Mérnököknek


Az okos városnak semmi köze a mesterséges intelligenciához vagy az érzékelőkhöz. Egy város akkor okos, ha a gyerekek szabadon és biztonságosan gyalogolhatnak és kerékpározhatnak. A technológia csak bónusz.
(Lior Steinberg)

Autóközpontú közlekedéstervezés

Az autók egyszerű igényei könnyebben megérthetők és kielégíthetők, mint a városok összetett igényei. Egyre több tervező gondolja úgy, hogy ha az autóközlekedés problémáit megoldják, akkor ezzel a városok fő problémáit is megoldották.
(Jane Jacobs, 1961)

Módorientált utcatervezés

Az utca a város életének folyója, a hely, ahol összejövünk, az út a központba.
(William H. Whyte)

Felhasználóbarát tervezés

Fontos a jól kialakított környezet, hogy kellemes érzés legyen kerékpározáskor az utcán tartózkodni.
(Michael Meschik)

Pálya- és szolgáltatástervezés

Minden akadály, amely a kerékpározókat vizuálisan elválasztja a forgalom többi részétől, valójában elrejti a kerékpározót. Ez ellentétes a biztonsággal.
(Jan Heine)

Biztonságtervezés

A kitűnő holland kerékpárutak nagyobb mozgásszabadságot biztosítanak a fogyatékkal élőknek.
A hiányzó és a maródi magyar kerékpárutak biztosítják, hogy több ember éljen fogyatékkal.
(Kerékpáros Miskolc Egyesület)

Üzemeltetéstervezés

Egy szeg miatt a patkó elveszett,
a patkó miatt a ló elveszett,
a ló miatt a csata elveszett,
a csata miatt az ország elveszett.
Verd be jól azt a patkószeget!
(Közmondás)

Mérnöki GYIK

Az autónak helyet kell átengednie a kerékpár számára.

Európában a kerékpárközlekedés-tervezést három jelentős iskola határozza meg:

  • a német
  • a dán és
  • a holland.

Ma a világ vezető szakértői között konszenzus van abban, hogy ezek közül – a dán iskola eredményeit is elismerve – egyértelműen a holland iskola a legeredményesebb, mert ez képes a legnagyobb biztonságot nyújtó és a legtöbb felhasználót vonzó hálózat megteremtésére. Ezért napjainkban egyre több országban veszik át a holland tanításokat, megoldásokat, gondoljunk például az angolokra.

A végletesen elmaradott jelenlegi hazai tervezési gyakorlat számára a holland teljesen új szemléletmód, mivel abba eddig elsősorban a német iskola egyes elemei szivárogtak be (pl. a csomóponttervezésbe), de azok sem szisztematikusan. Itthon pl. a legalapvetőbb kérdésekben is rendetlenség van mind a fejekben, mind a szabályozásban – elég csak az irányhelyesség elvére gondolni, ami pedig a németeknél axióma.

Régi honlapunk nagyrészt a német tervezési iskola alapjain állt, de már abban is adtunk kitekintést a dán és a holland iskolára. Az itt következő mérnöki blokkban már meghatározó módon (bár nem kizárólag) a holland iskola tanításaira támaszkodunk – magyar nyelven elsőként részletesen bemutatva a holland tervezési kultúrát.

Ez azt is jelenti, hogy az ebben a blokkban szereplő információk nem a hatályos hazai előírásokat követik, hanem annál sokkal előremutatóbbak. Ettől még fontosak egyrészt a szemlélet formálása érdekében, másrészt bőven van ebben, ami összhangba hozható a hatályos magyar előírásokkal, így itthon is alkalmazható és jelentős minőségi javulást hozhat.
A Magyarországon hatályos, vonatkozó előírásokat a Folyópálya- és csomóponttervezés oldal hivatkozásdobozában foglaltuk össze.

A DÁN TERVEZÉSI ISKOLA

A kerékpáros közlekedési politika fő elve azonban az, hogy helyet teremtsenek a kerékpárosoknak a szokásos utcákon is, ahol elérhetik a boltokat, lakóházakat és irodákat. A lényeg az, hogy a kerékpárosok ajtótól ajtóig, az egész városon keresztül biztonságos útvonalon haladhassanak.

