Csökken a forgalom — a fenntartható fogyasztás eredményeképp

Írta KunZol - 2014. november 25. kedd - Hírek, Ismeretterjesztés - Nincs hozzászólás

Az Osztrák Közlekedési Klub (VCÖ) négyoldalas ismertetőt készített, melyben megállapítja: a fogyasztás fenntarthatóvá válása érezhetően képes csökkenteni a közúti forgalmat. Honlapjukon megjelent írásuk van annyira érdekes, hogy átvegyük magyar változatát honlapunkra, alább olvashatjátok. Mostani témánk nem közvetlenül a kerékpárról szól, mégis nagyon fontos.

Fenntartható fogyasztással érezhetően csökkenthető a közlekedésben a forgalmi terhelés. A regionalitás, a tudatos fogyasztás és a termékek hosszú élettartama mellett a vásárlási utak távolsága is döntő szempont.

Fogyasztói viselkedésünk nagyon jelentős befolyást gyakorol a forgalmi terhelésre. Az Ausztriában 2013-ban szállított mintegy 530 millió tonna áruból alig 30% volt a fogyasztási javak aránya. Ennek jelentős részét tehergépkocsival szállítják. Ausztriában egy háztartás átlagosan kb. havi 1.700 eurót költ fogyasztási javakra, mint pl. élelmiszerre, lakberendezésre vagy épp elektronikai cikkekre.

A növekvő fogyasztás az áruk rövid élettartamával is összefüggésben van. A következmény a nagyobb forrásfelhasználás, a növekvő szállítás és több légköri üvegházhatású gáz kibocsátása.

A termékek sok-sok kilométert utaznak

A fogyasztási javak szállítási lánca a gyártásnál kezdődik és az elosztáson majd az üzleteken át jut el a fogyasztókig. A végén van a hulladék kezelése. Vannak áruk, amelyek különösen szállításigényesek. Így például a gyártás során nagymértékű munkamegosztás miatt előfordulhat, hogy egy ruhadarab már 19 ezer km utat tesz meg, mire az üzletben eladják. Az élelmiszerek egy része hosszú utazást tudhat maga mögött. Az élőállatszállítás nem csupán környezetkárosító, hanem az állatok súlyos szenvedésével is jár.

Fogyasztásunk sok forgalmat generál

Az áruk útja már a gyártás előtt kezdődik. Az egyes alkatrészek, összetevők nyersanyagokból készülnek, amelyeket gyakran nagy távolságból szállítanak. Mielőtt a hússzelet a tányérra kerül, nem csak a húst kellett a vágóhídról az üzletbe, majd onnan hazaszállítani. Már a takarmány is sokat utazik, főleg, ha Dél-Amerikából importált szóját tartalmaz. És a disznót is a vágóhídra kell vinni a hizlaldából. De nincs ez másképp a ruházati cikkeknél sem, melyekhez a pamut az USA-ból származik, de Ázsiában, vagy Észak-Afrikában varrják őket. A gyártást követően a termékek az elosztóközpontokon át jutnak el az üzletekbe és onnan az otthonokba. Az áru elfogyasztása után felmarad a szemét, mint pl. a csomagolóanyag. Gyakran maga a termék is hulladékká válik.

A klímabarát vásárlási mobilitás is a fenntartható fogyasztáshoz tartozik

Az, hogy a bevásárlás milyen közlekedési eszközzel történik, lényegesen befolyásolja a bevásárlás környezeti mérlegét. Ha például a szőlőt Olaszországból szállítják Bécsbe, az okozott széndioxid-kibocsátás (a szőlő termelését is beleértve, 1 kg szőlőre vonatkozóan) 0,6 kg. Ez kétszerannyi, mintha a szőlő a Fertő-tó vidékéről származna. Ha azonban a szőlőt autóval viszik haza az 5 km-re lévő üzletből, önmagában az autóút négyszerannyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint arányosan a szőlő megtermelése és elszállítása Olaszországból az üzletig.

Ezért fontos, hogy a fogyasztók számára könnyű legyen a kerékpárral, gyalogosan, vagy közösségi közlekedéssel végzett bevásárlás. A vásárolt mennyiségeket és a vásárlások távolságát figyelembe véve a városokban az autóval végzett bevásárlások háromnegyede kerékpárra terelhető lenne.

Jobbítani és támogatni a helyi ellátást

A bevásárlóutak 85 százalékát a napi szükségleti cikkekért teszik meg az emberek. Lényegében a bevásárlóutak hosszától függ, hogy a bevásárlás gyalog, biciklivel, vagy autóval történik. Ausztriában egymillió lakosra vetítve harmadával több élelmiszerbolt van mint Németországban. Mégsincs élelmiszerüzlet 700 településen. A helyi ellátást komolyan támogatni kell.

