A kerékpárszerűek hálózata


Megtanultuk, hogy többféle útvonalat kell nyújtanunk. Az emberek saját motivációjuk, a közlekedésbiztonság és a közvetlenség szubjektív megítélése alapján választják ki útvonalukat.
(André Pettinga)

A hálózat fontos szakpolitikai eszköz, mert milyensége meghatározó módon befolyásolja, hogy hányan választják napi közlekedésükhöz a mikromobilitást, hányan hajlandóak autóról rollerre, biciklire váltani.

Minden tervezés alapja a jó hálózat.

A hálózat több az útvonalak összességénél. Jól megtervezve:

  • tükrözi a település egységes, rendszerszemléletű közlekedéspolitikáját,
  • összhangban van a többi közlekedési mód hálózatával,
  • egyszerre képes megfelelni a legváltozatosabb felhasználói igényeknek.

A kerékpárszerűek hálózatának három hierarchiaszintje:

  • alaphálózat,
  • főhálózat,
  • gyorsforgalmi kerékpárútvonalak.

Alaphálózat
Az alaphálózat lényegében a teljes városszövetet lefedi, a város minden lehetséges úti céljához elérést biztosít. Városnegyedeken belül értelmezhető.

Az alaphálózatban jellemzően nincs szükség a kerékpárszerűek forgalmának a gépjárműforgalomtól való elkülönítésére, mivel a korszerű, élhető város lakóövezeteiben általános az emberléptékű, legfeljebb 30 km/h sebességhatár, emiatt a veszélypotenciál kisebb.
Nagyon fontos viszont ezen övezetek megfelelő műszaki kialakítása, amely garantálja, hogy a 85 percentilis tényleg nem lépi túl a sebességhatárt.

Főhálózat
Az egyes városrészek, városnegyedek közötti kapcsolatokat biztosítja. Ennek megfelelően nagy kapacitásúnak kell lennie.

Gyorsforgalmi kerékpárútvonalak
Hazánkban egyelőre ismeretlen.
A gyorsforgalmi kerékpárútvonalak feladata, hogy nagyobb, akár 30 km-es távolságokon is az egyéni autóhasználattal szemben versenyképes eljutást nyújtsanak a gyorsan haladó kerékpározóknak. Nem szükséges, hogy a gyorsforgalmi kerékpárútvonalak összefüggő alhálózatot alkossanak.
Elsősorban a nagyváros és agglomerációjának kapcsolatát biztosítják, így a városban a településhatár és a városközpont között jelennek meg.

HIVATKOZÁSOK

Slabbinck, B. – De Boi, T.: Stadfietsroute FR 30, City of Bruges, 2020

AZ OLDAL CÍMKÉPE

Az 1970-es években a hollandok Tilburgban és Hágában kezdtek kísérletezni a modern, nagy tömegeket vonzó kerékpárforgalmi hálózatok megvalósításával.
Miután lényegében mindkét kísérlet kudarcba fulladt, következett Delft városa és André Pettinga hálózattervezési koncepciója, átütő sikerrel.

„Az emberek átláthatóságot akarnak a környezetükben és a városukban.
A hálózat világos szerkezetét, amely egybeesik a város mentális térképével. Az informális összeköttetések, a parkokon átvezető rövidítések ugyanolyan fontosak, mint a nagyobb hidak és aluljárók.
Megtanultuk, hogy többféle útvonalat kell nyújtanunk. Az emberek saját motivációjuk, a közlekedésbiztonság és a közvetlenség szubjektív megítélése alapján választják ki útvonalukat."
(André Pettinga)

Címképünk forrása a Dutch Cycling Embassy felvétele Pettinga 1979-es delfti hálózattervéről.

Utoljára módosítva: 2021-09-08 13:36