A kerékpáros láthatósága

A kerékpározás egyik legfontosabb veszélyforrása a nem látható bicajos. A láthatóság életet ment. Minden évben sokan meghalnak kerékpározás közben csupán azért, mert úgy gondolják, sötéten is tudnak magukra vigyázni. A nindzsákat (a nem látható, kivilágítatlan bicajosokat hívja így a bringás szleng) az igazi bringások is kivetik maguk közül, nemcsak azért mert buta és veszélyes, amit művelnek, hanem azért is, mert sokan részben miattuk tartják felelőtlennek a kerékpárosokat.

Nem véletlen, hogy 2011-től a Critical Mass Közösség rendszeresen végez országos lámpaszámlálásokat. Az első számlálások eredményei szerint Miskolcon a bringások 70%-a volt valamennyire kivilágítva. 55% elöl-hátul, 15% csak hátul. A nindzsák aránya 30%-os volt. Ez lényegesen rosszabb az országos átlagnál, hiszen országosan 20% körül van a nindzsák aránya.

Tévhit, hogy járdára gyógyított kerékpárúton nem fontos a világítás. Nemcsak a többi bringás haladását nehezíti meg a velük szemben tekerő nindzsa, hanem minden útkereszteződésnél, becsatlakozásnál, kapubejárónál kockáztatja az életét, hiszen az autósok sem látják.
tévhit, hogy a versenybringát nem lehet kivilágítani. Ma már kaphatók olyan speciális, könnyű és kisméretű LED-es lámpák, amelyekkel bár messzire nem fogsz ellátni, de legalább téged látnak az autósok, így alkalmasak az országúti edzéseken való használatra. Amikor nem forgalom elől elzárt úttesten, felvezető autók között bringázol, országútival is szükséged van rá, hogy világíts!

Kerékpárosként láthatóságodat aktív és passzív láthatósági elemek használatával biztosíthatod. Az aktív láthatósági elemek fényt bocsátanak ki, a passzív láthatósági elemek pedig visszaverik a (pl. a téged előző autó fényszórójáról) rájuk vetülő fényt. A láthatósági elemek mindkét fajtája nagyon fontos, de csak együttesen adnak megfelelő biztonságot. A passzív elemek használata semmiképp sem pótolja a lámpát!

A láthatóságot biztosító eszközök egy részét a biciklire kell szerelni, másik részüket bringázás közben magadon viseled.

Amikor láthatóságról beszélünk, figyelembe kell venni a kerékpárok kötelező felszerelését előíró 6/1990. sz. KÖHÉM rendelet előírásait és a KRESZ 54. § (6) bekezdésében foglaltakat.

1. Aktív láthatóság

1.1. Világítás előre és hátulra

A sötétben (alkonyattól virradatig), ködben, sűrű esőben, havazásban, a látótávolságot korlátozó súlyosságú szmogban is biztonságos bringázás legalapvetőbb feltétele, hogy mind előre, mind hátulra megfelelő erősségű fényt kibocsátó lámpát működtess.

Fontos, hogy előre mindig fehér (esetleg kadmiumsárga), hátrafelé pedig piros fénnyel világíts! A másik jármű vezetőjének a fény színe jelzi a haladásod irányát. Ha a színeket fordítva használod, azzal megtéveszted a többieket, és ezzel balesetveszélyt okozol!
Fontos, hogy az elöl világító lámpa fényének egy része oldalról is látszódjon, gondolj az útkereszteződésben haladó kerékpárra.

De milyen lámpát érdemes venni, használni?

Ez függ a bicajozási szokásaidtól is. Ha csak lakott területen, jó minőségű közvilágítással ellátott útvonalakon tekersz, viszonylag szerényebb fényerejű lámpák is megteszik (a rendelet azt követeli meg, hogy tiszta időben 150 m-ről legyen látható). Ha kivilágítatlan részeken, vagy lakott területen kívül is rakod, esetleg terepre is kimerészkedsz, akkor már nemcsak arra kell gondolnod, hogy téged lássanak, hanem, hogy te is lásd az utat, a rád váró akadályokat ? ilyen célra érdemes elöl nagy fényerejű, legalább 20 luxos fényszórót használni. A fényerő mellett a lámpa szórása is fontos: minél nagyobb szögben teríti a fényt, annál jobb.

Nem mindegy, hogy a lámpában milyen fényforrás van.

Ma legjobb választás valamilyen nagy fényerejű és hosszú élettartamú (létezik 100 ezer óra garantált üzemidejű is) LED.

