Február elsején közel harminc ember gyűlt össze a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik tárgyalójában, azért, hogy elinduljon egy közös gondolkodás a KRESZ kerékpározásra vonatkozó szabályainak megújításáról. Az ülésre az országos kerékpáros civil szervezetek (MK, MKSZ, KMSZ, KETOSZ) mellett -- egyetlen vidéki szervezetként -- meghívást kapott a Kerékpáros Miskolc Egyesület is, a KME részéről Kunhalmi Zoltán elnök vett részt. Következzék a beszámoló a végül három és fél órásra nyúlt szakmai párbeszédről.
Mi történt a munkacsoport ülésén?
Kik voltak jelen az ülésen?
A Kormánybiztosság nagyon sok érdekeltet hívott meg.
A kerékpáros civil szervezeteken kívül érkeztek főosztályvezetők, szakértők az illetékes minisztériumokból (IM, BM, NFM).
Jelen voltak a Közlekedéstudományi Intézet, a MAUT, az ORFK és a BRFK képviselői, a BKK, a Trenecon szakemberei.
Az ülést dr. Győriványi Bálint kormánybiztosi koordinációs referens nyitotta meg, a napirend ismertetését követően átadva a szót Révész Máriusznak.
Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a kerékpározás fejlesztésében, feltételeinek javításában. Ennek része a KRESZ kerékpárosokra vonatkozó szabályainak megújítása, különös tekintettel a kerékpársporttal kapcsolatos szabályokra, mivel a mai jogszabályok között az országúti kerékpársport szinte ellehetetlenül. De ugyanilyen fontosnak nevezte a kerékpáros közlekedést is.
Az üléstől azt várják, hogy megismerjék a kerékpáros civil szervezetek javaslatait, hogy ezek alapján elindulhasson a jogalkotó munka.
Berencsi Miklós, az NFM Kerékpáros Koordinációs Főosztályának vezetője főként a szabályozási környezettel kapcsolatos információkat közölt, de szólt az általuk vezetett tervzsűrik tevékenységéről is.
Ezután Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese és Kunhalmi Zoltán, a Kerékpáros Miskolc Egyesület elnöke közösen tartott, jó háromnegyed órás prezentációban mutatta be a kerékpáros közlekedést érintő javaslatokat. Előbb Áron foglalta össze javaslataink célját, szempontjainkat, majd Zoli fejtette ki a szakmai részleteket.
Milyen javaslatok hangzottak el?
- Kerüljön be a KRESZ-be hangsúlyos helyen a Bécsi egyezmény azon rendelkezése, amelyik előírja, hogy a járművezetőknek különös figyelmet kell fordítaniuk a védtelen úthasználókra, közöttük a kerékpárosokra.
- A KRESZ kerékpáros közlekedéssel foglalkozó 54. §-ának teljes újragondolását javasoltuk. Másképp és érthetőbben kellene meghatározni, hogy kerékpárral mikor, hol kell közlekedni, lazíthatónak látjuk az egymás mellett kerékpározás ma még szigorú tilalmát, de a legfontosabb, hogy javasoltuk a választható kerékpárút fogalmának és jelzésének bevezetését. Ahol ezt alkalmaznák, ott a kerékpáros választhatna, hogy az úttesten vagy a kerékpárúton halad. Külföldi példákkal igazoltuk, hogy ez növeli a közlekedés biztonságát. Másrészt hosszabb távon jobb minőségű kerékpárutakat eredményez (hiszen amint a kötelező tábla a rossz infráról leperelhető, akkor már senkinek sem lesz érdeke ilyet építeni, kijelölni).
- Az idei tél tapasztalatai is azt mutatják (kérdőívünk feldolgozása folyamatban, nemsokára annak eredményeiről is beszámolunk), hogy szükséges a kerékpárutak kötelező használata alóli felmentés, amikor a kerékpárút jeges, csúszós, ám a párhuzamos úttest le van tisztítva. Ilyenkor a gépjárművezetők nagy része is toleránsabb a kerékpárosokkal.
- Szintén a nemzetközi gyakorlathoz illeszkedik az a javaslat, hogy lakott területen a kerékpárutak használata váljon alapesetben irányhelyessé.
- Rendbe kellene tenni azt is, hogy ki, mikor, hogyan kerékpározhat járdán (gyerekek, öregek), és azt is, hogy mi legyen a zebrákkal -- erre is tettünk javaslatot.
- Konkrét minimum-értékek felvételét kértük a KRESZ-be a kerékpáros előzésekor betartandó oldaltávolságra vonatkozóan. Mértékében vannak nézetkülönbségek.
- Javasoltuk, hogy körforgalomban a körpályán az egy nyomon haladó járművek kapjanak felmentést a jobbra tartás kötelezettsége alól.
