Módorientált utcatervezés


Az utca a város életének folyója, a hely, ahol összejövünk, az út a központba.
(William H. Whyte)

 

A tervezési folyamat első szakasza:
közterület és közlekedés szerkezeti szinten

A tervezési folyamat első szakaszában, szerkezeti szinten kezdeti vizsgálatot végeznek a közterületi és a közlekedési szempontból előnyös szerkezetek között. Ezen a szinten kezdődik a megoldások keresése azokra a helyszínekre, ahol dilemmák merülnek fel a közterület és a közlekedés között.
A köztér és a közlekedés szempontjainak a közterület konkrét kialakításának megvalósulását megelőző figyelembe vétele csökkenti annak kockázatát, hogy összeegyeztethetetlen érdekek, követelmények merüljenek föl a helyi szint tervezésekor, ami miatt abban a szakaszban (a helyi szinten) már a legjobb esetben sem érhető el optimális megoldás.
Ilyen lehet például egy keskeny utca, amelyben erős lakófunkciót kell összekapcsolni áramlási funkcióval. Az ilyen jellegű dilemma általában szerkezeti szinten várható, és jobb ezen a szinten foglalkozni vele.

Négy városi közlekedési környezet
A térhasználat és a közlekedés szerkezeti szinten történő végiggondolásával a teljes közúthálózatot négy úgynevezett városi közlekedési környezetbe lehet sorolni. Ezeket a városi közlekedési környezeteket meghatározott megengedett legnagyobb vonali vagy területi sebesség jellemzi: 10 km/h, 20 km/h, 30 km/h vagy 50 km/h.

Mind a négy városi közlekedési környezetben a kialakítás elsősorban egy (normatív) járműcsaládhoz igazodik: az A, B, C vagy D egyikéhez. Adott közlekedési környezetben a normatívnál könnyebb járműcsaládok használata mindig megengedett, az annál nehezebb járműcsaládok használhatóságát mérlegelik. Azt, hogy ez kívánatos-e, egyedi helyzetenként kell felmérni, a helyi körülményektől és a teljes szerkezetbe való beágyazódástól függően. Ahol megengedik a nehezebb járművek használatát, ez csakis vendégként lehetséges, ami azt jelenti, hogy sebességükkel és közlekedési magatartásukkal alkalmazkodniuk kell a normatív járműcsaládhoz.

Eredmény: térkép, közlekedési funkciókkal
A fentiek végül olyan térképet eredményeznek, amely övezetenként vagy folyosókon/útvonalakon határozza meg a közlekedési funkciókat, lásd a IV. Ábrát ez funkciótérkép hy. Ez a funkciótérkép a következőket jeleníti meg:

  • a városi közlekedési környezet (I, II, III vagy V) a hozzá tartozó legnagyobb sebességgel (10, 20, 30 és 50 km/h);
  • a legnehezebb megengedett járműcsalád (A, B, C, D vagy E).

Ennek azonban semmi köze az integrációhoz/szeparációhoz, ebben tervezési szakaszban ezt még nem kezeljük, csak a helyi szinten (location level).

JELKULCS

A, B, C, D, E, F Járműcsaládok
A10, A20, … F50+ Járműtípusok
I, II, III, V Városi közlekedési környezetek
{10-A}, {20-B} … Domének
E/V, E/I, C/III … Közlekedési funkció (legnehezebb engedélyezett
járműcsalád/városi közlekedési környezet)
I-I, I-III, II-V …. Csomópontok funkciója

AZ OLDAL CÍMKÉPE

Ezen a fényképen nem azt kell észrevenni, ami hosszában látható, hanem a kép előtere az igazán érdekes.
Nem, nem a két lányra gondolunk.
Nem, mégcsak nem is arra, hogy kényelmesen elférnek egymás mellett, mert az egyirányú kerékpárút szélességét okosan tervezték.
Amire gondolunk, az a folytonos járda (doorlopend voetpad) – egyike a csomópontokban alkalmazott követésre érdemes megoldásoknak.
A folytonos járda nem a módorientált utcatervezés része, hiszen később, csak a részlettervezés fázisában előkerülő megoldás. Viszont kitűnő eszköz a módorientált utcatervezés elveinek gyakorlatba történő átültetésére.
Részletesen a Folyópálya- és csomóponttervezés menüpont csomóponttervezési blokkjában ismertetjük.

Fotó forrása: Dutch Cycling Embassy

Az írás a következő oldalon folytatódik.

Utoljára módosítva: 2021-10-06 15:28