Kerékpárforgalmi nyomvonalak létesítménytípusai

“A kerékpáros közútról való tiltása nem jelent mást mint hibásan tervezett, rossz infrastruktúrát.” (Torma Dániel)

Építsenek nekünk kerékpárutakat — hangzik el gyakran. Pedig bringával biztonságosan közlekedni nem feltétlenül csak kerékpárúton lehet, sőt!

Európa fejlettebb országaiban, ahol immár jó két-három évtizede kiépült a városi kerékpárutak hálózata, ma már sok helyütt egyes kerékpárutak bontása van napirenden: az elmúlt évtizedek balesetei bebizonyították, hogy a kerékpárutak nyújtotta biztonság gyakran csupán képzeletbeli, látszólagos. Ezért ma már differenciáltabban gondolkodnak a kerékpáros infrastruktúráról.

Németországban például az ottani KRESZ, a StVO 1997-es módosítása óta csak meghatározott feltételek fennállása esetén kötelező a kerékpárutak használata. Az azóta összegyűlt tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol — lakott területen — van az úttal párhuzamos olyan kerékpárút, amelynek használata nem kötelező, szinte kizárólag csak a kerékpárúton közlekedő bringásokat érte baleset, az úttesten tekerőket viszont nem. Ezt a példát csak azért említettük, hogy előre egyértelművé tegyük: a kerékpáros közlekedés egyáltalán nem az így-úgy összetákolt kerékpárutaktól válik biztonságossá.

Cikkünkben bemutatjuk a kerékpárforgalmi létesítmények különböző típusait, az egyes típusok előnyeit, hátrányait, és elmondjuk, melyiket hol érdemes alkalmazni.

Kerékpárforgalmi létesítmény a közlekedési infrastruktúra minden olyan eleme, amelyek használata a kerékpárosok számára nem tilos.

A nyomvonalas kerékpárforgalmi létesítményeknek három nagy csoportja van.

Ezek:

  1. Önálló kerékpárforgalmi létesítmények. Sajátosságuk, hogy a kerékpáros olyan jelzőtáblával és/vagy útburkolati jellel kijelölt felületen halad, amely alapvetően csak kerékpáros-közlekedésre szolgál, más járművek és gyalogosok közlekedésére nem. Ezt hívjuk a kerékpáros szeparált (más járművek forgalmától elválasztott) vezetésének.
  2. Más járművekkel közös használatú felületen kijelölt kerékpárforgalmi létesítmények (szegélyen belüli megoldások, vegyes forgalom). A kerékpárosok számára szolgáló felületeket útburkolati jelekkel elhatárolhatják (részleges szeparáció).
  3. Gyalogosokkal közös használatú felületen kijelölt kerékpárforgalmi létesítmények. A két közlekedési mód számára szolgáló felületeket útburkolati jelekkel, esetleg fizikailag is elhatárolhatják egymástól (részleges szeparáció).

1. Önálló kerékpárforgalmi létesítmények

1.1. Kerékpársáv

Különleges forgalmi sáv, amelyet általában a menetirány szerinti jobb szélső sáv jobb oldalán (de csomóponti környezetben, vagy szélső autóbusz forgalmi sáv esetén lehet beljebb is), valamint egyes olyan egyirányú forgalmú utakon, ahol a kétirányú kerékpározás megengedett, a kijelölt forgalmi irány szerinti bal oldalon 0,12 m széles folytonos sárga vonal felfestésével jelölnek ki. A folytonos (sem gépjárművel, sem kerékpárral át nem léphető) vonalat útkereszteződéseknél, becsatlakozásoknál és azok előtt, továbbá parkolósávok, autóbuszöblök mellett, kapubejáróknál mindkét oldalról alkalmazzák és megszaggatják.

A kerékpársávot a felületén ismétlődően fölfestett sárga színű, kerékpárt ábrázoló torzított járműjelkép, valamint a Kerékpársáv és Kerékpársáv vége jelzőtábla jelzi a közlekedők számára.

