Hogyan formálható kerékpáros-baráttá a város?

“…az e-mail után a bringa a leggyorsabb.” (Spéder Ferenc)

Cikkünkben a helyben megtehető intézkedésekkel foglalkozunk. Nem tárgyaljuk az országos döntéshozatal szintjére tartozó intézkedéseket, de jelezzük, hogy ezek is nagyban befolyásolják a kerékpározás helyi fejlődését.

A kerékpározás a települések számára sokkal kedvezőbb, mint ? a gyalogos közlekedés kivételével ? bármely másik közlekedési mód. Ám a kerékpározás profi ösztönzése sincs ingyen. A kerékpározás ösztönzése akkor igazán hatékony és olcsó, ha minden szempontra kiterjedően, egységes rendszerben gondolkodva és következetesen végzik.

A fejlett európai országokban, ahol nálunk sokkal előrébb jár a kerékpáros közlekedés, a kerékpározás fejlesztése a politika és a közvélemény számára több évtizeden át egyet jelentett a szeparált kerékpárutak építésével.
Időközben azonban két dologra jöttek rá: egyrészt a kerékpározás fejlesztése sokkal több és átfogóbb, párhuzamos intézkedést követel, mint csupán az infrastruktúra-fejlesztés, másrészt lakott területeken egyáltalán nem biztos, hogy a kerékpárút a kívánatos létesítménytípus.

Ezért ma már a kerékpáros közlekedést rendszerként kezelik.

KME_Kerékpározás rendszerben

A kerékpáros közlekedés ilyen szemléletű ösztönzése, fejlesztése három, egyformán fontos pillérre támaszkodik. E három oszlop elemeinek egyidejű és következetes fejlesztése hozhatja el a modal split kívánatos eltolódását, a város közlekedésének fenntarthatóvá válását. A pilléreket részben a Bajor Szabadállam Radlland Bayern című kerékpáros közlekedési kézikönyve alapján, módosítva ismertetjük.

E pillérek fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket érdemes helyi kerékpáros stratégiában összefoglalni.

1. pillér: Infrastruktúra

A kerékpározás ösztönzésének természetesen az infrastruktúra az alapja, ez teremti meg a biztonságos és komfortos kerékpározás előfeltételeit.

A városi kerékpározás infrastruktúrája az alábbi alrendszerekből tevődik össze:

  1. Kerékpárforgalmi (út-)hálózat
  2. Útirányjelző és tájékoztató (tábla-)rendszer
  3. Kerékpárparkolásra szolgáló létesítmények
  4. Közbringa

Miskolc egységes kerékpáros útirányjelző-rendszerére a Magyar Kerékpárosklub Területi Szervezete 2011 elején tett javaslatot. Ez a javaslat itt érhető el (letöltésekbe, pdf)

2. pillér: Információ, kommunikáció

A kerékpározás népszerűvé válásához az igényes infrastruktúra mellett arra is szükség van, hogy a városlakók információkat kapjanak a kerékpározás előnyeiről, hasznáról, arról, hogy a város hogyan teremti meg a kerékpározás feltételeit. A kommunikációra minden médiát érdemes fölhasználni, az internet mellett az írott és elektronikus sajtót, a szórólapok nyújtotta lehetőséget.

A kommunikációnak nem csupán a kerékpározás célcsoportjait kell elérnie: alapvető attitűd- és viselkedésváltozásra van szükség ahhoz, hogy a kerékpár helyét, szerepét a társadalomban mindenki megértse.

A 2. pillér elemei

  1. Internetes portál a kerékpárosok tájékoztatására
  2. Minden érdekelt bevonásával közös adatbázis létrehozása a kerékpárforgalmi hálózatról
  3. Nyomtatott információk, szórólapok a kerékpározás előnyeiről, a baleset-megelőzésről, stb.
  4. Szakmai képzések a kerékpározás fejlesztésében érdekelt szakembereknek, szakmai kerekasztal
  5. Munkáltatók szemléletének formálása, meggyőzésük, munkahelyi, iskolai kampányok
  6. A kerékpározás imidzsének javítása
  7. Általános és speciális kommunikációs kampányok

3. pillér: Szolgáltatás

  1. A városi modal spliten belül a kerékpáros-részarány növelésének leghatékonyabb módja a vonzó közbringa-rendszer megszervezése és működtetése, erről közbringa oldalunkon szólunk részletesebben.
  2. Nagyon fontos a fenntartható közlekedési formák attraktívabbá tétele, a szinergia kihasználása a kerékpárforgalmi hálózat és a közösségi közlekedés igénybevételi pontjai közötti, jó minőségű kapcsolódási pontok kialakításával. E kapcsolódó pontoknak könnyű és gyors modalitás-változtatást kell lehetővé tenniük (pályaudvari liftek, tolósínek, a kerékpáros mozgását segítő jelzések, stb.)
  3. Különösen fontos a kerékpárparkolás megfelelő megoldása a közösségi közlekedés átszállópontjainál.
  4. Ugyanígy fontos a közösségi közlekedés járművein a kerékpárszállítás biztosítása. Ez pl. hegyi járatoknál jelent előnyt.
  5. A nyomvonalas infrastruktúra mellett, ill. közelében a kerékpárost segítő eszközökkel (pl. támaszkodók a jelzőlámpáknál, önkiszolgáló pumpálóhelyek, szerelőállványok, őrzött kerékpárparkolók, kerékpármosók, a nevezetességeknél és a városközpontban poggyászmegőrzők) tehető vonzóbbá a kerékpározás. Ezeket gyakran magánvállalkozók működtetik.
  6. Kedvezmények kerékpárhasználóknak: adó, parkolásnál olyan plusz lehetőség, mint pl. mélygarázs, stb.
  7. Itt említjük, hogy az egyelőre inkább csak külföldön rohamosan terjedő elektromos kerékpárok használatát nagyban elősegíti, hogy a kerékpár megvásárlásához adott támogatás mellett folyamatosan fejlesztik a feltöltőhelyeket is, bővítik azok hálózatát, pl. Bécsben.

A kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások új munkahelyeket teremtenek, és hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez. De ez nem csupán a hivatásforgalmi kerékpározásra igaz. Példaképpen említjük a Donauradweg osztrák szakasza mentén húzódó településeket. Ezek a települések döntő mértékben a kerékpáros turizmusból élnek ? tegyük hozzá, igen magas színvonalon.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás