is növeltük. Megfelelő szakemberek megtalálása és ezek folyamatos továbbképzése – ugyanígy számukra megfelelő körülmények és feltételek biztosítása! – számomra FELADAT. Ez természetesen igaz a Városháza munkaerőgárdájára is. Ezzel el tudjuk majd érni a szakterület megerősítését. Szüksége persze az éves költségvetésben való előrelátó tervezés is. A különféle területeken közlekedéssel, közútkezeléssel foglalkozó szakemberek létszámának bővítése mellett fontosnak tartom az integrált csapatmodell kialakítását, ezen munkát is kívánom folytatni.

Fülöp József Istvánné:

Igen, a személyi háttér megerősítésre szorul, igen, az eszközháttér megerősítésre szorul, igen, a feladatra rendelkezésre álló forrást növelni kell.

Veres Pál:

Igen, több területen is. Források területén már korábban bejelentettem, hogy 50%-kal növeljük a kátyúzásra fordított éves keretet, emellett humán erőforrásban és technikai felszerelésben is megerősítjük a területért felelős szervezetet.

Közlekedési munkamegosztás (modal split) Miskolcon
17. Az egyes közlekedési módok milyen részarányát képzeli el öt sikeres polgármesteri év után/eredményeképpen a városban?

Dr. Alakszai Zoltán:

Mindenképpen fejleszteni kívánom mind a közösségi közlekedést, mind pedig a zöld közlekedési módok erősítését. Miskolc „Zöld Város” építésében sok sikert ért el, ennek egyik feltétele is a közlekedés korszerűsítése és a megfelelő modal split elérése. A motorizáció fejlődésével, a gazdasági fejlődéssel az egyéni gépjárművekhez történő hozzáférés egyszerűbbé vált. A közösségi közlekedés folyamatos fejlesztésével az egyéni (személygépjárművek) közlekedés részarányának növekedésének megállítása, elterjedésének csökkentése fontos feladat. Ezért kell és érdemes is tenni.

Fülöp József Istvánné:

Gyalog 15% helyi autóbusz 40%, villamos 30%, helyközi autóbusz 2 % személygépkocsi 5%, kerékpár 8%.

Veres Pál:

Felelősen ma 5 év múlva esedékes eredményekről nyilatkozni nincs értelme. Vízióm viszont van: annak ellenére, hogy az egyéni gépjármű közlekedés eddig növekvő tendenciát mutatott 5 év múlva 5%-os gépkocsi használat csökkenést szeretnék városunkban, Miskolcon.


Ismételten köszönjük mindhárom jelöltnek, hogy foglalkoztak a kérdőívünkkel, a város közlekedésével.

Kérdéseinkkel fő célunk az volt, hogy fölhívjuk Miskolc leendő vezetőinek figyelmét olyan problémákra, amelyekkel az elkövetkezendő években szembe kell nézni, és meg kell őket oldani.

Azt reméljük, ez a figyelemfelhívás sikerült.

Ahogy eddig is tettük, a jövőben is meg fogjuk keresni szakmai észrevételeinkkel, javaslatainkkal Miskolc vezetését. Szeretnénk remélni, hogy nem hiába.

Végül minden jelöltnek sikeres szereplést kívánunk!