Előnyei:

  • Nincsenek gyalogos-kerékpáros konfliktusok
  • Az autósok idejében és kiválóan látják a kerékpárosokat, ez különösen az útcsatlakozásoknál, keresztezéseknél jelentősen növeli a biztonságot
  • Az útcsatlakozások, kereszteződések forgalomtechnikája egyszerűen, áttekinthetően, biztonságosra alakítható ki
  • Kereszteződésekben a kanyarodó mozgások kis időveszteséggel hajthatók végre
  • Az utak keresztezése szintben lehetséges
  • A kerékpárosoknak saját felületük van, ez gyorsítja és folyamatossá teszi a haladásukat pl. dugók esetén, vagy jelzőlámpáknál is
  • Áttekinthető lehet a vonalvezetés, jó minőségű a burkolat
  • A téli hóeltakarítás a gépjármű forgalmi sáv megtisztításával együtt megtörténik, nem igényel külön szervezést, ráfordítást, és nem is marad el, mint ahogy az a kerékpárutaknál gyakori
  • Lakott területen lényegesen kevesebb a baleset, mint kerékpárutakon, gyalog- és kerékpárutakon (különösen: az úttal párhuzamos, de annak csak egyik oldalán húzódó kétirányún)
  • Olcsóbb, mint a kerékpárút építése
  • A bringás védettebb a kipufogógázoktól, mintha közvetlenül a gépjárművek forgalmi sávjában haladna

Hátrányai:

  • Keskeny kerékpársávban nem lehetséges, hogy a kerékpáros előzze lassabban haladó társát
  • Ráparkolás ellen fizikailag ez sem védett
  • Gyakorlatlan kerékpárosok ódzkodnak a használatától

Hol érdemes alkalmazni?

Főként lakott területen, ott, ahol a nagy gépjárműforgalom miatt fölmerül a kerékpárosok és a gépjárművek elválasztásának igénye. Alkalmazásával a kerékpárosok a parkolósáv előtt, a mozgó gépjárművek vezetőinek látómezejében biztonságosan vezethetők, ami különösen csomóponti környezetben lényeges.

Hasznos lehet ívek belső oldalán olyan utakon is, ahol az út többi részén nincs kerékpársáv, vagy más kerékpáros létesítmény, mivel véd az ívet levágó autósoktól.

Fontos, hogy körforgalomba kerékpársávot bevezetni tilos, a kerékpársávot a körforgalom előtt meg kell szüntetni (lásd ott).
A kerékpársáv gyakorlati használhatóságát alapvetően befolyásolja a burkolat — és ha nem az útpályán kívül vannak, akkor a víznyelők — állapota, hiszen a folytonos sárga vonal nem csupán a bringást védi az autóktól, de a kerékpáros számára is tiltja a szomszédos gépjármű forgalmi sávba történő átlépést. Ugyanilyen fontos a parkolási kérdések rendezése, mert a ráparkolás is ellehetetleníti a kerékpársávon való közlekedést.

1.2. Kerékpárút

A kerékpárút a közúti forgalom többi résztvevőjétől alapvetően a kerékpáros forgalom részére elkülönített út, amelyet mindig Kerékpárút, illetve Kerékpárút vége jelzőtáblákkal jeleznek. (Lakott területen kívül a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár is igénybe veheti.)

A kerékpárút felületén kerékpárt ábrázoló, sárga színű torzítatlan járműjelképeket festenek föl.

A gépjárműforgalmat az úttal párhuzamos vonalvezetésű kerékpárútról az Út melletti kerékpárút kezdete, Út melletti kerékpárút és az Út melletti kerékpárút vége jelzőtáblák tájékoztathatják (egyoldali kerékpárútról csak a kerékpárút melletti oldalon).
Az út melletti kerékpárutat az útpályától általában szintkülönbséggel és zöldsávval, vagy más módon választják el.

Változatai

  • Közút melletti kerékpárutak
    • Az úttest egyik oldalán húzódó, kétirányú kerékpárút
    •  Az úttest mindkét oldalán, irányhelyesen kialakított egyirányú kerékpárút
  • Önálló vonalvezetésű kétirányú kerékpárutak

Előnyei:

  • Lakott területen kívül, nagy forgalmú, és nagyobb sebességgel történő közlekedésre kijelölt utak mellett az elkülönített kerékpárút a legbiztonságosabb megoldás
  • A kerékpáros kevesebb kipufogógázt lélegzik be, mint bármely más létesítménytípus esetén

Hátrányai:

