A jó bringasáv öt titka

Írta KunZol - 2015. február 16. hétfő - Ismeretterjesztés, Közlekedés, Közlekedésbiztonság - 2 hozzászólás

Miskolcon a mai napig szűkölködünk kerékpársávokban. Ebből a fontos és korszerű létesítménytípusból mindössze 110 méternyi található a város úthálózatán, és nyitott kerékpársáv sem sok van. De a kérdés, hogy vajon milyen a jó bringasáv, ettől még számunkra is érdekes.
A német kerékpárosklub, az ADFC hamburgi szervezete most öt pontban foglalta össze, hogy mire kell ügyelni, ha biztonságos és a közlekedők által elfogadott bringasávokat szeretnénk.
Úgy gondoljuk, az összeállítás itthon is tanulságos lehet, ezért közzétesszük.


A kerékpársávok és a nyitott kerékpársávok a kerékpárforgalmat az útpályára vezetik. Az útpályán történő kerékpározás elfogadottsága az autósok és a kerékpárosok körében is nő. A gyalogosforgalom visszakapja az őt megillető helyet. A közlekedés mindenki számára biztonságosabbá válik, hiszen a kerékpárforgalom egyértelmű és világos vezetése számos konfliktust megelőz.

Ez azonban csak akkor működik, ha a kerékpárosok a sávban biztonságban érzik magukat. Ennek eléréséhez a bringasávok építésekor be kell tartani öt alapszabályt. Közlekedésbiztonsági szempontból és elfogadottságuk ellenőrzésére a már meglévő sávokat is rendszeresen felül kell vizsgálni — ajánlják a hamburgi szakemberek.
Nézzük az öt alapvető szabályt* — ami így tehát máris nem titok…

1. A sávok ne szűküljenek be

  • A kerékpársávok és nyitott kerékpársávok legkisebb szélessége nem lehet kisebb a vonatkozó szabványelőírásban (ERA) meghatározott minimumnál (nyitott kerékpársáv: 1,25 m, kerékpársáv: 1,85 m).
  • A kerékpársávok és nyitott kerékpársávok nem lehetnek túl keskenyek. Ha a nagyon keskeny kerékpársávhoz nagyon keskeny gépjármű forgalmi sáv társul, a kerékpárral közlekedők bizonytalanul érzik magukat és a sáv elfogadottsága csökken.
  • A kerékpározókat ki kell venni a balesetveszélyes ajtónyitási zónából. Ezért fontosak a kellően széles (legalább 0,75 m) biztonsági távolságok. Helyhiány esetén ez fontosabb, mint a sávok szabvány szerinti rendes szélességének (1,50 m nyitott kerékpársávnál, 1,85-2,00 m kerékpársáv esetén) biztosítása.
  • Az úttest a két sáv között kerékpársáv esetén legalább irányonként 2,75 m, nyitott kerékpársávnál összesen 4,50 m szélességű legyen, ahogy ezt a vonatkozó szabályok előírják. Hamburgban e legkisebb szélességek nagyobbak, így a kerékpársávok, nyitott kerékpársávok számára kevesebb hely marad. A felezővonalakat a gépjárműforgalom lassítása céljából lehetőség szerint meg kell szüntetni. A felezővonal hiányában a gépkocsivezetők könnyebben tudják betartani az előzéskor szükséges 1,50 m oldaltávot is.
  • Ha az úttest túl keskeny ahhoz, hogy kerékpársávot, vagy nyitott kerékpársávot lehessen felfesteni, az úttesten kerékpár járműjelképekkel jelezhető, hogy kerékpárral itt ajánlott közlekedni.

2. Az útcsatlakozások, -kereszteződések előtt időben lehessen besorolni

  • A forgalmi áramlatokat a csomópontok előtt már idejében egyértelműen jelölve kell vezetni ahhoz, hogy a kerékpárosok biztonságban érezzék magukat. Lehetővé kell tenni a kerékpárral közlekedők számára, hogy hogy idejében besoroljanak a megfelelő (pl. kanyarodó-)sávba. A burkolati jelek, járműjelképek mutassák meg minden közlekedőnek, hogy a kerékpárok hová sorolhatnak be.
  • Az egyenesen továbbhaladó kerékpárost sosem szabad a jobbra kanyarodó sáv jobb oldalán vezetni. A kerékpáros egyenes sávnak a gépjárművek jobbra kanyarodó sávjától balra kell lennie.

3. A kereszteződések, útcsatlakozások jó beláthatósága biztonságot ad

  • Az előretolt megállás helyét jelző vonalaknak és az előretolt kerékpáros felállóhelyeknek legalább 3,00 méterrel a gépjárművek megállásának vonala előtt kell lenniük, a kerékpársávból/nyitott kerékpársávból közvetlenül elérhetően. A kerékpárforgalom így nem kerül holttérbe. E burkolati jelek sokkal biztonságosabbá teszik a közlekedést, mert a kereszteződésben először a kerékpárok haladnak át, amelyeket a többi közlekedő így kitűnően lát.
  • A közvetlen balra kanyarodás lehetőségét minden kerékpárútról és kerékpársávról biztosítani kell. Ezért a kerékpárutat idejében le kell süllyeszteni és az úttestre vezetni, a kerékpársáv felfestett vonalát pedig meg kell szaggatni.
  • Az indirekt balra kanyarodáshoz szükséges felállóhelyeket(-zsebeket) többsávos utakon a közvetlen balra kanyarodás lehetősége mellett, kiegészítő lehetőségként kell biztosítani. A közvetetten balra kanyarodó kerékpáros számára mindenkor pontosan felismerhetőnek kell lennie, hogy a kereszteződésbe történő behaladással kezdődő kanyarodási folyamatot mikor fejezheti be veszélytelenül.
  • A kereszteződéseknél, útcsatlakozásoknál elhelyezett kerékpártámaszok biztosítják a szabad látómezőt. Helyet biztosítanak a kerékpároknak és megvédik a kereszteződést a szabálytalanul parkoló autóktól.