A halogén izzók hátránya a nagy fogyasztás, ez elemes/akkumulátoros világításnál veszélyes lehet, mert az elemeket viszonylag gyorsan lemerítheti, ráadásul a fényerővesztés nem fokozatosan, a LED-ekre jellemző módon, hanem hirtelen következik be.

A kriptonizzók hatásfoka valamivel gyengébb a halogénekénél, leggyengébbek a hagyományos izzók.

A hagyományos izzók (de a halogén is) aránylag gyorsan kiéghetnek, és rázkódásra, ütésre is érzékenyek, ilyenkor az izzószál elszakad.

Még néhány fontos tudnivaló a lámpák használatához:

  • elöl a lámpa lehet a kormányon, vagy rögzíthető a villához, alkalmas sárhányó lemezhez. A fénycsóva mindkét esetben együtt fordul a kanyarodó biciklivel.
  • ügyelj rá, hogy a bringára pakolt csomagok, kormánytáska, túratáska, vagy más tárgy se elöl, se hátul ne takarja el még részben sem a lámpát, a lámpa fénysugarát!
  • ha bringáddal utánfutót vontatsz, hátul azon is kell lennie 1 db piros lámpának.
  • ha bringádat leparkolod, a nem fix rögzítésű lámpákat mindig vedd le róla, hogy el ne lopják, míg távol vagy. Hideg időben ügyelj rá, hogy a lámpát rögzítő kis műanyag peckek a hideg hatására merevebbé válnak és könnyebben törnek.
  • a lámpáknak a kötelező felszereléseket előíró jogszabály szerint együtt kapcsolhatóknak kell lenniük, ha önálló energiaforrással nem rendelkeznek. Ez a dinamós, agydinamós világítási rendszereknél általában teljesül is. A különféle elemes, akkumulátoros lámpák esetén az együtt kapcsolhatóság nem követelmény. A rendelet szerint a lámpák akkor vannak szabályosan elhelyezve, ha a bringa hossztengelyében, a talajtól legalább 35 cm, legfeljebb 2 m magasságban vannak, a kerékpáron, vagy a kerékpároson.

1.2. Kiegészítő világítás

Fejlámpák, sisaklámpák

Ügyelj rá, hogy a jogszabályban meghatározott magasságban legyenek. Előnyük, hogy fényüket fejed mozgatásával irányítani tudod. A profi fejlámpák igazából terepen előnyösek, akkumulátoros változataik csaknem olyan fényerő kibocsátására képesek, mint az autók lámpája, igaz, áruk igen borsos, vetekszik egy egyszerűbb kerékpáréval.

A LED-es sisaklámpák kitűnően alkalmasak a világítás kiegészítésére, de a közúti közlekedésre mi továbbra is a kerékpárra rögzített lámpákat ajánljuk.

Villogó kar- és testpántok

Általában gyenge fényerejű LED-ek, amelyek nem pótolják a megfelelő fényerejű lámpákat. Alkalmazásuk tulajdonképpen szabálytalan is.

1.3. Energia-ellátás

A világítás kulcskérdése a megbízható működés. Nincs annál rosszabb és veszélyesebb, mint amikor a világítási rendszered út közben mondja fel a szolgálatot.

A kerékpárok világítási rendszere kétféle alapelv szerint működhet:

  1. előre tárolt energiából táplálkozó, ilyenek az elemes (akkumulátoros) megoldások,
  2. a világítási energiát bringázás közben előállítók, ide a dinamós és indukciós rendszerek tartoznak.

Az elemes rendszerű világítás könnyen kezelhető. Előnye, hogy nincs szükség vezetékekre. Tél kivételével nem függ az időjárástól (télen, amikor egyébként is rövidebbek a nappalok, ezért többet kell világítani, a hidegben gyorsan, váratlanul lemerülhetnek). Hátránya, hogy mivel nincs fixen a bringára szerelve, indulás előtt mindig gondolni kell rá, hogy otthon ne maradjon. Ha nyilvános helyen parkolsz, a tolvajok miatt mindig vedd le a lámpákat a bringáról!

Ha ilyen rendszer mellett döntesz, akkor:

  • válassz inkább újratölthető akksikat a hagyományos elemek helyett, mert így kevésbé szennyezed a környezetet,
  • mindig legyen nálad tartalék garnitúra, az éppen a lámpákban lévő telepek lemerülése esetére.

Korábban az elemes rendszerű világítások kétségtelen előnye volt az állófény, azaz, hogy a kerékpár álló helyzetében (pl. piros lámpa előtt várakozva) is működtek, ma már azonban a dinamós, agydinamós rendszerekhez is kaphatók állófényes lámpák, így ez az előny elenyészett.