- Javasoltuk a kerékpáros utca fogalmának és jelzésének bevezetését is -- példaként említve egy vizsgálatot, amely München példáján igazolta, hogy a kerékpáros utcák kijelölése nemcsak biztonságosabbá teszi a közlekedést, és növeli a bringások számát, hanem az utcában lakók életminőségét is kedvezően befolyásolja.
- Főként a tapasztalatlanabb bringásoknak lehet segítség, ha az irányjelzést csak a kanyarodási művelet megkezdéséig kell adniuk (ahogy javasoltuk), nem pedig kanyarodás közben végig.
- Emellett van még számos javaslat, ami az előadásban nem hangzott el, de írásos anyagainkban benyújtottuk.
Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie-t szervező Vuelta Sportiroda ügyvezetője prezentációjában kifejtette az országúti kerékpárversenyek megrendezésének nehézségeit.
A helyzet tarthatatlanságának illusztrálására bemutatott egy közútkezelői hozzájárulást, amelyben a közút kezelője előírta az egyébként rendőri felvezetéssel tartott verseny szervezőinek, hogy a versenyzők kötelesek a KRESZ maradéktalan betartására -- azaz legfeljebb 50 km/h sebességgel haladva "versenyezhetnek".
Javasolta a bolyban haladó kerékpárosokra, a versenyekre vonatkozó szabályok módosítását, közelítését a nemzetközi gyakorlathoz.
Kezdeményezte, hogy a licenccel rendelkező sportolók számára legyenek könnyítések a kerékpár kötelező felszerelésére vonatkozóan, és igénybe vehessenek olyan utakat is, ahol egyébként tiltott a kerékpározás.
Kíváncsi vagy a részletekre is?
Az MK és a KME közösen bemutatott prezentációja
Az MK részletes javaslatai
A KME részletes javaslatai
Az MKSZ bemutatott javaslatai
A KETOSZ javaslatai
Révész Máriusz: ezek támogatható javaslatok
Kormánybiztos úr a prezentációkat megismerve gratulált az alapos munkához és úgy nyilatkozott, hogy a bemutatott javaslatok támogathatók.
Örömünkre szolgál, hogy a javaslatcsomag föbb elemeinek szükségességével a hozzászólók is egyetértettek.
Pásti Imre, a BKK közlekedésbiztonsági vezetője hangsúlyozta: Budapesten egyértelműen kimutatható, hogy a kerékpárutak a legbalesetveszélyesebbek.
Kételyek egyedül az előzési oldaltávolság konkrét értékeivel kapcsolatban fogalmazódtak meg, ebben a kérdésben még vitákra számítunk.
Szó volt még számos más kérdésről.
A BKK -- MOL Bubi képviseletében Dalos Péter örömmel számolt be róla, hogy úgy vannak túl a kétmilliomodik utazáson, hogy közben nulla bejelentett személyi sérüléses baleset történt -- ez is igazolja a közbringa közlekedésbiztonságra gyakorolt jótékony hatását.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke meggyőzően érvelt a változások szükségessége mellett: a kerékpározók számának növekedéséhez a változások is hozzájárulhatnak, a kerékpározás élethosszra, életminőségre gyakorolt pozitív hatásai közismertek, Kükü ezek alapján szépen levezette, hogy milyen társadalmi hasznokat hozhatnak a módosítások.
Többen, köztük Berzai Zsolt, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának főtisztje, és Abelovszky Tamás a Bringaakadémiától a képzés, közlekedésre nevelés fontosságára hívták fel a figyelmet.
A KETOSZ főtitkára, Sztaniszláv Tamás pedig egyebek között az úgynevezett suhanó halállal foglalkozott, vagyis a kistelepüléseken egyre gyakoribb hagyományos elektromos biciklik és használóik közlekedésbiztonsági kockázataival.
Mi várható a folytatásban?
A munka következő fázisában -- az egyes tárcák, hatóságok, intézmények képviselői által az ülésen elmondott észrevételek figyelembe vételével, a kormánybiztosság koordinálásával -- a javaslatok egységesítése, a jogalkotók számára szükséges formába hozatala következik. Ez február közepéig megtörténik.
Ezután kerül sor a jogszabály-módosítás előkészítésére, ami már a minisztériumok feladata lesz.
De mikortól lépnek hatályba a változások?
Mint megtudtuk, egy ilyen jogszabálymódosítás általában legalább másfél évet vesz igénybe.
Reméljük, hogy benyújtott javaslatainkból minél több marad állva a folyamat végére.
A poszthoz felhasznált fotókat Kürti Gábor Dezső, a Magyar Kerékpárosklub elnöke készítette -- kösz, Kükü!