A regionális termékek csökkentik a forgalmat

Táplálkozásunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának kerek egyötödében részes. Az élelmiszerek termelési lánca az elmúlt években hosszabbá vált. Míg korábban a nevelés, a takarmányelőállítás, a hizlalás és a vágás régión belül történt, ma ezek között gyakran több száz kilométer szállítási távolság van. Ausztriában 2013-ban az élelmiszerek és a takarmányok szállítási távolsága 17%-kal volt hosszabb, mint 2004-ben. Az átlagos fogyasztói kosárhoz tartozó élelmiszerek háromnegyede előállítható Ausztriában, regionálisan. A Dél-Afrikából Ausztriába érkező alma mintegy 13 ezer kilométert tesz meg, a holland paradicsom 1200 km-t.

A hosszú élettartamú termékek csökkentik a tehergépkocsi-szállítást

A fenntartható fogyasztás lényeges elemei a hosszú élettartamú termékek. Csak Ausztriában 2012-ben 1,4 millió mosógépet, mosogatógépet, hűtőgépet adtak el. A mosógépek életciklusában a környezeti károsító hatás több mint fele a gyártásnál és a szállításnál merül fel. Ha egy mosógépet 10 helyett 20 évig használnak, kevesebb a szállítás, ez kíméli a környezetet.

Hasonló a helyzet a személyautókkal is. Az autógyártásban — mérettől függően — 4-7 tonna széndioxid keletkezik. Ez mintegy 30 000, az autóval megtett kilométer széndioxid-kibocsátásának felel meg. És ha egy hároméves számítógépet új vásárlása helyett további három évig használnak, 105 kg széndioxid és 550 l víz takarítható meg.

Az online kereskedelem növeli a házhozszállítás iránti igényt

Ausztriában az online kereskedelem már 6 milliárd euró körüli forgalmat bonyolít — és a következő években tovább fog nőni. Ma az online kereskedelem túl sok forgalmat generál. Hiányzik a szállítmányok gyűjtése, nagy a visszáruküldemények száma, az átvételi távolságok (ha az ügyfél nincs otthon a kézbesítéskor) gyakran nagyon hosszúak. És leggyakrabban nincs lehetőség online megrendelésnél környezetbarát kézbesítési mód választására.
A növekvő környezettudatosságot jelezhetné az ökocímke bevezetése a szállítóvállalatok számára. Az expressz vagy normál szállítás kiválasztási lehetőségéhez hasonlóan biztosítani kellene a megrendelők számára a klímabarát kiszállítás kiválaszthatóságát is.

Fenntarthatóan fogyasztani — felesleges kilométerek nélkül

Ausztriában évente mintegy 1,4 millió tonna maradványhulladék keletkezik, ebből 157 000 tonna csomagolt és csomagolatlan élelmiszer. A hulladék kezelése lokálisan vagy globálisan történik, az elektromos hulladék és az autóroncsok sok ezer km-t is utazhatnak a végső megsemmisítés helyéig. De a lokális kezelés is szállításigényes: csak Bécs települési kommunális hulladékának eltávolítása évente több mint 110 millió tonnakilométer és több mint 16 000 tonna üvegházhatású gáz keletkezésével jár.

Tudatosan fogyasztani — kerülve a szállításigényt

A kevesebb és fenntarthatóbb fogyasztás kíméli az erőforrásokat és hozzájárul a forgalmi terhelés mérséklődéséhez. A lehetőségek sokfélék. Az üzlet belvárosközeli fekvése, kerékpárral, és gyalogosan könnyű elérhetősége, a helyi és a hosszú élettartamú fogyasztási cikkek tudatos választása, valamint a kedvezőbb kibocsátású közlekedési eszközökre való váltás — mind a gyártásban és az elosztásban, mind pedig az egyéni bevásárlóutaknál.

A klímabarát városi logisztika lehetséges

Amikor fogyasztói javakat szállítanak, főként a városokban, nagy a lehetőség a teherkerékpárokra váltásra. Más sikeresen tesztelték a nehéz tehergépkocsik elektromos tehergépkocsikkal való kiváltását. A teherkerékpárra és elektromos tehergépkocsira váltás mind a klímavédelem, mind a városi levegőminőség javítása szempontjából jelentős.

A share economy társadalmi trendjében is nagy potenciál rejlik, hogy a fogyasztás által generált forgalom csökkenjen. Ha a fogyasztási javaklat közösen használják, kevesebbet kell gyártani és szállítani. Az internethasználók 85 %-a nyitott a megosztásra. A mobilitás terén a carsharing, a közbringa és a közösségi közlekedés fontos.

Forrás: a VCÖ kiadványa.

Még nincsenek hozzászólások

Minden vélemény számít!