Bükki kerékpározásról a kormánybiztossal

Írta Vascsi - 2018. február 9. péntek - Egyesületi hírek, Hírek - 1 hozzászólás

Február 6-án a Palotaszállóban jártunk. Csöbör Katalin országgyűlési képviselő megbeszélésre hívta meg a miskolci kerékpáros szervezeteket, ott voltak mellettünk a Kis-Galya KSE, a Factory Aréna, a Kerékpársport 2000 képviselői is. A hivatali oldal fő képviselője Révész Máriusz, kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos volt, de részt vett Rónai Kálmánné, a BNP igazgatója, Katona Ferenc miskolci önkormányzati képviselő és Zay Adorján, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója is.

A program — Csöbör Katalin köszöntőjét követően — Révész Máriusz kormánybiztos prezentációjával kezdődött, melyben röviden bemutatta tevékenységét, céljait, eredményeit. Jó volt hallani, hogy elindul egy folyamat, erdészeti utak kijelölése kerékpározásra. “Munkánk sikerességét az fogja minősíteni, hogy sikerül-e az aktív természetjáró, kiránduló, kerékpározó embereknek a számát jelentősen növeli Magyarországon” — ezzel a gondolattal zárult a kormánybiztosi prezentáció.

Ezután Rónai Kálmánné beszélt arról, hogy előkészítés alatt van a város kapujában a Szeletapark látogatóközpontjuk megvalósítása, ahol kerékpáros szervizpontot létesítenek.
Katona Ferenc — aki maga is a Bükkben lakik, aktív életformát folytat — a bükki turisztikai szolgáltatásokkal foglalkozott.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A meghívott civil szervezetek közül először Egry Zsuzsa, a Komlóstetői Kerékpáros Sport Klub és a miskolci gyerekek, fiatalok rajongott Factoryjának alapítója kapott szót, aki röviden vázolta a helyzetüket, elmondta, hogy a jelenlegi körülmények között mennyire nehéz a mindennapi működés alapvető feltételeit megteremteni, pedig évente 26 ezer gyerek fordul meg náluk. Nagy gondot okoz számukra, hogy a Factory csarnoka meglehetősen rossz műszaki állapotban van, felújításához nem találnak elegendő forrást. A Factoryban egyedülálló tömegbázisa van az extrémsportoknak, ez meghatározó részben a gyerekek, a Factorys csapat saját keze munkája. Köszönetet mondott a városnak, amiért a bérleti díj elengedésével segítik őket. Ugyanakkor probléma, hogy nincs olyan pályázat, amely a hozzájuk hasonló civil szervezetek számára lenne alkalmas.
Kovács Dániel beszámolt róla, hogy a Móra Ferenc utca végében, egy szemetes területet megtisztítva 20-30 fiatal által, 2-3 hónapos munkával kézzel ásott pályát építettek. A pályát — bár közvetlenül a házaknál volt, mégis Natura 2000-es területen — el kellett bontani, és 200 ezer Ft-os büntetést kaptak, amelyet a KKSK fizetett ki. A keserű élmény hatására az akkori BMX-ező fiatalok 70%-a abbahagyta ezt a sportot.

Révész Máriusz megkérdezte, hogy mi lett utána a területtel?

Egry Zsuzsa azt válaszolta, hogy a területet letúrták, és azóta nem történt vele semmi.

Csöbör Katalin felajánlotta, hogy megpróbál segíteni abban, hogy a Felsőzsolca és az Auchan közötti területen megvalósulhasson a Móra Ferenc utcánál eltúrt pálya.

Bár ez megoldás lehetne, azonban probléma, hogy a terület biciklivel jelenleg jogszerűen nem megközelíthető.

A Kerékpáros Miskolc Egyesület elnöke, Kunhalmi Zoltán azzal kezdte hozzászólását, hogy jó dolog a fejlesztés, de nagyon fontos, hogy ami már megvan, azt meg is kell becsülni. A százötvenezer lakosú Miskolcon jelenleg már mintegy 15 km kerékpárforgalmi hálózat van. A teljes hálózat egész éves üzemeltetésére, fenntartására tavaly akkora összeget szánt a város, amely lényegében egy ember egyhavi fizetésének felel meg. Ebből a pénzből a hálózatot fenntartani nem lehet. Ezért nagyon fontos, hogy amikor új létesítményeket terveznek, előre gondolni kell a majdani fenntartás, üzemeltetés megfelelő megoldására is. Emellett kérte, hogy a 2018-as évben növekedjék jelentősen a kerékpárforgalmi hálózat üzemeltetésére, fenntartására szolgáló keret.