4. Biztonságos átvezetéseket a kerékpárutak és -sávok között

  • A típusváltás helyét, ahol az út melletti kerékpárút kerékpársávban folytatódik, biztonságosan kell kialakítani. A kerékpárosokat védő sziget, kiemelt szegély olyan legyen, hogy a már az úttesten haladó kerékpárforgalmat ne akadályozza. A gépkocsik parkolása kerékpártámaszokkal akadályozható meg, ezzel a rálátási viszonyok javíthatók. Az útpályára vezetés általában csomóponti környezetben célszerű.
  • Ha a kerékpársáv véget ér, nem folytatódhat kizárólag a választható kerékpárútban. A kerékpárforgalomnak olyan választási lehetőséget kell biztosítani a kerékpárút és az úttest között, amely a gépjárműforgalom számára is egyértelműen felismerhető. Megoldásként megfelelő átvezetés jön szóba, vagy a sáv burkolati jelének előzetes kifuttatása, illetve kiváltása az úttesten felfestett kerékpárjelképekkel.
  • Ha a — pl. egy parkból érkező — kerékpárforgalmi nyomvonal kerékpársávval ellátott utat keresztez, olyan átvezetését kell biztosítani, amely a kerékpárforgalmat a megfelelő jobb oldali sávokba vezeti.

5. Ösztönösen megérthető vezetést a szűkkeresztmetszetekben

  • Ahol a nyitott kerékpársáv szűkület miatt nem vezethető tovább, idejében meg kell szüntetni, hogy a forgalom biztonságosan fonódhasson. Ilyen helyen a forgalmi sávban középre felfestett burkolati jelek mutathatják minden közlekedőnek, hogy a kerékpárforgalomnak az úttesten kell haladnia.
  • Autóbuszmegállóknál a kerékpárforgalmat az úttesten kell vezetni. Ehhez a kerékpársáv továbbvezethető vagy megszakítható, vagy a kerékpárforgalom a megállóhelynél kiszélesedő buszsávban haladhat. Így elkerülhető a fel- és leszálló, valamint a várakozó utasokkal való konfliktus.
  • Ahol a kerékpárforgalom nem vezethető biztonságosan és önmagát magyarázó módon, ott a gépjárművek sebességét kell 30 km/h-ra csökkenteni.

*A poszt tartalma az ADFC hamburgi szervezetének cikke alapján készült. Azokon a helyeken, ahol a két ország jogszabályai, szabványai közötti eltérések ezt indokolták, a hazai megértést és alkalmazhatóságot jobban segítő tartalmi megfeleltetésre törekedtünk, de az eredeti cikkben szereplő szélességi értékeken nem változtattunk.

2 hozzászólás

  • greencitizen szerint:

    Köszönet a fordításért és a cikkért.
    Nekem nem kedvencem az a 110 méteres szakasz.

    Ami eszembe jut ezzel kapcsolatban.
    A tervező és/vagy megrendelő azon igykezete hogy takarítsuk el a kerékpárral közlekedőket az autók elől, itt kifulladt és az útszakasz legszúkebb részén most épp nem a járda hanem az úttest kapott egy kis sárga festéket.
    A cikk 1. pontjának nem felel meg a szélessége. (A másik négy szempont tesztelésére nem ad lehetőséget, mert máris végetér a sáv.)
    Nem vittem magammal mérőszalagot és álltam meg ellenőrizni.
    Városunk útápítési szabályzatának idevonatkozó részével sem vagyok tisztában.
    Az a véleményem, hogy a balról érkező gépjárművek számára váratlanul bukkan fel ez a sáv. A helyet a jobbról belógó növényzet is tovább szűkíti.
    Többször megtörtént hogy nem tudtam kerékpárral behajtani a sávba, mert autók haladtak rajta, balesetveszélyes helyzetet teremtve.

    Miskolc -kelet-nyugati – közlekedési infrastruktúrájának ez a része meglehetősen sokszínűre sikerült. Egységes megoldás alkalmazása egy nyomvonal mentén gyorsabb eljutást és nagyobb biztonságot jelentene tapasztalatom szerint.

    Milyen akadálya lenne annak hogy meghosszabítsák a sávot végig az északi tehermentesítőn mindkét irányba? Az útvonal többi része megfelelőbb helyet kínálna erre, mint pont ez a 110méter.

  • Nemcsák István szerint:

    Mondjuk nem ártana a kerékpárutakon kialakítani pihenőöblölet,kerékpár tárolóval,paddal,esetleg vízvételi lehetőséggel.

Minden vélemény számít!