  • Lakott területen az úttest egyik oldalán húzódó kétirányú kerékpárút a legelavultabb és legbalesetveszélyesebb létesítménytípus. Nem létezik olyan forgalomtechnikai megoldás, amellyel az egyoldali kétirányú kerékpárút csomóponti környezetben, becsatlakozásoknál, kapubejáróknál kellően biztonságossá tehető
  • Lakott területen az úttest egyik oldalán húzódó kétirányú kerékpárút hátránya, hogy az út másik oldalán fekvő ingatlanok kerékpáros megközelítése szabályosan nem lehetséges
  • Lakott területen ezért (is) sokkal kevésbé rossz az út két oldalán vezetett egyirányú kerékpárút. Ezt azonban gyakran a kerékpárosok használják szabálytalanul
  • A gépjárműforgalomtól való elkülönítés a tapasztalatlanabb kerékpárosokban hamis biztonságérzetet kelt: azt hiszik, kerékpárúton nem érheti őket baleset, pedig a statisztikák szerint ezen a létesítménytípuson a legnagyobb a balesetek előfordulásának valószínűsége
  • Gyalogosok gyakran a kerékpárúttal közvetlenül szomszédos járda helyett is a kerékpárúton haladnak, veszélyeztetve ezzel nemcsak magukat, hanem a kerékpárosokat is. Ez a probléma a nálunk sokkal fejlettebb közlekedési (és kerékpáros) kultúrájú országokban is fennáll
  • Gyakorlatilag nem létezik olyan forgalomtechnikai kialakítás, amely megbízható védelmet nyújtana a kerékpárút melletti buszmegállók környékén különösen csúcsforgalmi időszakokban rendszeres gyalogos-kerékpáros konfliktusok ellen
  • A különálló kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak tisztítása — különös tekintettel az őszi (gyakran defektet okozó) lomb- és terméshullásra, valamint a téli hóeltakarításra és síktalanításra — Magyarországon általában nem megoldott
  • Ráparkolás ellen általában nem védett
  • A legdrágább létesítménytípus

Hol érdemes alkalmazni?

Lakott területen kívül, települések összekötésére, turisztikai célpontok föltárására.

Lakott területen történő alkalmazása csak ritka esetben, speciális helyi körülmények fennállása esetén lehet indokolt.
Különösen kerülendő városban az útpálya egyik oldalán vezetett kétirányú kerékpárutak létesítése. Kétoldali egyirányú kerékpárutak létesítésekor annak ellenére is gondolni kell az egyirányú közlekedés megfelelő jelzésére, hogy ez a létesítménytípus a forgalom természetes rendje szerinti közlekedést tesz lehetővé. Emellett kerékpáros átvezetések gyakori kijelölésére is szükség van.
A kétoldali egyirányú kerékpárútnak létezik műszaki, közlekedésbiztonsági, közlekedési és komfort szempontokból egyaránt jól alkalmazható modellje is, ez az úgynevezett koppenhágai típusú kerékpárút.

Lakott területen kerékpárút létesítésekor mindig fokozott figyelmet kell fordítani a típusváltásokra (a kerékpáros rávezetése a kerékpárútra, majd annak végén visszavezetése az útpályára), továbbá a csomóponti környezetek, a becsatlakozások lehető legkevésbé veszélyes megtervezésére, ezeken a veszélyes helyeken a rálátási háromszög biztosítására, valamint a ráparkolás, gépjármű-ráhajtás elleni védelemre.

Mi a fő baj a lakott területen épülő kerékpárutakkal?

A legfontosabb baleseti veszélyforrások a kereszteződések, becsatlakozások, és az ingatlanok kapubejárói, ezért a kerékpáros átvezetések járdaszintre emelése különösen kisforgalmú utcák becsatlakozásánál, indokolt esetekben kapubejáróinál nagyon fontos.

Lakott területen a kerékpárutak átvezetései legyenek az úttest mellé húzva, így a kanyarodó gépjárművek vezetői hamarabb észlelik a kerékpárost. Külföldön egyirányú kerékpárutakat csomóponti környezetben gyakran kerékpársávként vezetnek át (egyoldali kétirányú kerékpárutat lakott területen pedig ma már gyakorlatilag nem is építenek).

A lakott területen létesített út melletti kerékpárutakkal kapcsolatos problémák nagyon hasonlóak a gyalog- és kerékpárutakkal kapcsolatos problémákhoz, melyeket itt részletezünk.

Ez a cikk több oldalból áll. Lapozás oldalra: 1 2 3 4

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás