Élvezd a kerékpározást


A kerékpár a közlekedés legemberibb formájaként a technológia és a mozgás iránti emberi vágy tökéletes szinergiája. A városi élet számára valaha feltalált legtökéletesebb jármű.
(Mikael Colville-Andersen)

 

Mire ügyelj kerékpárral?

Elindulás előtt, bekapcsolódás a forgalomba

Amikor kerékpároddal a közúthálózaton, közúti forgalomban közlekedsz (akkor is, ha a bringa versenygép, vagy bármilyen más sportcélú kerékpár), járművezetőnek minősülsz. Ebből jogok és kötelezettségek egyaránt következnek.

A legfontosabb, hogy a járművezetőknek mindenkor járművezetésre képes állapotban kell lenniük, szervezetükben nem lehet sem alkohol, sem semmilyen más olyan anyag (pl. kábítószer, tudatmódosító hatású, vagy a reakcióidőt befolyásoló gyógyszer), amely a járművezetési képességre hatást gyakorol.
Kerékpárvezetőként könnyítést élvezel: az alkoholtilalom nem abszolut, mint a gépárművezetőknél. A szervezetedben jogszerűen lehet alkohol, de csak annyi, amennyi még nem befolyásolja a járművezetői képességedet.
Mivel nagyon nehezen tudod objektíven megítélni, hogy hol a határ, azt tanácsoljuk, hogy egyáltalán ne fogyassz alkoholt kerékpározás előtt/alatt, ebből biztosan nem lehet baj.
Arra azonban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy nyilvánvalóan részegen nemcsak veszélyes, de szigorúan tilos kerékpározni!

Lehet ezeken puffogni, ám valójában a te biztonságodat (is, meg a többi közlekedőét) szolgálják.

PASSZUSOK A KRESZBŐL

  1. § (1) Járművet az vezethet, aki
    a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel vagy — jogszabályban meghatározott esetben — az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes járművezetési jogosultsággal rendelkezik, és a jármű vezetésétől nincs eltiltva,
    b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
    c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
    ...
    (4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a kerékpárosra nem kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjában a járművezető szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozást.

A közlekedésben (a KRESZ-ben is) vannak olyan alapelvek, tudnivalók, amelyeket fontos ismerni.

A bizalmi elv a közúti közlekedés egyik legfontosabb alapelve. Annyit mond csupán, hogy kölcsönösen bíznunk kell egymás szabálykövető közlekedésében, sőt pl. a kihelyett közúti jelzések szabályosságában, indokoltságában is.

Mikor nem érvényes a bizalmi elv?

  • akkor, ha a másik közlekedő magatartásából egyértelműen látod, hogy szabályt sért,
  • az olyan emberekkel szemben (őket korlátozott közlekedőképességű személyeknek hívjuk), akiknek megjelenéséből, viselkedéséből egyértelműen látható, hogy nem várható el tőlük a szabálykövetés.

Korlátozott közlekedőképességűek

  • a gyerekek, akiket kisebb testméretük miatt nehezebb észrevenni, érzékszerveik fejletlensége miatt nehezebben tudnak irányt, távolságot, sebességet becsülni, és figyelemösszpontosító-képességük sem elég fejlett,
  • az öregek, érzékszerveik rosszabb működése, nehezebb mozgásuk és esetleg lassabb gondolkodásuk miatt,
  • a különféle fogyatékkal élők, vakok, mozgáskorlátozottak, nagyothallók, stb.,
  • a tudatmódosító szerek, alkohol hatása alatt állók.

A korlátozott közlekedőképességű személyekkel szemben a járművezetőknek (beleértve a kerékpárvezetőket is) fokozott figyelemmel, óvatossággal kell eljárniuk!

PASSZUSOK A KRESZBŐL

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.

Fontos még tudni, hogy a közúti forgalomban közlekedő úthasználók sokfélék. Veszélypotenciáljuk az aktuális közlekedési módjuktól függően eltérő, a biztonságot pedig az szolgálja, ha minden úthasználó annál felelősebben viselkedik, minél nagyobb a veszélypotenciálja.

A veszélypotenciál a tömegből és a sebességből következik, hiszen ezek a mozgási energia (amely ütközésnél, gázolásnál az emberi szervezet roncsolását okozza) összetevői.
Az alábbi ábra változó képein mutatjuk az úthasználók kategóriáit:

Mindebből így áll össze a kép:

Mi a tanulság kerékpárvezetőként:

  • egyrészt teljesen normális elvárásod, hogy a gépjárművezetők előzékenyek legyenek, vigyázzanak rád, mivel nekik nagyobb a veszélypotenciáljuk,
  • másrészt neked nagyobb a veszélypotenciálod, mint a gyalogosoknak, tehát jogos elvárás veled szemben, hogy előzékeny légy a gyalogoskkal és vigyázz rájuk,
  • a korlátozott közlekedőképességűekre meg aztán mindenki ásnak (így neked) is különösen vigyázni kell, segíteni kell a közlekedésüket, amennyire csak lehet.

Közlekedésünk akkor lesz igazán civilizált, kulturált, és mindenki számára egyaránt biztonságos, ha az emberek kakaskodás helyett a most bemutatott, az egyszerű fizikai képlet alapján álló szemlélettel fognak közlekedni.

Természetes dolog, ha az úthasználók elvárják a nagyobb figyelmet a tőlük nagyobb veszélypotenciálú úthasználóktól, de nem természetes, ha ezzel visszaélnek.

Miután elhelyezted magadat az aktuális közlekedési módod alapján a közúti közlekedés rendszerében, és járművezetésre képes állapotban vagy, sőt, még a járműved (bringád) és a kötlező felszerelések is rendben vannak, ideje elindulnod. Úgyis szokták mondani, hogy bekapcsolódni a forgalomba.
Ez máris elsőbbségadást feltételez, mert a már a forgalomban haladóknak elsőbbségük van a forgalomba éppen bekapcsolódókkal szemben.
Elsőbbségadás után irányjelzéssel bekapcsolódhatsz a forgalomba.

Haladás az úton

Onnantól, hogy elindultál, belép egy újabb tilalom: nem használhatod a mobilodat kézben tartva. Külön tiltás hiányában sem tehetnéd, hiszen azt is szabály írja elő, hogy az irányjelzés kivételével nem szabad elengedett kormánnyal kerékpározni.

Kerékpárral főszabály szerint az úttesten vegyes forgalomban kell közlekedni.
A jobbra tartás szabálya mindig érvényes
(kerékpárúton is), úttesten, vegyes forgalomban ez akkor teljesül, ha a szegélytől nem vagy távolabb 80 cm — 1 m-nél, ha ok nélkül ennél beljebb húzódsz, az már szabálytalan.

A 80 cm — 1 m távolság az úttest szélétől (szegélyétől) több szempontból is optimális:

  • marad helyed korrigálni, ha a előtted kátyúba, akadályba futnál,
  • a hazai forgalmisáv-szélességek mellett ezzel a pozícióval megakadályozod, hogy sávon belül, veszélyesen kis oldaltávolsággal előzzenek az autók (a veszélyes előzés akkor valószínű, ha túlságosan szegélyhez tapadva haladsz, mert akkor pont annyi hely marad a sávban, ami előzésre csábít, de a biztonsáégos előzéshez nem elég).

Az elmaradott hazai KRESZ tiltja az úttesten két kerékpár egymás mellett haladását, pedig a fejlett európai államokban ezt sokkal megengedőbben szabályozzák, ami nem csoda, hiszen két kerékpár nem szélesebb egy autónál — és az mindig két ember közlekedése, az autóban pedig lehet, hogy egyedül ül a vezető.

HOL/MIKOR TILOS AZ ÚTTESTEN KERÉKPÁROZNI?

  • autópályán, autóúton,
  • olyan út úttestjén, ahol a kerékpározást jelzőtábla tiltja,
  • kétkerekű kerékpárral olyan út úttestjén, amellyel párhuzamosan az adott irányban kötelezően használandó kerékpárközlekedési létesítmény vezet,
  • főútvonalon a 12. életévét még be nem töltött gyereknek,
  • főszabály szerint gyirányú forgalmú úton, a Behajtani tilos tábla felőli irányból,
  • főszabály szerint autóbusz forgalmi sávban,
  • főszabály szerint járdán, gyalogúton, gyalogos övezetben.

Fontos: amikor tolod a kerékpárt, gyalogosnak minősülsz, és a gyalogosokra vonatkozó szabályok szerint kell közlekedned (kivéve, ha az úttesten hosszában tolod a kerékpárt, mert nincs járda, a gyalogossal ellentétben a menetirány szerinti jobb oldalon kell haladnod). Ez azt is jelenti, hogy a kerékpárral való behajtást tiltó táblát követő útszakaszra be szabad tolni a kerékpárt, a gyalogosokra vonatkozó szabályokat megtartva.

KERÉKPÁRRAL BEHAJTÁST TILTÓ JELZÉSEK

A behajtást tiltó táblák

  • kör alakúak, piros szegélyű, vagy piros színűek,
  • a kerékpárforgalmi létesítmény végét jelzők piros vonallal áthúzott kék táblák,
  • az övezet végét szürke vonallal áthúzás jelzi,
  • a behajtást természetesen tiltják azok a táblák is, amelyek olyan útszakaszokat jeleznek, amelyen tilos kerékpározni (autópálya, autóút).
Milyen létesítmények szolgálnak a kerékpárközlekedés céljára?

Kerékpársáv

Használata a menetirány szerinti jobb oldalon mindig kötelező, a menetirány szerinti bal oldalon tilos.

A kerékpársávot általában sárga színű folytonos (ahol más járműveknek a kerékpársávra történő hossz- vagy keresztirányú ráhajtását lehetővé kell tenni, szaggatott) vonal jelzi.
Ismert a védett kerékpársáv, amikor vagy megduplázzák a vonalat, vagy a két vonal között forgaom elől elzárt területet jelölnek ki, vagy műszaki eszközökkel, pl. gömbsüvegsor létesítésével erősítik az elválasztást.
A megemelt kerékpársáv pedig a mellette lévő forgalmi sáv szintjétől magasabban helyezkedik el.

Kerékpárút
Használata kétkerekű kerékpárral főszabály szerint mindkét irányban mindig kötelező, három kivétel van:

  • nem egy nyomon haladó kerékpár (háromkerekű),
  • ha a kerékpárút egyirányú, és ezt jelzőtábla jelzi, az ellentett irányból kerékpározni tilos,
  • ha a kerékpárúttal párhuzamos úttesten kerékpáros nyomokat festettek föl, a kerékpárvezető választása szerint a kerékpárúton, vagy a nyomokkal jelzett irányban az úttesten haladhat.

Gyalog-és kerékpárút

Használata kétkerekű kerékpárral főszabály szerint mindkét irányban mindig kötelező, három kivétel van:

  • nem egy nyomon haladó kerékpár (háromkerekű),
  • ha a gyalog- és kerékpárút járművek számára egyirányú, és ezt jelzőtábla jelzi, az ellentett irányból kerékpározni tilos,
  • ha a gyalog- és kerékpárúttal párhuzamos úttesten kerékpáros nyomokat festettek föl, a kerékpárvezető választása szerint a gyalog- kerékpárúton, vagy a nyomokkal jelzett irányban az úttesten haladhat.

Lehet irányhelyes és kétirányú.

Lehet elválasztás nélküli és elválasztott.

Utóbbi esetben a gyalogosok és a kerékpárok közlekedésére szolgáló felületrészt folytonos sárga vonal, vagy valamilyen épített elválasztás különíti el.

Nyitott kerékpársáv

Használata a menetirány szerinti jobb oldalon mindig kötelező, a menetirány szerinti bal oldalon tilos.

Előfordulhat, hogy végig az úttesten nem alkalmazzák, hanem csak a csomópontok járműosztályozójában.

Gyalogos-kerékpáros övezet

Csillapított forgalmú területeken alkalmazzák.

Gyalogos-kerékpáros övezetben ha a kerékpárközlekedés számára rendelt felületrészt burkolati jel jelzi, azon legfeljebb 20 km/h, ha a gyalogos- és a kerékpáros felületrész nincs elkülönítve, legfeljebb 10 km/h sebességgel szabad biciklizni.

Fontos az egymásra történő kölcsönös odafigyelés.

Útpadka
Használata a menetirány szerinti jobb oldalon mindig kötelező, a menetirány szerinti bal oldalon tilos.

Mivel az útpadka esetén a csomópontok tervezésekor a kerékpárok mozgását gyakran figyelmen kívül hagyják, az egyenesen továbbhaladni szándékozó kerékpáros konfliktusba keülhet a jobbra kanyarodó autókkal.

AZ OLDAL CÍMKÉPE

Jájj!!!
Nincs rajta sisak.
Teker a zebrán.
Ráadásul lány.

A kép láttán garantált lenne a Muppet show két barátságos öregurának fölháborodása.
De vajon tényleg gáz, amit a fotón látunk, vagy csak egy szimpatikus életkép egy jó városból?
Ha végigolvastad cikkünket, mielőtt ezeket a sorokat olvasod, akkor — reméljük — már tudod a választ. :-)
Fotó forrása: Dutch Cycling Embassy

Az írás a következő oldalon folytatódik.

Utoljára módosítva: 2021-07-29 14:07