Az akkus (elemes) rendszert leginkább a speciális célra használt bringákra ajánljuk (országúti, monti).

A dinamó lehet hagyományos, vagy agydinamó.

A hagyományos dinamós rendszer ma már elavultnak számít. Előnye, hogy fixen a bringán van a világítás, nem lehet otthon felejteni. Hátránya, hogy kis sebességnél nem termel elegendő áramot, a dinamó koptatja a külsőt, zajos és az egyszerűbb dinamók élettartama nagyobb sebességgel használva jelentősen csökken, nem nagyon alkalmasak 15-20 km/h-nál nagyobb sebességre. Ennek ellenére igényesebb dinamóval egyszerűbb, városi rohangálós, munkába járós biciklikre még ma is jó ár/érték arányú választás lehet.

A dinamót általában a támvillához, ritkábban az elülső villához rögzítik. A dinamó cseréje előtt érdemes ellenőrizni, hogy az eredeti melyik oldalon volt, mert külön jobbos és balos változatok léteznek, amelyek nem cserélhetők fel. A rögzítési pont, helyzet még azonos oldalon is különböző lehet.

Az agydinamó napjaink legkorszerűbb kerékpáros áramforrása. Általában ugyanúgy 6 V 3 W elektromos energiát termel, mint a hagyományos dinamó, de megbízhatósága rendkívül nagy. Korszerű, állófényes LED-es lámpákkal a legbiztonságosabb világítási rendszer. Nem fogja vissza jelentősen a kerékpáros teljesítményét, és nagyobb sebességek sem károsítják.
Hátránya csupán a ma még viszonylag drága ára, és az, hogy meglévő kerékpárra való utólagos beszerelése a kerék átfűzését igényli. Jó szívvel ajánlható minden olyan biciklire, amelyet gazdája rendszeresen, és akár mostoha időjárási viszonyok között is használ.

Dinamós világítás utólagos felszerelésénél a vezetékek elhelyezésére is gondolni kell (a gyárilag dinamós bringákon általában megoldott a vezetékek megfelelő elhelyezése, rögzítése).

Ritkán lehet vele találkozni, de a teljesség kedvéért megemlítjük a mágneses indukció elvén működő kerékpár-világítást is.

Az ilyen rendszerű világításhoz speciális lámpa tartozik, ez tartalmazza a tekercset. A küllőkre pedig lámpánként 2 mágnest szerelnek. A rendszer hátránya, hogy emiatt a lámpát az agyhoz közel kell elhelyezni, így nem észlelhető minden szükséges irányból, és a kerékpáros számára sem világítja meg a belátni szükséges tér minden részét.

Előny ugyanakkor, hogy nem fogja vissza a bringás teljesítményét.

2. Passzív láthatóság

2.1. Prizmák

Az elülső fehér és a hátulsó piros prizma (hátul 1 vagy 2 db) kötelező, a bicajon nem lehet háromszög alakú, utánfutón hátul egy db háromszög alakú kötelező. (A háromszög alakú prizma utánfutóra, pótkocsira utal.)

Utánfutó elejére balra és jobbra szimmetrikusan 1-1 fehér fényvisszaverő szerelhető, de ez nem kötelező.

Ugyancsak kötelező a kerékpár elülső kerekén vagy 2 db (egy átmérő mentén elhelyezett) borostyánsárga küllőprizma, vagy helyette reflexcsíkos külső alkalmazása. (Együttesen is alkalmazható a két módszer.)

A kerékpáron az elülső és hátulsó prizmák felszerelése akkor szabályos, ha a bringa hossztengelyében vannak, a talajtól legalább 35 cm, legfeljebb 90 cm magasságban.

A küllőprizmát a felnitől 10-15 cm távolságban kell elhelyezni.

A magyar szabályok szerint nem kötelező, de ajánlott a taposópedálokon elöl-hátul borostyánsárga prizma elhelyezése.

A láthatóság tovább javítható a bringa bal oldalán, hátul elhelyezett szélességjelzővel, amelyen elöl fehér, hátul piros prizma van. Ennek alkalmazása sem kötelező.

2.2. Láthatósági mellény

Hol és mikor kötelező a viselése?
Lakott területen kívül éjszaka és korlátozott látási viszonyok között.

Kinek a számára kötelező a viselése?
Egyrészt annak, aki kerékpárt hajt. Fontos tudnod, hogy ha leszállsz, tolod a bringádat, vagy az út mellett állsz, akkor ugyan gyalogosnak minősülsz, azonban a KRESZ a viselési kötelezettséget a lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosra is kiterjeszti!