Ennek az átfogó kerékpáros úthálózatnak Koppenhágában nagyrészt az autóforgalom csökkentésével teremtettek helyet. Ahogy a közlekedési szokások átalakultak, és sokan átültek az autóból a kerékpárra, a hatóságok fokozatosan megszüntettek egyes parkolóhelyeket és autós forgalmi sávokat. A város fő négysávos autóútjainak többségét kétsávossá alakították át, mellettük létrehoztak egy-egy kerékpársávot és járdát, valamint egy széles, lezárt középső sávot a gyalogosok számára. Az utak szélére fákat ültettek, és a forgalmat meghagyták kétirányúnak.

A kerékpársávok az autós forgalmi sávokkal azonos irányúak, mindig az autóforgalom jobb, tehát “lassú” oldalán. Így többé-kevésbé mindenki tudja, hogy hol haladnak a kerékpárosok.
(Jan Gehl)

Ezen az oldalon 10 rövid, ám annál tanulságosabb videot mutatunk.

Koppenhága kerékpáros kultúrája — és infrastruktúrája — világszerte ismert és irigyelt.

Ivan Conte olasz marketingszakembert sem hagyta érintetlenül a dán kerékpáros kultúra. Arra volt kíváncsi, hogy mi lehet az a tíz tervezési kulcselem, amelyek alkalmazása Koppenhágát biciklis-barát várossá tette.

A Koppenhágában sok-sok éven át felgyülemlett tudást, tapasztalatot a Copenhagenize Design Co. próbálja átadni a világ városainak. (Ennek keretében nagyon igényes angol nyelvű tartalmat szolgáltatnak a honlapjukon.) Conte hat hónapot töltött velük, e hat hónap eredménye a tízrészes sorozat.

Ez a szemléletformáló videosorozat mindenki számára kötelező, aki kerékpárforgalmi létesítményeket tervez. Íme, a tíz kisfilm (angolul):

1. rész: A nagy kép
2. rész: A zöldhullám
3. rész: Intermodalitás
4. rész: Biztonsági részletek
5. rész: Nørrebrogade
6. rész: Makro-dizájn
7. rész: Mikro-dizájn
8. rész: Cargo bikes (teherkerékpárok)
9. rész: Kívánságútvonalak
10. rész: Politikai akarat

Dánia és a fenntarthatóság

A jó város — dán vándorkiállítás a Szinvaparkban az 1. KME szakmai napon, 2015. április 24-25.

AZ OLDAL CÍMKÉPE

A mérnököknek szóló blokk címképéül a Dutch Cycling Embassy Hovenringet ábrázoló fotóját választottuk.

Észak-Brabant holland tartomány e világhírű csomópontja 2011-ben, 11 millió euróért épült.

Nevét az általa összekötött Eindhoven, Veldhoven és Meerhoven városokról kapta, feladata napi 25000 gépkocsi, 4500 kerékpár és 600 segédmotoros kerékpár forgalmának biztonságos lebonyolítása.

A gépjárművek mintegy másfél méterrel süllyesztett jelzőlámpás csomópontja fölé a kerékpár- és a gyalogosforgalom számára külön körforgalmat terveztek. A legvédtelenebb úthasználók biztonságát és komfortját szolgáló körforgalom valójában egy 72 m átmérőjű híd, amelyet egy 70 m magas pilon 24 acél feszítőkötél segítségével tart. Ezzel a megoldással elmaradhatott az oszlopok, alátámasztó elemek beépítése, így a gépjárművek vezetői minden irányból jól láthatják egymást.

A körforgalom ágai barátságosan kerékpározhatók, emelkedésük 1,86% – 3,09% közötti, mivel a közlekedési módok között szükséges szintkülönbség eléréséhez a gépjárműves pálya süllyesztése is hozzájárul. Hollandiában még így is sok kritikát kapott a műtárgy, mert a szintkülönbség nagyobb részét kell legyőzni kerékpárral, mint autóval.

Ábra forrása: ipv Delft

Cikk róla 1. (EN)
Cikk róla 2. (EN)
Videó az építésről

Utoljára módosítva: 2023-01-24 16:18