A Közlekedési Kultúra Napján érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire fenntartható a közlekedésünk és mit tehetünk, hogy fenntarthatóbbá váljék.
A globális energiaválságra és az emelkedő üzemanyagárakra válaszul hat európai mobilitási szakmai szervezet az Európai Kerékpározási Szövetség (ECF) az Európai Kerékpáripari Szövetség (ECI), az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC), az Euro Cities, a POLIS és a Clean Cities közös kiáltványban hívta föl a kormányokat, hogy sürgősen tegyenek intézkedéseket a kerékpározás, mint gyors, megfizethető és energiahatékony megoldás növekedése érdekében, ezzel is csökkentve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
A kiáltványt az ECF posztja és a nyilvánosságra hozott dokumentum alapján mutatjuk be.
A lényeg: az aláírók 10 pontban tesznek ajánlást a kerékpározás előmozdítására és Európa energiafüggőségének csökkentésére, közülük 5 azonnali intézkedés, míg további 5 strukturális reform.
Örömmel látjuk, hogy a kiáltvány pontjainak bizonyos elemei itthon már léteznek, azonban az is látszik, hogy összességében van jelentős elmaradásunk, a pontok tehát itthon is megvalósításra érdemesek.
Javaslat öt azonnali intézkedésre
a 2020-ban és 2021-ben számos országban létesített COVID pop-up kerékpársávok mintájára rezíliencia-kerékpársávok létesítése.
30 km/h sebességhatár bevezetése a városokban. Ezzel rengeteg élet megmenthető, 40%-kal csökkenthető a közúti közlekedési halálozás, és igen jelentősen javítható a környezet állapota és a közegészségügyi helyzet, csökkenthető az energiafogyasztás. A gépkocsik sebességének 50 km/h-ról 30 km/h-ra csökkentése 7 %-os csökkenést hozhat az üzemanyag-felhasználásban.
Pénzügyi támogatás nyújtása, kerékpárok és elektromos rásegítésű kerékpárok, teherkerékpárok vásárlásához, kerékpármegosztó rendszerek használatához, vagy akáér kerékpárjavításra is. Kombinálható a szennyező járművek leselejtezésére irányuló ösztönzőkkel. Még a kis pénzügyi ösztönzők is nagy hatással lehetnek a vásárlói döntésekre, különösen a magasabb kezdeti beruházási költségekkel járó elektromos rásegítésű és teherkerékpárok esetében. A támogatás kifejezetten a közlekedési szegénység kockázatának kitett népességcsoportokra is irányulhat.
Autómentes vasárnapok rendszeres szervezése, kerületi vagy városi szinten. Ehhez jó példát nyújt az európai mobilitási hét.
A kerékpár-turizmus népszerűsítése, és a közösségi közlekedésben a kerékpárszállítási lehetőségek fejlesztése.
Javaslat öt strukturális reformra
Célzott adókedvezmények révén vezessék be a kerékpárlízinget a vállalati járműpark-politikákba. A Németországban és Belgiumban már működő programok rendkívül népszerűek, és a középosztályt célozzák meg, ellentétben az autólízinggel, amely főként a magasabb jövedelmű rétegek számára elérhető. Ezek a programok – ahogyan Belgiumban is – adómentes kilométer-térítéssel is kombinálhatók a munkahelyre és onnan haza történő kerékpározás esetén.
Az állami költségvetések szűkösek, és mindenhol szűkösek is maradnak, ezért Európának olyan beruházásokat kell prioritásként kezelnie, amelyek jelentős társadalmi-gazdasági hatást és európai üzemanyag-függetlenséget eredményeznek. A közlekedési költségvetés legalább 10%-át kell az aktív mobilitásra fordítani. A hosszú távú tervezés és finanszírozás biztosítása érdekében többéves, gördülő költségvetésekben kell gondolkodni.
Korszerű, összefüggő kerékpárforgalmi hálózatokat kell kiépíteni. Minden szinten: helyi, regionális, országos és európai szinten egyaránt. Ezeket a hálózatokat nem lehet egyik napról a másikra megtervezni és kiépíteni, ezért többéves költségvetésekre van szükség. Az összefüggő hálózatok hatása mindig nagyobb, mint az elszigetelt, önálló projekteké. A kerékpárelhelyezés megoldása is fontos, különösen az új lakásépítési projektekben, a közösségi közlekedési csomópontokban és az energiahatékonysági felújítási projektekben. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben előírt kerékpárparkolási és e-mobilitási töltési követelményeket időben át kell ültetni a nemzeti jogba, és azokat gyorsan végre kell hajtani.
Induljanak el ambiciózus kerékpárral az iskolába programok. Európában minden általános iskolás gyermeknek joga legyen megtanulni, hogyan lehet biztonságosan kerékpározni az iskolába és haza. Ez befektetés az egész életen át tartó aktív életmódba, amely segít kezelni az idősödő társadalmakkal járó számos kihívást.
Fektessenek be a humán erőforrásokba. A nemzeti közlekedési minisztériumokban általában több százan dolgoznak a közúti vagy vasúti osztályokon, míg az aktív mobilitással gyakran csak egy-két kolléga foglalkozik. Ha egyáltalán van ilyen. A szakpolitika tervezéséhez, végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges szakértők nélkül a fentiek közül semmi sem fog működni.
A fosszilis tüzelőanyagokból származó energiaválságot csak úgy lehet megoldani, ha az Európai Bizottság összehangolja és előmozdítja azokat az intézkedéseket, amelyek valóban csökkentik a fosszilis tüzelőanyagokból származó energiafogyasztást, és amelyek célja a legkiszolgáltatottabb háztartások támogatása. Ennek tükröződnie kell az EU és a tagállamok között a nemzeti társadalmi-klímatervekről, valamint a következő, 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalásokon. Soha nem volt még ennyire fontos, hogy meghallgassák és teljes mértékben figyelembe vegyék a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a civil társadalom véleményét.
Ezen nyilatkozat aláírói készek tanácsot adni ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban, hogy elősegítsék a kerékpározás elterjedését és megteremtsék az európai energiafüggetlenség feltételeit – zárul a hat szakmai szervezet kiáltványa.
A POSZT CÍMKÉPE
Posztunk címképe az ECF kapcsolódó közösségi média posztjából való.