Pontosan mit is kötelező viselni?
A rendelet megfogalmazása szerint fényvisszaverő mellényt (ruházatot). Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül mellényt kell viselned, lehet az mez, szélmellény is. Az a fontos, hogy kielégítse az MSZ (EN) 471:2003-as szabványban előírt követelményeket, amelyek közül a teljesség igénye nélkül említjük a legfontosabbakat.

Fényvisszaverő sávok elhelyezkedése a láthatósági mellényen

Fényvisszaverő sávok elhelyezkedése a láthatósági mellényen

Fontos a fényvisszaverő sávok szélessége (gyerekmellényen is legalább 2,5 cm, felnőtt mellényen 5 cm), és a képen látható elrendezése.

A reflexanyag felületének legalább 0,13 négyzetméternek, a fluoreszcens alapanyagnak legalább 0,5 négyzetméternek kell lennie (2. biztonsági osztály). Két reflexsáv között legalább 0,5 cm távolságnak kell lennie. Emellett meghatározott az alapanyag színe, a fényvisszaverő és a neonanyagú felületek minimális mérete.

Jó ha tudod, fényvisszaverő csík és fényvisszaverő csík között az anyag szerkezetét tekintve komoly különbségek lehetnek, amelyek alapvetően befolyásolják a fényvisszaverő-képességet. Ezért érdemes megbízható gyártók megbízható minőségű termékét választani.

Viselhetsz persze bármilyen fényvisszaverő ruházatot, ha azt fekete hátizsák takarja el? Ha hátizsákkal bringázol, érdemes eleve élénk színűt választani, és fényvisszaverő huzatot tenni rá.

És még egy dolog: eddig arról beszéltünk, hogy hol és mikor kötelező a fényvisszaverő ruházat. Hadd tegyük hozzá, hogy akkor is mindig előnyös, amikor éppen nem kötelező.

2.3. Láthatósági kar- és bokapántok

Ezek az egyre népszerűbb eszközök nagyon jók, de nem pótolják a kötelező tartozékokat, sem a mellényt!

2.4. Küllőre pattintható fényvisszaverő pálcák

A rájuk vetülő fényszórók hatására jól kirajzolják a kerekek vonalát. Bár nagyon hatékonyak, sokkal feltűnőbbek, mint a küllőprizmák, a hazai szabályok szerint sajnos egyelőre nem helyettesítik a küllőprizmát, vagy reflexcsíkos külsőt. Használatukat csak javasolni tudjuk, azzal, hogy az első kerékre 2 db hagyományos küllőprizmát érdemes akkor is feltenni (vagy reflexcsíkos gumiköpenyt használni), ha jó minőségű küllőfényvisszaverő szetted van ? így biztosan nem büntetnek meg.

2.5. Fényvisszaverő csíkkal ellátott gumiköpeny

Ma már itthon is árulnak ilyen külsőket. Már a magyar jogszabály is elfogadja alkalmazásukat a küllőprizmák helyett. Hosszabb használat alatt (különösen sarat dagasztva) elkoszolódhatnak.

2.6. A biciklire ragasztott fényvisszaverő szalag

A láthatóságot tovább növeli, ha bringád vázára, a teleszkópra, a támvillára fényvisszaverő szalagokat ragasztasz. Fontos, hogy ez nem pótolja, csak kiegészíti az előírt aktív és passzív elemeket, és hogy a fényvisszaverő szalagokra is igaz az elv: előre fehér, oldalra sárga, hátulra piros színű kerüljön, különben megtévesztő!

2.7. Élénk színű ruházat, lehetőleg fényvisszaverő elemekkel

Célszerű, ha kerékpározáshoz élénk színű ruhákat viselsz, ha van speciális bringás ruházatod, vagy ilyet szándékozol venni, érdemes jó minőségű fényvisszaverő elemekkel ellátottat választani. Persze ennek csak akkor van értelme, ha a fényvisszaverő elem elég széles. A cérnavékony fényvisszaverő csíkoknak túl sok gyakorlati hasznuk nincs, ezek inkább piaci fogások.

Érdekes és jó öltözködési stratégia azoké a bringásoké, akik a kontrasztra építenek. Ők szándékosan viselnek sötét ruházati elemeket, amelyeket nagy felületű világos/fényvisszaverő elemekkel kombinálnak, pl. fekete mez neonsárga hátizsákkal.

(Utolsó frissítés: 2013. december 8.)