Katona Ferenc önkormányzati képviselő ígéretet tett rá, hogy a problémára a költségvetés előkészítésekor felhívja a figyelmet, és mindent megtesz az üzemeltetés forrásainak növelésére.

Zoli felvetette azt is, hogy nem látszik a megfelelő priorizálás a TOP pályázatoknál. Tapasztalja, hogy gyakran olyan utak mellett is épülhetnek lényegében fölösleges kerékpárutak, amelyek gépjárműforgalma egy átlagos lakóutca forgalmát sem éri el. Ugyanakkor az olyan egy- és kétszámjegyű főutak mellett, amelyeken jelzőtáblával tiltott a kerékpározás, így kerékpárral jogszerűen nem lehet közlekedni, továbbra is hiányoznak a kerékpárutak. Példaként hozta föl, hogy ma sem észak, sem kelet, sem dél felé nem lehet kerékpárral jogszerűen kijutni, vagy bejönni a városba közvetlen útvonalon a szomszédos településekről. Ebben a tervezett Mályi–Miskolc kerékpárút a 3-as út mellett hoz ugyan nagyon pozitív változást (és ennek a tervei is rendben vannak), de egyelőre ott sem látszik a versenyképes belvárosi kapcsolat. Ha Felsőzsolcáról a METRO-ig el lehet majd jutni, az is nagyon fontos, de itt is még mindig megoldatlan a belvárosi kapcsolat. A legrosszabb a helyzet észak felé, Miskolc és Sajószentpéter közvetlen kapcsolatának megoldásáról semmit nem tudni, ugyanakkor a belvárostól a Bosch-parkig tervezett nyomvonal műszaki tervei aggasztó színvonalúak, elmaradott szemléletet tükröznek, balesetveszélyesek és konfliktusosak.

Révész Máriusz válaszában elmondta, hogy a TOP források fölhasználásáról megyei szinten hoznak döntést. A minisztérium tapasztalata alapján országosan az látszik, hogy a megyék a forrásokat nem egyforma hatékonysággal használják föl.

Vascsák Roland, a Kerékpáros Miskolc Egyesület elnökségi tagja Miskolc és Lillafüred kerékpáros kapcsolatának kérdését hozta szóba. A KME az elmúlt években többször egyeztetett a lehetséges nyomvonalakról a várossal, alapos, GPS-es helyszíni felméréseket, bejárásokat végeztünk, így érdemben tudunk segíteni a tervezésnél. A Kerékpáros Miskolc Egyesület szerint olyan nyomvonaltervre van szükség, amely ténylegesen beköt Lillafüredre, és nem áll meg a függőkert alatt.

Csöbör Katalintól megtudtuk, hogy várható a libegő és Bükkszentkereszt közötti kerékpárút engedélyezése, de forrás még nincs a kivitelezésre.

Ezután Kirilla László kérdezett rá, hogy hogyan fog megvalósulni az Eger–Szilvásvárad és Eger és Miskolc közötti kerékpáros kapcsolat.

Rónai Kálmánné és Révész Máriusz elmondta, hogy többféle megoldási lehetőséget vizsgáltak, végül a döntés olyan erdészeti utakra esett, amelyek nem aszfaltburkolatúak, hanem kifejezetten mountain bike utak lesznek.

A késő estébe nyúló megbeszélést követően Révész Máriusszal még meglátogattuk a Factory Arénát. A kormánybiztos nagy lelkesedéssel, és őszinte kíváncsisággal ismerkedett meg az éves szinten több tízezer aktív kikapcsolódásra vágyó fiatal által használt, egyedülálló létesítménnyel.

IMG_20180206_195656

Egy hozzászólás érkezett

  • Szepesi Krisztina szerint:

    Miért éppen Zsolca és az Auchan között kéne ugrató pályát építeni?Szerintem a diósgyőri Penny mellett van bőven hely.Közelebb van a természethez.Amúgy volna lehetőség és hely akár futópályára,BMX és deszkás pályára,de sajnos itt csak a focira van pénz. A Kiss Ernő utcában is lehetne a kutyafuttató mellett egy kerékpárút,megkönnyítené a bejutást a belvárosba.

Hozzászólás